Szerző: GYARMATHY ÉVA
2025.10.28.
Status quo
A jelen oktatási rendszerbe kényszerített gyerekeknek semmi okuk és lehetőségük nincsen arra, hogy olyanok legyenek, mint akárcsak az ötven évvel ezelőtti gyerekek, és esély sincsen arra, hogy megfeleljenek az ósdi elvárásoknak. A gyerekek fejlődése főbb vonalakban persze nem változott meg, és kívülről nézve nem sokban különböznek a korábban iskolába járóktól. Talán emiatt erős a látszat, hogy beleillenek abba a kulturális evolúciót figyelmen kívül hagyó, fiktív, művi világba, amit az oktatás teremt. Pedig éppen azokon a területeken – információfeldolgozás, tudás, tanulás – amelyekkel az oktatás foglalkozik, a gyerekek fejlődése, képességei, érzelmei, motivációi jelentősen megváltoztak.
Egy adott kor gyermekei az adott kulturális, társadalmi, technikai közeg által formálódnak. Leképezik, ami körülöttük van, mert az agyuk automatikusan rááll a környezet megfigyelésére, utánzására, az adott világról alkotott képek, sémák kialakítására. Ez a tanulási képesség az emberi agy képlékenysége miatt rendkívül sokféle környezethez való alkalmazkodást tesz lehetővé.
A gyerekek számára az a normalitás, amibe beleszületnek. Egy gyorsan változó világban gyorsan tudnak alkalmazkodni, de ennek ára van: nem stabilizálódnak az eligazodást, alkalmazkodást biztosító alapvető sémák. A gyerekek számára azonban ez is normalitás. Nem értik, mi a baj velük, miközben a belső és külső világ össze nem illése állandó bizonytalanságot és feszültséget okoz bennük.
A jelen infokommunikációs kultúrában felfoghatatlan mennyiségű információ termelődik minden pillanatban. Megsokszorozódtak az infokommunikációs eszközök formái és száma, valamint az információátvitel sebessége.
Ma napi 74 GB információ bombázza a gyerekek agyát.
Ez nagyjából 16 filmnyi tartalom, amit a gyerekek különböző eszközökön keresztül kapnak: tévé, mobil, számítógép, reklámok, közösségi média. Az információmennyiség évente legalább 5 százalékkal növekszik, és a gyerekek agya folyamatosan alkalmazkodik a növekvő terheléshez. És ez csak az elektronikus információ! Közben ugyanis megsokszorozódtak a mindennapi életben adott lehetőségek – az élelmiszerek, játékok, háztartási eszközök, sportok és mindenféle programok. Vagyis sokkal több információból kell sokkal több döntést hozni. Mindemellett a korábbiakhoz képest jóval többféle toxikus hatásnak vannak kitéve a gyerekek, ami a fejlődő agy szempontjából jelentős tényező, hiszen mindezek egyéni hajlamosságtól függően különböző szinten enyhe agyi traumákat okoznak, ami kis mértékben, de megváltoztatja az agyi érési folyamatokat.
Mindezek oda vezetnek, hogy
a gyerekek fiziológiai, kognitív, pszichológiai és társas-érzelmi szinten is jelentősen eltérnek attól, amire az iskola számít.
Az alábbiak elsősorban a gyerekekre vonatkoznak, de az infokommunikációs társadalom minden tagját ugyanazok a hatások érik, életkortól függetlenül. A lényeges különbség, hogy a gyerekek esetében az alaphuzalozás, a szocializáció folyamata változott meg a környezeti hatások által...
Lásd még:
