2025. október 9., csütörtök

„HA A MAGYAR SZÜLŐK TUDNÁK, MIT SZENVED EL A GYEREKÜK AZ ISKOLÁBAN, NEM LENNE EZ EGY ILYEN BÉKÉS ORSZÁG”

24.HU
Szerző: NAGY GERGELY MIKLÓS
2025.10.08.


Nem lenne tragédia, ha a János vitéz kikerülne a Nemzeti Alaptantervből. Nem kell külön fizika, kémia és biológia óra, az iskolai ranglistáknak semmi értelme. A közoktatás rosszabb Magyarországon, mint az egészségügy. A NER azonban nem fog változtatni, de Magyar Péternél sem fedezhető fel markáns koncepció, a helyzet mégsem reménytelen. Mit kellene mégis tenni, ha jobb iskolákat szeretnénk Magyarországon? Interjú Radó Péterrel, az ország oktatási gurujával.

- Rémes állapotban van a magyar közoktatás, a nemzetközi felmérés, a diákok teljesítménye, az intézményi történetek is ezt erősítik. Nyilvánvalóan 2010 óta a közoktatás ügye nem szerepel a kormány prioritásai közt.

- De mit lehetne tenni konkrétan, merre kellene indulni, akár „már holnap”, ha azt szeretnénk, hogy Magyarországon jó közoktatás legyen – erről beszélgettünk Radó Péter oktatási szakértővel.

- A közoktatás szerinte még az egészségügynél is rosszabb állapotban van Magyarországon, mégsincs tömeges igény ennek reformjára. Mégis miért van ez így?

- Radó szerint az Orbán-kormány nem fog csinálni semmit a közoktatással, nekik megfelel ez így, ahogy van. Ugyanakkor azt sem látja, hogy Magyar Péteréknek határozott elképzelései lennének az oktatáspolitikával kapcsolatban. És szerinte nem is akarnak nagy reformokról beszélni.

- Szerinte az alsó osztályban kellene nagyon határozottan beavatkozni, jelenleg itt teljesít nagyon gyengén a magyar oktatás.

- Nincs szükség külön fizika-, kémia-, biológia-, földrajzórára, de Radó nem aggódna akkor sem, ha kikerülne a Nemzeti Alaptantervből a János vitéz.

- Döntéshozó szerepre nem vágyik, az ő generációja már túl sok mindent elrontott...

Lásd még:







KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ KAPTA AZ IRODALMI NOBEL-DÍJAT

TELEX
Szerző: TELEX
2025.10.09.


Cikkünk frissül.


A Svéd Királyi Tudományos Akadémia csütörtökön a Kossuth-díjas magyar írónak, Krasznahorkai Lászlónak ítélte oda az irodalmi Nobel-díjat. A hivatalos indoklás szerint Krasznahorkai látnoki erejű műveiért részesült az elismerésben, amelyek az apokaliptikus terror közepette is megerősítik a művészet erejét.

A 71 éves alkotó első írása 1977-ben jelent meg a budapesti Mozgó Világ című folyóiratban, műveiből a Kossuth-díjas filmrendező, Tarr Béla készített filmeket. A gyulai születésű író 2004 óta a Digitális Irodalmi Akadémia és Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

Az 1954-ben született alkotó általános és középiskolai tanulmányai után Szegeden, valamint a fővárosi Eötvös Loránd Tudományegyetemen volt joghallgató, majd 1983-ban szerzett magyar–népművelő diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Az írással már az egyetemi évei alatt elkezdett foglalkozni. Első műve Tebenned hittem címmel 1977-ben jelent meg a budapesti Mozgó Világ című folyóiratban, ebben az évben volt dokumentátor a Gondolat Könyvkiadónál, 1982-től pedig szabadúszó íróként dolgozott. A DAAD német felsőoktatási cserediákprogram vendégeként egy évet töltött Nyugat-Berlinben 1987-ben. Ekkor hagyta el először Magyarországot. A német fővárosba egyébként később visszatért, ugyanis 2008-ban vendégprofesszor volt a Berlini Szabadegyetemen.

A keleti blokk felbomlása óta a szerző világot jár, és folyamatosan költözik, Magyarországon kívül élt már többek között Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Görögországban és az Egyesült Államokban is. 1990-től hosszabb időt töltött időt Kelet-Ázsiában, Az urgai fogoly és a Rombolás és bánat az Ég alatt című alkotásaiban számolt be a Mongóliában és Kínában szerzett tapasztalatairól.

Krasznahorkai nemcsak itthon, de nemzetközi szinten is elismert alkotó. Az amerikai író és filmrendező Susan Sontag „az apokalipszis Gogolt és Melville-t idéző magyar mesterének” nevezte, míg a német Max Sebald – akire halála után az irodalomkritikusok az egyik valaha volt legnagyobb szerzőként hivatkoztak – azt írta Krasznahorkairól, hogy „víziójának univerzalitása a Holt lelkeket író Gogoléval rokon, s a kortárs irodalommal kapcsolatos minden kétségünket eloszlatja”.

Az évek alatt alkotásaival több díjat is bezsebelt. 1993-ban megkapta az év legjobb könyvének járó díjat Az ellenállás melankóliája című regényéért Németországban, valamint Berlinben vehette át 2010-ben a Brücke Berlin-díjat Seiobo járt odalent című elbeszéléskötetéért, ami németül is megjelent – hasonlóan más Krasznahorkai-kötetekhez. 2014-ben elnyerte az America Award irodalmi életműdíjat, majd egy évvel később a nemzetközi Booker-díjat. Neki ítélték oda 2021 áprilisában az Osztrák Állami Díjat, 2022-ben pedig a Herscht 07769 című elbeszélésével elnyerte a Libri-díjat. A Krasznahorkaival készült interjúnkat, amelyben a díjnyertes könyvéről is beszélt, itt olvashatja. Az író legutóbbi regénye, a Zsömle odavan 2024 elején jelent meg – az erről szóló kritikánkat itt találja.

Több alkotásából film is készült, az 1985-ös Sátántangót Tarr Béla filmrendező, Krasznahorkai jó barátja filmesítette meg. Közösen készítették el a Werckmeister harmóniákat is, valamint a 2011-ben bemutatott A torinói ló című filmet is.

Huszonhárom éve várunk erre

1901 óta összesen 122 személy kapott irodalmi Nobel-díjat, 2002-ben a Kossuth-díjas író és műfordító, Kertész Imre is.

A 2021-es irodalmi Nobel-díjat a zanzibári születésű Abdulrazak Gurnah regényírónak ítélték oda, aki a hivatalos indoklás „kompromisszum nélkül és együttérző belátással foglalkozik a kolonializmus hatásával és a kultúrák és kontinensek közötti határok menekültjével”. 2022-ben a francia Annie Ernaux-t díjazták „azért a bátorságért és klinikai élességért, ahogyan meg tudja mutatni a személyes emlékezés gyökereit, furcsaságait és kollektív korlátait”. 2023-ban a norvég Jon Fosse részesült az elismerésben, aki „innovatív prózáiban és színdarabjaiban a kimondhatatlannak tűnő dolgokat jeleníti meg”. 2024-ben pedig a dél-koreai Han Kang nyerte az irodalmi Nobelt a történelmi traumákkal szembenéző, az emberi élet törékenységét feltáró intenzív költői prózájáért...


HADÜZENETET KÜLDÖTT A KORMÁNY A JEGYBANKNAK? | 24.HU

DELLA / 24.HU
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2025.10.09.



Mi a baj a forró pénzekkel, miért nem időszerű az alapkamat csökkentése, miért ártana a vagyonadó, mi lesz a nemzeti bank veszteségével, hol tart a jegybankbotrány - Kurali Zoltán, az MNB alelnöke járt a Dellában.

CSOBOGÁS - SPIRÓ GYÖRGY KISHANGJÁTÉKA (RÁDIÓSZÍNHÁZ - HANGOSKÖNYV)

VOLT EGYSZER EGY RÁDIÓ
Szerző: SPÍRÓ GYÖRGY
2025.09.30.



Csobogás - Spiró György kishangjátéka (rádiószínház - hangoskönyv) 
Szereplők: Garas Dezső és Törőcsik Mari

L. RITÓK NÓRA: KÖZÖSSÉG NÉLKÜL NINCS VÁLTOZÁS

FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2025.10.09.


Most Popper Pétert olvasok (vagyis újraolvasok).

Érdekes gondolatokat írt arról, hogy mi, itt Közép-Európában abban szocializálódtunk, hogy mindig kevés van mindenből, és mindig lesz, aki előttünk elviszi az utolsó darabot, bármiből, és nekünk nem jut. (És talán abban is, hogy mindig lesznek, akik „pult alól” megkapják, soron kívül, a pozíciójuk okán.) Ez pedig egy olyan attitűdöt eredményez, amiben folyton gyanakszunk, irigykedünk, gyűlölködünk. Ebben az attitűdben pedig nem virágzik a szolidaritás, sokkal inkább a habzsolás, mások kárára is (akinek lehetősége van rá).

Elgondolkodtam rajta. És azt hiszem, átélem ezt, a társadalmi leszakadásban dolgozva.
A generációs szegénységben eltűnik a közösség, csak az egyéni szükségletkielégítések működtetik a viszonyulásokat, és ebben minden ott van, csak a szolidaritás nincs. Még családon belül sem.

A túlélési stratégiák ebben épülnek ki, mindenki próbálja megtalálni a neki megfelelő utat, ki a segítő források folyamatos keresésében, ki a feketezónában.

A napok túlélése mellett bejön egy másik hatás is az attitűdformálásban, a pénz mindenek- felettisége, a rang, a hatalom a többiek fölött... és ez kizárólag a pénzhez kötődik. Ez a fajta hierarchizálódás pedig tovább rombol, hiszen beleépül az erőszak is.

A terepi munka azt értette meg velem, hogy közösség nélkül nincs változás. A közösségi attitűd formálása könnyebb, és az visszahat az egyéni attitűdökre is. Ebben azonban van egy fontos dolog: a bizalom, ami pl. az átláthatósággal alapozható meg.

Ha a javak elosztása (legyen az bármilyen adomány, lehetőség, bármi) átlátható szabályok szerint történik, amit a közösség minden tagja ért, és elfogad, ebben értékké tehetők a különféle teljesítmények is. Pl. a tanulás, a közösségért végzett munka, és a szolidaritás is.

Persze ott vannak az akadályok. Pl. hogy a javakhoz való hozzáférés korlátolt. Hogy a szegénység miatt nincs létbiztonság. Hogy a korrupció áthatja a gazdaságot, és a döntési pozícióban levők hatalmi attitűdje, a „mindent megtehetek” formálja az élet minden területét, és a hatása leér a legkisebb faluig. Hogy a lehetőségekhez való hozzáférés is korlátolt. És hogy minden kommunikációs csatorna a gyűlöletet, a társadalom kettészakítását erősíti.

Azt hiszem, nálunk nemcsak a társadalmi leszakadásban élők, hanem az egész társadalom nagy hátrányokat halmozott fel a viszonyulások terén. De a változások lehetősége adott, és minden nap megerősít abban, hogy csak észre kell vennünk ezeket, és kapcsolódnunk hozzá.

Küzdelem, persze. De ha értjük, mi történik, és értjük önmagunkat is, akkor megy. Csak dolgozni kell rajta.

BIRKÁS GYÖRGY MATEKLECKE 6235. - A RACIONALITÁS KORLÁTAI 53. RÉSZ: KIVEL ÉRDEMES VITATKOZNI?

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.10.09.


Az előző részhez (Változni) többen írtátok, hogy ma már akkora a szakadék a két valóság között hogy nem lehet nerhívővel vitatkozni. Ez részben igaz, viszont nem csak hívők szavaznak a fideszre. Gondoljuk át, kivel érdemes az idődet tölteni, és mitől lesz egy beszélgetésnek értelme. Mert nem minden beszélgetés arról szól, hogy megváltoztasd a másik véleményét. És nem minden ember egyformán érhető el.

A játékelméletben alapvető kérdés, hogy kikkel érdemes kooperálni, és kikkel nem. Vannak játékosok, akikkel a win-win kimenetel lehetséges, és vannak, akikkel zéró összegű játékot játszol, vagyis ha ő nyer, te veszítesz. A politikai diskurzusban is vannak különböző típusú szereplők, és ahhoz, hogy értelmesen beszélgess, tudnod kell, hogy ki melyik kategóriába tartozik. Vegyük sorra, ha valakit kihagytam, hozzászólásban reklamálhat.

1. A haszonhúzó

Olyan ember, aki a rendszerből él, pénzt, hatalmat, előnyöket szív magába belőle. Oligarcha, polgármester, állami tendercápa vagy fideszes influenszer, aki annyi közpénzt nyelt be, hogy abból egy kisebb afrikai ország GDP-je kijönne. Vagy csak egy múzeum-, korház-, iskolaigazgató, aki a ner nélkül még teremőr sem lehetne. Többen vannak, mint gondolnád (és sokba is kerülnek), egy éve kiszámoltam (Piramis - https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid02CBv3RjQc8gde9BgyrbX4NV9HZusHkqkfqTof16xneEH8sv367KxL4wbULZAbTQ5Kl&id=100011261778267). Tudja, hogy a rendszer működése nélkül elveszíti a pozícióját. Nem meggyőződésből, hanem érdekből támogatja a rendszert. Pontosan tudja, hogy mi folyik, de ez neki megéri.

Meg lehet-e győzni? Nem. Mert nem hívő, hanem üzletember. A rendszer számára nem eszme, hanem befektetés. És mivel jól hoz, marad benne.

Érdemes-e vitatkozni vele? Nem. A haszonhúzó racionálisan cselekszik, d e a vita itt stratégiai hiba, mert az ő meggyőzéséhez nem erkölcsi érvek kellenek, hanem megváltozott érdekhelyzet. Ha a rendszer megbukik, vagy ha nagyobb kockázatot jelent bent maradni, mint kifelé lépni, akkor változtat, addig nem.

Mit tehetsz? Dokumentáld, tedd láthatóvá, hogy mi folyik. Nem őt akarod megszégyeníteni, hanem a többiek számára világossá tenni, hogy milyen a rendszer.

2. Az elvakult hívő

Az, aki őszintén hisz a narratívában. Akinek a fidesz már nem párt, hanem világnézetidentitás. Nem azért támogatja Orbánt, mert hasznot húz belőle, hanem mert tényleg azt gondolja, hogy Orbán védi Magyarországot Sorostól, Brüsszeltől, a migrációtól, a liberális világrendtől, az ukránoktól, a filozófusoktól. Nem pragmatikus, hanem érzelmi és identitásbeli kötődése van a rendszerhez. Az információk, amelyek ellentmondanak a világképének, kognitív disszonanciát okoznak, és inkább elutasítja őket, mint hogy megkérdőjelezze a hiedelmét.

Meg lehet-e győzni? Nagyon nehezen. Az elvakult hívő megerősítési torzításban szenved, az ellentétes információk nem megzavarják, hanem feldühítik. Minden, ami ellentmond az ő kis buborékjának, „fake news”, „Soros-bérenc”, „liberális agymosás”.

Érdemes-e vitatkozni vele? Ritkán. Az érzelmi alapú meggyőződést nem lehet racionális érvekkel megdönteni. A pszichológia azt mutatja, hogy minél jobban támadod valakinek az identitását, annál inkább védekezésbe vonul, és még jobban megmerevedik az álláspontjában. Az elvakult hívő akkor változhat (de akkor sem feltétlenül), ha személyes tapasztalat éri, ami nem fér bele a narratívába. Például kirúgják állásából, bedől a vállalkozása, meghal egy hozzátartozója az egészségügy rossz működése miatt, vagy megtapasztalja a rendszer brutalitását. Ilyenkor repedhet meg a világkép. De ezt te nem tudod létrehozni vitával.

Mit tehetsz? Hagyd nyitva az ajtót. Ne démonizáld, ne bolondozd le, ne zárd ki. Amikor eljön az a pont, hogy az elvakult hívő maga kezd kételkedni (és ez előbb-utóbb azért mindenkivel meg fog történni), legyen hová mennie. Ha már korábban kiátkoztad, nem fog hozzád jönni. Ha türelmes voltál, akkor esetleg igen.

3. A megtévesztett

Aki nem aktívan gonosz, nem aktívan elvakult, csak rosszul informált. Nem követi a politikát, a köztévéből és a Tv2-ből tájékozódik, és őszintén azt hiszi, hogy amit lát, az a valóság. Neki készülnek a kormánypropaganda MI videói és a plakátkampányok. Nem elkötelezett híve a rendszernek, csak nincs más információforrása.

Nincs érzelmi kötődése Orbánhoz, nem húz hasznot a rendszerből, egyszerűen nem tudja, hogy más is létezik. A hallgatási spirál és a közmédia monopóliuma miatt azt hiszi, hogy amit ő gondol, azt gondolja mindenki.

Meg lehet-e győzni? Igen, de nem vitával. A megtévesztett ember nem ostoba, csak korlátozott az információs környezete. Ha megismerteted vele a másik perspektívát, nem agresszívan, hanem türelmesen, akkor van esély a változásra.

Érdemes-e vitatkozni vele? Feltétlenül. De nem vitaként, hanem beszélgetésként. A megtévesztett nem ellenség, hanem potenciális szövetséges. A legfontosabb, hogy ne érezze magát hülyének. Ha azt érezteted vele, hogy "te olyan buta vagy, hogy elhitted a propagandát", akkor védekezésbe vonul, és bezárkózik. Ne nyomulj. Ne sértegesd. Adj konkrét, érthető példákat. Hagyd beszélni. A cél nem a meggyőzés, hanem a buborék kilyukasztása.

4. A magára hagyott

Aki nem fideszes, csak nem lát más lehetőséget. Értékrendileg konzervatív, hagyománytisztelő, és őszintén úgy érzi, hogy a Fidesz az egyetlen, aki képviseli az ő világát. Nem rajong Orbánért, látja a problémákat, de "hová máshová menjek?" Az ellenzék számára liberális, idegennek tűnik, nem érzi magáénak.

Meg lehet-e győzni? Úgy nem, hogy szidod Orbánt. Talán ha értékalapon közelítesz. Ha megmutatod, hogy a fidesz rég elárulta azt, amit ez az ember képvisel. És ha lenne más, ő is váltana. Ez nem információs probléma, hanem identitásbeli és alternatíva hiányának problémája. Nem arról van szó, hogy nem látja a bajokat, hanem arról, hogy nem lát olyan politikai erőt, amely az ő értékrendjét képviselné. Az ellenzéknek kell egy olyan narratíva, amely konzervatív értékeket is meg tud szólítani, nem csak liberálisokat. Ezt próbálja Magyar Péter is.

Érdemes-e vitatkozni vele? Igen, de nem a fideszről. Beszélgess az értékekről, miért fontos számára a család, a biztonság, a rend, a nemzeti identitás? Ezek nem rossz értékek. A kérdés, hogy a ner tényleg ezeket szolgálja-e. Nem kell liberálissá tenni, és neked sem kell konzervatívvá válni, hanem meg kell mutatni, hogy te is értékeled azt, ami neki fontos. Talán ő az, akinek a legfontosabb, hogy lássa, nem egyedül van. A konzervatív, aki nem tud váltani, azért nem vált, mert azt hiszi, egyedül lenne. Ha látja, hogy mások is hasonlóan gondolkodnak, és van alternatíva, akkor hajlandó lesz lépni.

5. A bizonytalan

Aki nem elkötelezett, nem aktívan politizál, és őszintén nem tudja, mi az igazság. Lát problémákat, de lát eredményeket is. Hallott rossz dolgokat a kormányról, de látja, hogy a szomszéd kapott támogatást. Nem tudja, kinek higyen. Nem védekező, nem ellenséges, csak bizonytalan.

Meg lehet-e győzni? Igen, de őt sem agresszióval. A bizonytalan nem rossz ember, nem buta, csak információs túlterheltség miatt nem tudja, mit gondoljon.

Érdemes-e vitatkozni vele? Feltétlenül, itt van a legnagyobb esély arra, hogy egy beszélgetés értelmes legyen. A bizonytalan azért bizonytalan, mert nem hallott még meggyőző érveket egyik irányba sem, vagy mindkét irányból hallott, és nem tudja, melyik az igaz.

A bizonytalan azért bizonytalan, mert nem szereti a szélsőségeket. Ha túl agresszív vagy, inkább eltávolodik. Légy konkrét. A bizonytalant nem az ideológia érdekli, hanem az, hogy mi van. Konkrét adatok, konkrét történetek, konkrét példák. Ismerd el, ha valamit nem tudsz. A bizonytalan jobban megbízik abban, aki bevallja, ha valamit nem tud, mint abban, aki mindenre válaszol. Mutass személyes példát. Nem statisztika győzi meg, hanem az, hogy te hogyan éled meg. Ha látja, hogy te nyíltan beszélsz, az már önmagában segít neki abban, hogy ő is megszólaljon.

6. A kényelmi konformista

Aki nem hisz igazán semmiben, de nem akar kilógni. Nem húz hasznot a rendszerből, nem is vak hívő, csak egyszerűen nem akar bajt. Ő az, aki nem akar politizálni, nem megy bele vitába, nem oszt meg semmit, nem ír alá petíciót, nem megy el tüntetésre, mert nem akar problémát. A nyugalmat többre értékeli, mint az igazságot. Inkább nem szólal meg, nem kérdez, nem áll bele konfliktusba, és ha muszáj választania, inkább az erősebb oldalhoz simul. Nem rosszindulatú, csak biztonságra vágyik. A csendes többség része. Neki köszönhető, hogy a rendszer fenn tud maradni, mert nem aktívan támogatja, hanem passzívan elviseli.

Meg lehet-e győzni? Igen, de nem elvi síkon. A kényelmi konformista nem gondolkodik rendszerszinten, ő csak a saját kis életét nézi. Ha azt látja, hogy a csend már nem biztonságos, ha azt látja, hogy a többiek elkezdenek beszélni, akkor ő is mozdulni fog.

Érdemes-e vitatkozni vele? Igen, de csak ha nyugodt körülmények között történik, ahol nem érzi, hogy sarokba szorítod. A kényelmi konformista nem utál téged, csak nem akar feszültséget. Ha meg tudod mutatni neki, hogy a hallgatás nem véd meg (sőt, hosszú távon őt is sebezhetővé teszi), akkor elindulhat a felismerés. A beszélgetés célja nála nem a politikai nézetek átalakítása, hanem az, hogy megértse: a konfliktuskerülés nem semlegesség, hanem állásfoglalás a fennálló rossz mellett. Ez a típus nem a hangos táborokhoz tartozik, de ha ők mozdulnak, akkor tényleg megindul valami.

7. A cinikus

Aki feladta. Nem hisz senkiben, nem vár semmit. Volt már csalódás, volt már remény, ami szertefoszlott. A cinizmus a tehetetlenség átkeretezett formája. Nem a fideszt védi, de az ellenzéket sem támogatja. A passzivitás a válasz mindenre. "Úgyis mindegy".

Meg lehet-e győzni? Nagyon nehezen. A cinikus mögött általában mély csalódás és sérelem van. Az nem elég, ha elmagyarázod neki, hogy nem mindegy. Érzelmileg meg kell nyílnia ahhoz, hogy bármit is elhigyen.

Érdemes-e vitatkozni vele? Nem vitatkozni, hanem beszélgetni. A cinikus mögött gyakran nem az apátia áll, hanem a fájdalom. Ha sikerül eljutni oda, hogy miért adta fel, akkor lehet esély a változásra. Ne próbáld meggyőzni, hogy nem mindegy, ez csak megerősíti a cinizmusát. Ha neked könnyű beszélni, az azt jelenti, hogy téged még nem értek elég komoly csalódások. Oszd meg a saját kételyeidet. A cinikus akkor kezd nyitni, ha látja, hogy te sem vagy naiv.
Javasolj kis lépéseket. A cinikus azért passzív, mert a nagy lépések túl fájdalmasak. Légy kitartó. A cinikus nem fog egyik napról a másikra megváltozni. De ha látja, hogy te nem adod fel, az irritálja. És az irritáció mögött ott van a belső hang, ami mondja, talán mégsem mindegy.

8. A troll

Aki nem gondolkodik, nem kérdez, nem érdeklődik, csak pusztít. Az ő célja nem a beszélgetés, hanem hogy kifárasszon és felidegesítsen.

Mit csinálj vele? Semmit. A troll nem vitázni akar, hanem hogy megakadályozza, hogy mások értelmesen beszélgessenek. Ne etesd. Ne szólj hozzá. Az energiád értékesebb ennél.
Ezek az alaptípusok. Ha sikerül is értelmesen vitáznod, a legtöbb beszélgetés nem azzal végződik, hogy a másik beismeri, igazad van. És ez rendben is van. A vita célja nem mindig a meggyőzés. Van nézőközönség. Amikor facebookon, egy családi ebéden, vagy egy közösségi térben vitatkozol, sokan hallgatják. Nem szólnak közbe, de figyelnek. Az ő számukra is beszélsz. Lehet, hogy az nem változtatja meg a véleményét, akivel vitatkozol, de valaki másnak, aki hallgat, esetleg igen.

Van hosszú távú hatás. Az emberek nem változtatnak véleményt azonnal. De egy beszélgetés elültethet egy gondolatot, ami hónapok vagy évek múlva kihajthat. Amikor majd megtörténik valami (gazdasági válság, személyes trauma, politikai botrány), akkor emlékezni fog rá, amit mondtál.

Van önvédelem. Nem azért beszélsz, hogy meggyőzd a másikat, hanem hogy ne add fel a saját értékeidet. A hallgatás megerősíti a másik narratíváját. Ha te nem szólalsz meg, akkor úgy tűnik, mintha egyetértenél. A megszólalás önmagában is érték, még ha nem is változtat meg senkit.

Tehát: Kivel vitatkozz? Azzal, aki nyitott rá. Azzal, akinél van esély a változásra. De a legfontosabb: önmagaddal.

ELFOGLALTA A NER A BÁNYÁKAT, ÖVÉK AZ ÖSSZES ÚTÉPÍTÉSI KITERMELÉS

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2025.10.09.


A közbeszerzési eljárásokat már másfél évtizede a Fidesz-közeli vállalatok dominálják. Különösen így van ez a gyorsforgalmi utak építésénél, az idén átadott és jelenleg épülő összes magyarországi autópályát a Duna-csoport, a korábban Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj László vállalatbirodalma építi, amelynek legfontosabb tagja a Duna Aszfalt Zrt.

Összesen 609 milliárd forintnyi megbízásról van szó. Miután ezek az állam pénzéből készülő gyorsforgalmi utak megépülnek, a 20 kilométeres M6-os szakasz kivételével átadják őket a Szíjj László és Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő koncessziós sztrádaüzemeltetőnek (MKIF), amely ezután még a pályák fenntartását is kiszámlázza az adófizetőknek.

Már megszokhattuk, hogy nagyobb léptékű állami építési megbízáshoz fővállalkozóként nemigen juthat nem a NER-hez kapcsolódó vállalkozás. Még látványosabb azonban ez a jelenség, ha megnézzük, hogy kik kaptak engedélyt az út- és vasútépítések alapanyagát biztosító homok, agyagos törmelék és kőzetliszt bányászatára...

STEIGERVALD KRISZTIÁN / HALLGATLAK-JÓTANÁCSOK AZ ÉLETHEZ

KLUBRÁDIÓ / HALLGATLAK
- JÓTANÁCSOK AZ ÉLETHEZ
Műsorvezető: KADARKAI ENDRE
2025.10.01.



Vendég: STEIGERVALD KRISZTIÁN.


Lásd még:

KADARKAI ENDRE KORÁBBI VIDEÓI

MEGNÉZTÜK AZ ORBÁN-MÉSZÁROS BIRODALMAT A LEVEGŐBŐL

JUHÁSZ PÉTER VIDEÓ
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2025.10.09.



Hatvanpusztától a bicskei gyermekotthonig! Ezt az utat járom be – gondolom, nem gyalog! De nem is autóval, mert tanultam a Hadházy Ákossal megesett autós leszorításból, ezért inkább felülről nézzük meg együtt Orbán Viktor felcsúti birodalmát. Néhány mezőgazdasági objektum, a Mészáros-klán házai, az elmaradhatatlan Pancho Aréna, és a zebrák hűlt helye – mindez felülnézetből. Remélem, senki nem pattan fel a Parlamentben, de speciel ezt az utat Zsolt bácsinak köszönhetem. Mert rengeteg Zsolt bácsi van az országban, és köztük vannak jó emberek is. De mivel nagyon óvatosnak kell lennem, inkább leszögezem: most se pattanjon fel senki a Parlamentben, nem rájuk gondoltam.

A videóban említett cikkek:

Itt egy erős bizonyíték arra, hogy Mészáros Lőrinc áll Orbán apjának milliárdos építkezése mögött https://www.direkt36.hu/itt-egy-eros-...

Több hektáron építkezik Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea Felcsút határában https://telex.hu/g7/2025/07/01/tobb-h...

Zebráktól indul, golfklubig ér az Orbán–Mészáros-uradalom széles sávja Hatvanpuszta környékén https://444.hu/2025/08/18/zebraktol-i...
----------- 
00:00 Megnéztük az Orbán-Mészáros birodalmat fentről 
01:23 Indulás Hatvanpusztára 
02:04 Bejárjuk az Orbán-Mészáros birodalmat 
06:05 Mezőgazdasági komplexumok 
07:16 Hatvanpusztai majorság 
13:50 Golfklub a szomszédban 
15:37 Benézünk Lölöhöz 
17:57 Orbán stadionja
19:22 Tóparti ház harckocsival
20:29 Zebrák sehol, de jött a quados ember 
22:20 Elmentünk egészen Bicskéig 

STEFANO BOTTONI: EKKORA MOZGÓSÍTÁST 1956 ÓTA NEM LÁTOTT AZ ORSZÁG – KULTÚRTÁJ

KULTÚRTÁJ / MAGYAR HANG
Szerző: MAGYAR HANG / FICSOR BENEDEK
2025.10.09.



Olyan társadalmi mozgósítás zajlik Magyarországon, amit 1956 óta nem látott ez az ország. Ezt meg kell hálálni valahogy, és a hála csak az lehet, hogy a társadalom a rendszerváltás részese lesz. Hogy az emberek úgy érezzék, ezt nem csak Magyar Péter csinálta saját magának, hanem mindenki kivette belőle a részét. Megérdemeljük, hogy másként csináljuk a következő évtizedeket – mondta a Kultúrtájban Stefano Bottoni. A történésszel a Magyar Hang kiadásában, 2023-ban megjelent nagy sikerű A hatalom megszállottja című Orbán Viktor-könyvének német megjelenése apropóján beszélgettünk. A németül „Orbán. Az életrajz – A falusi focistától az illiberálisok globális példaképéig” címmel napvilágot látott kötet kapcsán szóba került a világpolitikában lubickoló Orbán Viktor, a Fideszre a múltja miatt veszélyes Magyar Péter, a Szőlő utcai botrány, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István vagyona, Pintér Sándor esetleges leváltása, Ruszin-Szendi Romolusz átigazolása, illetve a Tisza Párt jövője is.

A műsorban szó van arról is, hogy: 

- Kit akar a Fidesz a mindenképpen eltávolítani Magyar Péter mellől? 
- Miért igyekszik minél gyorsabban eltussolni a Szőlő utca ügyét a kormány? 
- Leváltják-e még a választások előtt Pintér Sándort? 
- Mennyi pénzt kellene visszaadnia Mészáros Lőrincnek a választások után? 
- Miért nincs szüksége fizikai erőszakra a hatalomnak? 
- Angela Merkel miért védi még mindig Orbán Viktort?

HERCZOG MÁRIA: A KORMÁNY CSAK A HOZZÁ LOJÁLIS GYERMEKVÉDELMI SZAKEMBEREKRE HALLGAT // NEKÜNK FONTOS

KONTROLL / NEKÜNK FONTOS PODCAST
Műsorvezető: SIPOS BETTI
2025.10.08.



Bár a sajtó és a közösségi média is a gyermekvédelemben történő botrányoktól hangos, a szakemberek szerint a szalagcímekben olvasható esetek csak a jéghegy csúcsát jelentik. A szexuális bántalmazások mellett megszámlálhatatlan probléma van a rendszerrel. A gyermekvédelmi törvény kimondja, hogy tilos kizárólag szegénység miatt kiemelni gyermeket a családjából, ennek ellenére naponta történnek ilyen esetek, ráadásul legtöbbször hasonlóan rossz körülmények közé kerül a kiskorú, mint ahonnan kiemelték. "Soha nem volt még ekkora krízisben a gyermekvédelem, mint manapság. A kormány csak olyan szakértőkkel konzultál, akik maximálisan lojálisak hozzá" - mondja Herczog Mária szociológus. Az állami gondoskodásban élő gyermekek napja alkalmából a Kontroll szerkesztője, Sipos Betti beszélgetett a gyermekvédelmi szakemberrel a Nekünk fontos című műsorban.

HA KELL ORBÁN VEZÉRÁLDOZATOT FOG HOZNI A SZŐLŐ UTCA ÜGYÉBEN

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
202510.08.



Ha kell Orbán vezéráldozatot fog hozni a Szőlő utca ügyében...

MEGÁLL-E AZ OROSZ HADSEREG A NATO HATÁRAINÁL? KLASSZIS PODCAST KIS-BENEDEK JÓZSEFFEL

KLASSZIS MÉDIA PODCAST
Szerző: KLASSZIS MÉDIA / WÉBER BALÁZS
2025.10.09.



NATO-Oroszország konfliktus, ukrajnai háború, magyar külpolitika - többek között erről beszélt a Klasszis Podcastban Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, az MTA doktora. Aki kérdez: Wéber Balázs.

Fejezetek:

00:00 Intro, beköszönés 
01:41 NATO-Oroszország feszültség. Mit akar valójában Putyin? Zsoldosok a fronton. Jön a Szovjetunió 2.0? 
13:05 A NATO felelőssége. Hol áll meg Oroszország? Drónberepülések. Kommunikációs hadviselés. Az 5. cikkely. Európa fegyverkezik. 
30:33 Mibe menne bele Ukrajna? Békefeltételek. Hogyan tarthatjuk féken Oroszországot? 
35:52 A magyar kormány és az ukrán EU-csatlakozás. Illogikus magyar külpolitika. EU-magyar feszültség, ukrán-magyar feszültség. 
41:25 Titkosszolgálati játszmák. Magyar drónok Ukrajnában. Orosz érdekeket szolgálunk? A Mol és az olajbiznisz. Szembemegyünk a nemzetbiztonsági érdekeinkkel? Kína. 
50:53 Mit hozna egy Tisza-kormány a külpoltikában? 
53:28 Izrael vs Palesztina 
58:42 Elköszönés

A NEKÜNK JÁRÓ UNIÓS PÉNZEK MAXIMUM 10-15 SZÁZALÉKÁT LEHET EGY KORMÁNYVÁLTÁS UTÁN HAZAHOZNI

KLASSZIS MÉDIA
Szerző: KLASSZIS MÉDIA
2025.10.08.



Beszélgetésünk elején a magyar gazdaság helyzetének értékelésére kértük Csaba Lászlót. Aki mindjárt egy érdekes párhuzamot vont a háborúban lévő Ukrajna és Magyarország idén várható növekedése között. A közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja az élő adás egyik nézőjének kérdésére arról is elmondta a véleményét, mennyivel növelheti a fegyvergyártás a magyar GDP-t. Valamint arról, a mostani gyenge adatokba mennyiben játszottak közre a negatív külső körülmények (háború, az Oroszország elleni szankciók, a fő exportpartner Németország gazdasági bajai), s mennyiben gazdaságpolitikai hibák.

A lakosság után immár a kkv-k számára is elérhető 3 százalékos kamatozású hitelek kapcsán ellamentáltunk azon, milyen hatása lehet annak, hogy ismét kettős kamatrendszer alakult ki, miután a Magyar Nemzeti Bank az új vezetéssel, a kormányból márciusban érkezett Varga Mihály volt pénzügyminiszterrel az élen sem tervezi csökkenti a 6,5 százalékos jegybanki alapkamatot, noha Orbán Viktor és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a gazdaság élénkítése érdekében ezen óhaját viszonylag hosszabb kihagyás után ismét felvetette.

S természetesen az uniós pénzeket sem hagyhattuk szó nélkül. Csaba László markáns véleményt fogalmazott meg arról, választási győzelme esetén mennyire nehéz dolga lesz a Tisza Párt által megalakítandó kormánynak, például, lehet-e, szabad-e készpénznek venni a jogállamisági feltételek nem teljesítése miatt az Európai Bizottság által befagyasztott uniós pénzek felszabadulását.

A beszélgetés egyes fejezeteit a videó ezen részeinél találja:

0:05 Beköszönés 
2:00 Mi rajzolódik ki a makrogazdasági adatokból? 
7:51 Mi az oka, hogy az ukrán gazdaság 2,5, a magyar jó, ha fél százalékkal nő az idén 
18:25 A magyar fegyvergyártás mennyivel növeli a GDP-t? 
25:33 Mennyire felelősek a gyenge gazdasági adatért a külső körülmények és mennyire a gazdaságpolitikai hibák? 
31:04 A kettős kamatrendszer hatása a magyar gazdaságra 
40:48 Hosszabb távon komoly gondjai lehetnek egy Tisza-kormánynak 
49:40 Mi lesz az uniós forrásokkal? 
58:10 Milyen időtávon, milyen intézkedésekkel lehet rendbehozni a gazdaságot? 1:02:20 Elköszönés

AMI NÉGY ÉVE KÉTHARMADOT HOZOTT A FIDESZNEK, JÖVŐRE A GYŐZELMÉHEZ IS KEVÉS LEHET

HETI VÁLASZ PODCAST
Szerző: BORBÁS BARNA
2025.10.09.



Normál időben óriási győzelmet hozna a Fidesznek a két- és háromgyerekes anyák adómentessége, de most rendkívüli időket élünk – mondja a közvéleményről, kampányról, választói magatartásról szóló nagypolitikai kibeszélőnkben Szabó Andrea szociológus. Szerinte inkább a Fidesznek kedvez, ha a vagdalkozós irracionalitás tombol, mert stabil pontnak látszik a káoszban. A kormánypárt viszont egyértelműen túl van az aranykoron, és Magyar Péter legnagyobb esélye, ha tömegek hiszik el neki, hogy az újabb aranykor legfőbb gátja éppen maga Orbán Viktor. A HetiVálasz podcast házigazdái ezúttal Borbás Barna és Magyari Péter.

„SÚLYOS ÜGY VOLT” – ÍGY BUKOTT LE ORBÁNÉK TITKOS KÉMHÁLÓZATA BRÜSSZELBEN

DIREKT36 / TELEX
Szerző: PANYI SZABOLCS
2025.10.09.


Az Európai Bizottság magyar munkatársa semmi kivetnivalót nem látott abban, hogy V., a brüsszeli magyar Állandó Képviselet (ÁK) megnyerő modorú diplomatája rendszeresen találkozni hívja. Félévente, néha háromhavonta találkoztak, jellemzően parkokban. V.-t nemcsak a bizottsági ügyek érdekelték, hanem bármiféle pletyka, amit a bizottsági munkatárs kiterjedt ismeretségi körében hallott.



„Nagyon szimpatikus, okos ember volt. Persze addigra már tudtam, hogy ő diplomatafedésben a magyar hírszerzés embere” – idézte fel a 2015 és 2017 közötti brüsszeli találkozókat a bizottságnak dolgozó magyar a Direkt36-nak. A „diplomatafedésen” azt értette a forrás, hogy V. hivatalosan a külügy tisztviselőjeként dolgozott ugyan Brüsszelben, de valójában a magyar hírszerzés, vagyis az Információs Hivatal (IH) munkatársa volt.

Ezt lényegében maga V. is felfedte a bizottsági dolgozó előtt. Egyik alkalommal például V. már nemcsak kérdezgetett, hanem megpróbált egy beszervezési nyilatkozatot aláíratni, hogy az Európai Bizottság dolgozója legyen hivatalosan is az IH úgynevezett titkos munkatársa. V. tudta, hogy a pénz személyesen nem motiválja a bizottsági dolgozót, ezért azzal próbálta rávenni őt, hogy támogatást ígért egy számára kedves szervezetnek.

„Tudunk rá találni finanszírozást” – ígérte, hozzátéve, hogy a pénz természetesen nem közvetlenül az IH-tól érkezne. „Megoldjuk” – bizonygatta V., amivel arra célzott, hogy az csupán részletkérdés, hogy melyik magyar állami vagy kormányzati intézmény állítja ki a számlát.

A bizottsági tisztviselőt hideg zuhanyként érte az ajánlat. Udvariasan, de határozottan elutasította. „Aláírással sem fogok tudni többet mondani neked” – felelte, majd hozzátette, hogy továbbra is szívesen találkozik V.-vel, de nem látja semmi értelmét a hivatalos beszervezésnek...

KAPOSVÁR - ÉLŐ - 80 NAP ALATT MAGYARORSZÁG KÖRÜL TISZA TV (MAGYAR PÉTER)

TISZA TV
Szerző: TISZA TV
2025.10.08.



A TISZA Párt országjárása.

KARDOS ANDRÁS: A ZEBRA SZEKTA NYELV TANA

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KARDOS ANDRÁS
2025.10.03.


...Orbán már az első kormányzása alatt nem csupán átsétált a jobboldalra, otthagyván liberális múltját, hanem megkezdte az „egész pályás letámadás” kiépítését, de mivel nem volt kétharmada, nem szabadult még úgy el, mint 2010 után. Ahhoz, hogy a későbbieket megértsük, az akkori időkből egyetlen mozzanatot emelek ki. Ez pedig a 2002-es választás előtt a kokárda kisajátítása. Emlékszünk rá: március 15-e után azok hagyták magukon a kokárdát a választásokig, akik már akkor Orbán híveiként elfogadták, hogy csakis azok tartoznak a nemzethez, akikFidesz-szavazóként tovább hordják a kokárdát, ezzel megkezdődött az a folyamat, amelyet a választási vereség után már egyenesben fogalmazott meg Orbán: „A haza nem lehet ellenzékben.” Miről van itt szó? A kokárda, 1848-as forradalmunk jelképe eredendően az egész magyar nemzet forradalmi múltjának szimbóluma. Na már most. Ha egy politikai párt arra kéri híveit, hogy a szokással ellentétben március 15. után is viseljék e nemzeti szimbólumot, méghozzá a legértékesebb hagyományunk egyik szimbólumát, akkor ezzel elindítanak egy mérgező, ám egyelőre a nép tudatalattijában megképződő folyamatot: azok az igazi magyarok, akik tovább hordják a kokárdát, ezzel egy közösségképző gesztust tesznek, mely számukra örömteli, a többiek számára pedig kirekesztés érzetét kelti a nemzetből, másrészt félelmet kelt, hiszen rajtad van a bélyeg: nem viselsz kokárdát, nem vagy jó magyar. Ez a „fordított sárga csillag”. ’44-ben a zsidókat bélyegezték meg a sárga csillaggal, tehát azzal, hogy te nem vagy magyar, most pedig azzal, hogy nem hordod a szimbólumot. Más kérdés, hogy ez mire volt elég. Itt még vereséget szenved a Fidesz, de Orbán két forduló közötti két beszédén már felsejlik a jövő: félelem és kirekesztés egyfelől, összetartás és feltétlen hit elvárása másfelől. Innen számítható a 2010 utáni önkényuralom megalapozása és a folyamatnak magának a tudatosítása, majd az eszközrendszer kiépítése...

"AZ SZFE-ÜGY ÉS A KULTÚRA, AMIBEN MOST VAGYUNK, ARRA TANÍT, HOGY LOJÁLISAK LEGYÜNK, NE KÉRDEZZÜNK"

KLUBRÁDIÓ / MŰVÉSZBEJÁRÓ
Műsorvezető: BÓTA GÁBOR
2025.10.06.



Veszprémi Judit, a FreeSzfe Egyesület ügyvezető igazgatója volt Bóta Gábor vendége a Művészbejáró 2025.10.05-i adásában.

ANTAL BÁLINT: KÖNYVEK TANKOK KÖZÖTT – KEVÉSBÉ MILITÁNS KULTÚRPOLITIKÁT KÉRÜNK!

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ANTAL BÁLINT
2025.10.08.


Gépfegyverek, harckocsik, egyenruhák között megtartott könyvfesztivál? Jobb helyszínt és jobb döntéseket, kevésbé militáns kultúrpolitikát kérünk. Mert most csak érdekek vannak inkább és csendes elsorvadás – írja vendégszerzőnk, Antal Bálint. Az evangélikus Luther Kiadó igazgatója a Bálna Honvédelmi Központban rendezett könyvfesztivált helyezi nagyobb távlatba.


Vasárnap véget ért a 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. A mondat tényszerű a mában, de valamelyest távlatos is, mert több kisebb kiadó számára is igaz talán, hogy nemcsak most, hanem egy időre véget ért a könyvfesztivál. Ha józanul átgondolják a kicsik, akkor talán nem is kérdés ez annyira, inkább keserű belátás. Mély beszélgetésekre, értékes találkozásokra, olvasók közösségére vágyó, könyvszerető emberként is, valamint egy kisebb könyvkiadó vezetőjeként is adódik a kérdés, hogy

a Bálna Honvédelmi Központban tartott idei esemény ebben a formában mégis kinek volt jó?

A kérdés, ha úgy tetszik, költői. De talán itt az ideje, hogy ne csak az legyen.

Gépfegyverek, harckocsik, egyenruhák és megannyi katonai kellék, kiállítási tárgy fogadta az olvasás szerelmeseit a Bálna földszintjén. Valahogy nem ez a környezet illik legjobban az olvasókhoz, ez egészen biztos. Sebaj, lendüljünk túl ezen – gondoltam magamban az első benyomásomat nem engedve eluralkodni bennem. Végül is a könyvolvasás és a hazai könyvkiadás is egyfajta szellemi honvédelem kellene legyen.

Majd biztos kárpótol minket a sok kellemes beszélgetősarok, kávézó, a nyugodt légkör. Hát nem, sajnos nem kárpótolt, mert nem volt. Tömegnyomor a szűk folyosókon, araszoló vagy épp dedikálásra váró emberek, eldugott helyeken kellemetlen, sokszor levegőtlen terek és pavilonok fogadták a látogatókat és a kiadókat. Több emberrel is beszélve egységes volt az élmény: meneküljünk innen, mert nem komfortos.

Teljesen alkalmatlan volt a tér nyugodt nézelődésre, beszélgetésre.

A nézelődők sürgetettségérzése tapintható volt. Megfizethető, a könyvek közelében lévő kávézó sem igazán volt.

Sebaj, majd a sok jó gyerekprogram biztos jó helyen lesz. Sajnos ez sem jött össze. A terepmintás babzsákok vagy a katonai mászófal, a booktokos, kissé eldugott stand a másodikon egyaránt kiábrándító volt. Talán a földön heverő játszósarkot lehetne egyedül pozitívumként említeni, ha lett volna levegő és tér elegendő, de összességében gyerekszempontból is méltatlan volt a helyszín. A felnőtt olvasóknak szánt programok esetében vegyesebb a kép, de a helyszín adottsága itt is inkább negatívnak volt mondható. A folyosóról beláthatatlan termek és a szűk folyosón kígyózó tömeg nem fesztiválérzést, hanem inkább feszengést eredményezett.

Talán majd az árak kárpótolnak mindenkit. Sajnos az utolsó belső mentsvárszempont sem húzott ki a csalódásból. Vásárlói oldalról az látszik, hogy a 2024. október 1-től hatályba lépő,

új könyvekre vonatkozó árkötöttségi törvény jócskán feljebb vitte az árakat.

A vásárlókon is érződött a megfontoltság, ami érthető. De az árkötöttségen felül az infláció is feljebb tolta az árakat. Papírár-emelkedés, munkatársi bérköltségek mind befolyásolják az árszintet, de érdemes a standbérleti költségen is elidőzni kicsit. A pontos árak a pavilon méretétől, berendezésétől és MKKE-tagságtól (Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése) is függtek, de egy általános standbérlet egy átlagos 6 négyzetméteres pavilon esetében könnyen megvolt bruttó 800-850 ezer forint. Ha könyvbemutatót szervezett egy kiadó, további költségek is felmerültek. A munkatársi, kitelepülési költségekkel talán nem is érdemes fárasztani az olvasót. Mondhatnánk, hogy ez brandépítés, nem az árbevételről szól az egész. De mégis mennyire éri meg a durva ráfizetés, hol van a határ? (És ha nemcsak az árbevételt, hanem a nyereséget nézzük, még sokkal sötétebb a kép.)

A kérdés nem csak költői: kinek éri ez meg? A Bálnának minden bizonnyal. Be lehet mutatni, hogy milyen fantasztikus programoknak is helyet ad. A bevétel ráadásul az államé. Az árkötöttség alapvetően a nagyokat segíti, mint például az MCC kezelésében lévő (más kiadók könyveit csak nagyjából 55 százalékos kedvezménnyel átvevő) Libri-Bookline csoportot vagy épp a független Lírát. A Libri-Bookline kapcsán azt is érdemes halkan megjegyezni, hogy mintha a marketinget most a Bookline brandre fordítanák inkább. Talán nem annyira egyértelmű a Bookline elutasítottsága még a társadalomban, mint a kritikus olvasóké a Librivel szemben? A Bálna Fővám téri bejáratánál lévő Bookline terasz és a futó hirdetések is erre engednek következtetni.

Szóval kinek éri ez meg? A kicsiknek biztosan nem. Lehet, hogy a cet Jónást kiköpte a Bibliában, ami végső soron előnyére vált mindenkinek, de hogy

ez a Bálna inkább gyilkos bálnának tűnik, azaz a nagy hal megeszi a kicsit alapon felgyorsítja a kisebbek kikopását, partvonalra kerülését, az egészen biztosnak tűnik.

Összességében pedig nemcsak a kicsik járnak rosszul, hanem mindenki. A kínálat szűkülésével, a közönség szűk helyre nyomorgatásával az olvasók, az írók, a kiadók és – mivel hisszük, hogy a könyvolvasásnak társadalomjobbító szerepe van – végső soron pedig az egész társadalom jár rosszul.

Jobb helyszínt és jobb döntéseket, nagyobb, erősebb kiállást az MKKE részéről és kevésbé militáns kultúrpolitikát kérünk. Bár már az is jó lenne, ha lenne egyáltalán hazai kultúrpolitika. Mert most csak érdekek vannak inkább – és csendes elsorvadás.

LAKNER ZOLTÁN: GYERMEKVÉDELEM HELYETT MEGTORLÁS A FIDESZ VÁLASZA

SZABAD EURÓPA
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2025.10.03.



„Orbán Viktor politikai pályájának visszatérő tanulsága: nem elrontott valamit, hanem ugyanazt kell csinálni, csak sokkal keményebben” – mondja Lakner Zoltán. Szerinte a Rogán-féle üzenet, amely ma éppen gyermekvédelmi szakembereket vesz célba, ugyanannak a logikának a megnyilvánulása, mint amikor újságírókra vagy civilekre sütik rá az ellenség bélyegét: ha kritikát fogalmazol meg, politikai ellenfélnek minősítenek, és megtorlás következik.

AHOL A TERROR „MILITÁNS”, A MÉSZÁRLÁS „RAJTAÜTÉS”, A VÁLASZ „PUSZTÍTÓ”, OTT A VÉRENGZÉSBŐL STRATÉGIA, AZ ÖNVÉDELEMBŐL AGRESSZIÓ LESZ

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2025.10.09.


„A Hamász militánsai a határon átnyúló támadást indítottak, mire másnap Izrael egy Gáza elleni pusztító válaszcsapás megindításával reagált.” Így ír a 24.hu, név nélkül, szerző nélkül (noha lenne ötletem, kinek a szüleménye), épp ma reggel, amikor először van esély arra, hogy – számomra ugyan erősen vitatható módon – elinduljon valami a térségben. Számomra azért vitatható módon, mert a totálisan elhülyült, elbutult, szenilitásában már saját maga alá piszkító nyugati világ a vesztfáliai béke óta elfelejtkezett egy szóról, egy fogalomról, jelesül a vallásháborúról. A totálisan idiótává vált Nyugat azt hiszi, hogy azért, mert emitt megszűnt ez a sok évezreden át tartó jelenség, akkor az már máshol nem is létezik. (Két-háromévesen én is azt hittem, hogy ha becsukom a szemem, a többiek nem látnak.) Csakhogy a Nyugat megint csupán a maga koszos vagy rózsaszínű (ahogy tetszik) szemüvegén át próbálja szemlélni a világot, s azt hiszi, ha nem lát vallásháborút, az nincs is. Pedig van: akad civilizáció, ahol ez továbbra is – in statu nascendi, születése óta - fundamentum, vallási, teológiai és mentális alap. Nos, lássuk közelebbről a fenti mondatot! A Hamász militánsai támadást indítottak, amire Izrael pusztító válaszcsapással reagált. Ízlelgessük egy kicsit! Két tagmondat, két ige, két alany: tökéletes nyelvtani szimmetria, végzetes erkölcsi aszimmetria. A nyelv, amely a mészárlást „támadásnak”, a védekezést „pusztításnak” nevezi, már nem ír, hanem ítél, csak épp a bűnöst menti, és az áldozatot teszi vádlottá. Ez nem hír, hanem retorikai bűncselekmény. A mondat úgy tesz, mintha puszta leírás volna, miközben két ige közt elvérzik az igazság. A „támadást indított” katonai kifejezés: higgadt, tárgyszerű, szinte stratégiai méltóságot kölcsönöz a terrornak. A „pusztító válaszcsapás” viszont morális színezetű: destruktív, gonosz, túlerős, tehát elítélendő. A mondat így a legaljasabb nyelvi műveletet hajtja végre: a gyilkosból szereplőt, az áldozatból bűnöst csinál — mindezt úgy, hogy közben a szerző a „tárgyilagosság” álarca mögé bújik. Ez a nyelv nem semleges, hanem cinkos. Olyan, mint a Völkischer Beobachter 1938-ban, amikor a kristályéjszakáról azt írta: „A nép spontán felháborodásának következtében zsidó üzletekben rongálások történtek.” Spontán? Rongálások? A pogrom mint természetes meteorológiai jelenség. A bűn kimosdatása nyelvtani passzívban. Vagy vegyük a Pravda szóhasználatát a sztálini tisztogatások idején: „A nép ellenségei beismerték bűneiket.” Beismerték. Nem kivallatták őket, nem agyonverték, hanem „beismerték” — mintha lelkiismereti megtérés volna, nem kínzás. Ugyanez a logika működik itt is: ha a terror „támadás”, a válasz pedig „pusztító”, akkor a gyilkos hős, a védekező zsarnok. Az ilyen mondat a hazugság grammatikája. Az etikai súlypontokat szintaxisra cseréli, a morált stilisztikára, a felelősséget mondatszerkezetre. Hannah Arendt mondta: „A gonosz gyakran adminisztratív nyelvet beszél.” Itt épp ezt látjuk: a bűn nem kimondva, hanem nyelvileg elmaszatolva válik elfogadottá. A modern propaganda mindig a „semleges” hangon szól. A Magyar Nemzet, a Pesti Srácok, a Mérce, a Mandiner, a 24.hu, a 444, a Telex, a Magyar Hang, a hvg.hu stb. — mind ugyanazzal a képlettel dolgozik: a szörnyűséget lecsupaszítja igévé, az erkölcsöt melléknévvé, a valóságot „véleménnyé”. A terror „militáns”, a mészárlás „rajtaütés”, a válasz „pusztító”. Így lesz a vérengzésből stratégia, az önvédelemből agresszió. A történelem tele van ezzel a hanggal. Auschwitzot „végső megoldásnak” hívták, Kambodzsában „átnevelésnek” nevezték a tömeggyilkosságot, Ruandában „bozótirtásnak”. A nyelv mindig előbb öl, mint a fegyver. Mert aki megváltoztatja a szavak jelentését, az átrajzolja az erkölcs határait is. Ez a mondat tehát nemcsak hazug, hanem bűnrészes. A nyelv bűnrésze. És amíg ilyen mondatokban írják a valóságot, addig a valóság mindig újraírja az erkölcsöt — lefelé.

KÁRMÁN ANDRÁS: A GAZDASÁGPOLITIKA OROSZ RULETTET JÁTSZIK, MEKKELEKESKEDÉS, AMIT A FIDESZ CSINÁL

444.HU / OLVASÓKÖR
Szerző: SZÉKELY SAROLTA, HAÁSZ JÁNOS
2025.10.08.


- Nem készül semmilyen megszorításra a Tisza Kármán András szerint, pusztán a korrupció, a felesleges beruházások felszámolására, és felülvizsgálnák a koncessziós szerződéseket is (autópálya, trafikok, szerencsejáték).

- A közbeszerzések rendszerének radikális átalakításával is több ezer milliárd forintot spórolnának, hogy ne a NER-es vállalkozók gyarapodjanak ezen, hanem valódi verseny legyen.

- Kiszámíthatatlan gazdaságpolitikát csinál a Fidesz, „mekkelekeskedik”, aminek eredménye a nagyon költséges adósságszolgálat. Kármán András szerint a kamatok csökkentése további ezermilliárdos megtakarítást eredményezne.

- Visszahoznák a katát, és bővítenék a CSOK-ot, a 13. havi nyugdíjat.

- Komolyan gondolják az euró bevezetését, Kármán András szerint Magyarország ezzel többet nyerne, mint veszítene.

- Bízik abban, hogy jó együttműködés lesz a Tisza-kormány és a Varga Mihály vezette jegybank között.

- Bár Orbán szerint ő rúgta ki Kármán Andrást még 2011-ben a Gazdasági Minisztériumból, erre a tiszás politikus nagyon másként emlékszik. Orbán még a távozása után is elhívta egy uniós esemény delegációjába...