FACEBOOKSzerző: BIRKÁS GYÖRGY2025.10.09.
Az előző részhez (Változni) többen írtátok, hogy ma már akkora a szakadék a két valóság között hogy nem lehet nerhívővel vitatkozni. Ez részben igaz, viszont nem csak hívők szavaznak a fideszre. Gondoljuk át, kivel érdemes az idődet tölteni, és mitől lesz egy beszélgetésnek értelme. Mert nem minden beszélgetés arról szól, hogy megváltoztasd a másik véleményét. És nem minden ember egyformán érhető el.
A játékelméletben alapvető kérdés, hogy kikkel érdemes kooperálni, és kikkel nem. Vannak játékosok, akikkel a win-win kimenetel lehetséges, és vannak, akikkel zéró összegű játékot játszol, vagyis ha ő nyer, te veszítesz. A politikai diskurzusban is vannak különböző típusú szereplők, és ahhoz, hogy értelmesen beszélgess, tudnod kell, hogy ki melyik kategóriába tartozik. Vegyük sorra, ha valakit kihagytam, hozzászólásban reklamálhat.
1. A haszonhúzó
Olyan ember, aki a rendszerből él, pénzt, hatalmat, előnyöket szív magába belőle. Oligarcha, polgármester, állami tendercápa vagy fideszes influenszer, aki annyi közpénzt nyelt be, hogy abból egy kisebb afrikai ország GDP-je kijönne. Vagy csak egy múzeum-, korház-, iskolaigazgató, aki a ner nélkül még teremőr sem lehetne. Többen vannak, mint gondolnád (és sokba is kerülnek), egy éve kiszámoltam (Piramis - https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid02CBv3RjQc8gde9BgyrbX4NV9HZusHkqkfqTof16xneEH8sv367KxL4wbULZAbTQ5Kl&id=100011261778267). Tudja, hogy a rendszer működése nélkül elveszíti a pozícióját. Nem meggyőződésből, hanem érdekből támogatja a rendszert. Pontosan tudja, hogy mi folyik, de ez neki megéri.
Meg lehet-e győzni? Nem. Mert nem hívő, hanem üzletember. A rendszer számára nem eszme, hanem befektetés. És mivel jól hoz, marad benne.
Érdemes-e vitatkozni vele? Nem. A haszonhúzó racionálisan cselekszik, d e a vita itt stratégiai hiba, mert az ő meggyőzéséhez nem erkölcsi érvek kellenek, hanem megváltozott érdekhelyzet. Ha a rendszer megbukik, vagy ha nagyobb kockázatot jelent bent maradni, mint kifelé lépni, akkor változtat, addig nem.
Mit tehetsz? Dokumentáld, tedd láthatóvá, hogy mi folyik. Nem őt akarod megszégyeníteni, hanem a többiek számára világossá tenni, hogy milyen a rendszer.
2. Az elvakult hívő
Az, aki őszintén hisz a narratívában. Akinek a fidesz már nem párt, hanem világnézetidentitás. Nem azért támogatja Orbánt, mert hasznot húz belőle, hanem mert tényleg azt gondolja, hogy Orbán védi Magyarországot Sorostól, Brüsszeltől, a migrációtól, a liberális világrendtől, az ukránoktól, a filozófusoktól. Nem pragmatikus, hanem érzelmi és identitásbeli kötődése van a rendszerhez. Az információk, amelyek ellentmondanak a világképének, kognitív disszonanciát okoznak, és inkább elutasítja őket, mint hogy megkérdőjelezze a hiedelmét.
Meg lehet-e győzni? Nagyon nehezen. Az elvakult hívő megerősítési torzításban szenved, az ellentétes információk nem megzavarják, hanem feldühítik. Minden, ami ellentmond az ő kis buborékjának, „fake news”, „Soros-bérenc”, „liberális agymosás”.
Érdemes-e vitatkozni vele? Ritkán. Az érzelmi alapú meggyőződést nem lehet racionális érvekkel megdönteni. A pszichológia azt mutatja, hogy minél jobban támadod valakinek az identitását, annál inkább védekezésbe vonul, és még jobban megmerevedik az álláspontjában. Az elvakult hívő akkor változhat (de akkor sem feltétlenül), ha személyes tapasztalat éri, ami nem fér bele a narratívába. Például kirúgják állásából, bedől a vállalkozása, meghal egy hozzátartozója az egészségügy rossz működése miatt, vagy megtapasztalja a rendszer brutalitását. Ilyenkor repedhet meg a világkép. De ezt te nem tudod létrehozni vitával.
Mit tehetsz? Hagyd nyitva az ajtót. Ne démonizáld, ne bolondozd le, ne zárd ki. Amikor eljön az a pont, hogy az elvakult hívő maga kezd kételkedni (és ez előbb-utóbb azért mindenkivel meg fog történni), legyen hová mennie. Ha már korábban kiátkoztad, nem fog hozzád jönni. Ha türelmes voltál, akkor esetleg igen.
3. A megtévesztett
Aki nem aktívan gonosz, nem aktívan elvakult, csak rosszul informált. Nem követi a politikát, a köztévéből és a Tv2-ből tájékozódik, és őszintén azt hiszi, hogy amit lát, az a valóság. Neki készülnek a kormánypropaganda MI videói és a plakátkampányok. Nem elkötelezett híve a rendszernek, csak nincs más információforrása.
Nincs érzelmi kötődése Orbánhoz, nem húz hasznot a rendszerből, egyszerűen nem tudja, hogy más is létezik. A hallgatási spirál és a közmédia monopóliuma miatt azt hiszi, hogy amit ő gondol, azt gondolja mindenki.
Meg lehet-e győzni? Igen, de nem vitával. A megtévesztett ember nem ostoba, csak korlátozott az információs környezete. Ha megismerteted vele a másik perspektívát, nem agresszívan, hanem türelmesen, akkor van esély a változásra.
Érdemes-e vitatkozni vele? Feltétlenül. De nem vitaként, hanem beszélgetésként. A megtévesztett nem ellenség, hanem potenciális szövetséges. A legfontosabb, hogy ne érezze magát hülyének. Ha azt érezteted vele, hogy "te olyan buta vagy, hogy elhitted a propagandát", akkor védekezésbe vonul, és bezárkózik. Ne nyomulj. Ne sértegesd. Adj konkrét, érthető példákat. Hagyd beszélni. A cél nem a meggyőzés, hanem a buborék kilyukasztása.
4. A magára hagyott
Aki nem fideszes, csak nem lát más lehetőséget. Értékrendileg konzervatív, hagyománytisztelő, és őszintén úgy érzi, hogy a Fidesz az egyetlen, aki képviseli az ő világát. Nem rajong Orbánért, látja a problémákat, de "hová máshová menjek?" Az ellenzék számára liberális, idegennek tűnik, nem érzi magáénak.
Meg lehet-e győzni? Úgy nem, hogy szidod Orbánt. Talán ha értékalapon közelítesz. Ha megmutatod, hogy a fidesz rég elárulta azt, amit ez az ember képvisel. És ha lenne más, ő is váltana. Ez nem információs probléma, hanem identitásbeli és alternatíva hiányának problémája. Nem arról van szó, hogy nem látja a bajokat, hanem arról, hogy nem lát olyan politikai erőt, amely az ő értékrendjét képviselné. Az ellenzéknek kell egy olyan narratíva, amely konzervatív értékeket is meg tud szólítani, nem csak liberálisokat. Ezt próbálja Magyar Péter is.
Érdemes-e vitatkozni vele? Igen, de nem a fideszről. Beszélgess az értékekről, miért fontos számára a család, a biztonság, a rend, a nemzeti identitás? Ezek nem rossz értékek. A kérdés, hogy a ner tényleg ezeket szolgálja-e. Nem kell liberálissá tenni, és neked sem kell konzervatívvá válni, hanem meg kell mutatni, hogy te is értékeled azt, ami neki fontos. Talán ő az, akinek a legfontosabb, hogy lássa, nem egyedül van. A konzervatív, aki nem tud váltani, azért nem vált, mert azt hiszi, egyedül lenne. Ha látja, hogy mások is hasonlóan gondolkodnak, és van alternatíva, akkor hajlandó lesz lépni.
5. A bizonytalan
Aki nem elkötelezett, nem aktívan politizál, és őszintén nem tudja, mi az igazság. Lát problémákat, de lát eredményeket is. Hallott rossz dolgokat a kormányról, de látja, hogy a szomszéd kapott támogatást. Nem tudja, kinek higyen. Nem védekező, nem ellenséges, csak bizonytalan.
Meg lehet-e győzni? Igen, de őt sem agresszióval. A bizonytalan nem rossz ember, nem buta, csak információs túlterheltség miatt nem tudja, mit gondoljon.
Érdemes-e vitatkozni vele? Feltétlenül, itt van a legnagyobb esély arra, hogy egy beszélgetés értelmes legyen. A bizonytalan azért bizonytalan, mert nem hallott még meggyőző érveket egyik irányba sem, vagy mindkét irányból hallott, és nem tudja, melyik az igaz.
A bizonytalan azért bizonytalan, mert nem szereti a szélsőségeket. Ha túl agresszív vagy, inkább eltávolodik. Légy konkrét. A bizonytalant nem az ideológia érdekli, hanem az, hogy mi van. Konkrét adatok, konkrét történetek, konkrét példák. Ismerd el, ha valamit nem tudsz. A bizonytalan jobban megbízik abban, aki bevallja, ha valamit nem tud, mint abban, aki mindenre válaszol. Mutass személyes példát. Nem statisztika győzi meg, hanem az, hogy te hogyan éled meg. Ha látja, hogy te nyíltan beszélsz, az már önmagában segít neki abban, hogy ő is megszólaljon.
6. A kényelmi konformista
Aki nem hisz igazán semmiben, de nem akar kilógni. Nem húz hasznot a rendszerből, nem is vak hívő, csak egyszerűen nem akar bajt. Ő az, aki nem akar politizálni, nem megy bele vitába, nem oszt meg semmit, nem ír alá petíciót, nem megy el tüntetésre, mert nem akar problémát. A nyugalmat többre értékeli, mint az igazságot. Inkább nem szólal meg, nem kérdez, nem áll bele konfliktusba, és ha muszáj választania, inkább az erősebb oldalhoz simul. Nem rosszindulatú, csak biztonságra vágyik. A csendes többség része. Neki köszönhető, hogy a rendszer fenn tud maradni, mert nem aktívan támogatja, hanem passzívan elviseli.
Meg lehet-e győzni? Igen, de nem elvi síkon. A kényelmi konformista nem gondolkodik rendszerszinten, ő csak a saját kis életét nézi. Ha azt látja, hogy a csend már nem biztonságos, ha azt látja, hogy a többiek elkezdenek beszélni, akkor ő is mozdulni fog.
Érdemes-e vitatkozni vele? Igen, de csak ha nyugodt körülmények között történik, ahol nem érzi, hogy sarokba szorítod. A kényelmi konformista nem utál téged, csak nem akar feszültséget. Ha meg tudod mutatni neki, hogy a hallgatás nem véd meg (sőt, hosszú távon őt is sebezhetővé teszi), akkor elindulhat a felismerés. A beszélgetés célja nála nem a politikai nézetek átalakítása, hanem az, hogy megértse: a konfliktuskerülés nem semlegesség, hanem állásfoglalás a fennálló rossz mellett. Ez a típus nem a hangos táborokhoz tartozik, de ha ők mozdulnak, akkor tényleg megindul valami.
7. A cinikus
Aki feladta. Nem hisz senkiben, nem vár semmit. Volt már csalódás, volt már remény, ami szertefoszlott. A cinizmus a tehetetlenség átkeretezett formája. Nem a fideszt védi, de az ellenzéket sem támogatja. A passzivitás a válasz mindenre. "Úgyis mindegy".
Meg lehet-e győzni? Nagyon nehezen. A cinikus mögött általában mély csalódás és sérelem van. Az nem elég, ha elmagyarázod neki, hogy nem mindegy. Érzelmileg meg kell nyílnia ahhoz, hogy bármit is elhigyen.
Érdemes-e vitatkozni vele? Nem vitatkozni, hanem beszélgetni. A cinikus mögött gyakran nem az apátia áll, hanem a fájdalom. Ha sikerül eljutni oda, hogy miért adta fel, akkor lehet esély a változásra. Ne próbáld meggyőzni, hogy nem mindegy, ez csak megerősíti a cinizmusát. Ha neked könnyű beszélni, az azt jelenti, hogy téged még nem értek elég komoly csalódások. Oszd meg a saját kételyeidet. A cinikus akkor kezd nyitni, ha látja, hogy te sem vagy naiv.
Javasolj kis lépéseket. A cinikus azért passzív, mert a nagy lépések túl fájdalmasak. Légy kitartó. A cinikus nem fog egyik napról a másikra megváltozni. De ha látja, hogy te nem adod fel, az irritálja. És az irritáció mögött ott van a belső hang, ami mondja, talán mégsem mindegy.
8. A troll
Aki nem gondolkodik, nem kérdez, nem érdeklődik, csak pusztít. Az ő célja nem a beszélgetés, hanem hogy kifárasszon és felidegesítsen.
Mit csinálj vele? Semmit. A troll nem vitázni akar, hanem hogy megakadályozza, hogy mások értelmesen beszélgessenek. Ne etesd. Ne szólj hozzá. Az energiád értékesebb ennél.
Ezek az alaptípusok. Ha sikerül is értelmesen vitáznod, a legtöbb beszélgetés nem azzal végződik, hogy a másik beismeri, igazad van. És ez rendben is van. A vita célja nem mindig a meggyőzés. Van nézőközönség. Amikor facebookon, egy családi ebéden, vagy egy közösségi térben vitatkozol, sokan hallgatják. Nem szólnak közbe, de figyelnek. Az ő számukra is beszélsz. Lehet, hogy az nem változtatja meg a véleményét, akivel vitatkozol, de valaki másnak, aki hallgat, esetleg igen.
Van hosszú távú hatás. Az emberek nem változtatnak véleményt azonnal. De egy beszélgetés elültethet egy gondolatot, ami hónapok vagy évek múlva kihajthat. Amikor majd megtörténik valami (gazdasági válság, személyes trauma, politikai botrány), akkor emlékezni fog rá, amit mondtál.
Van önvédelem. Nem azért beszélsz, hogy meggyőzd a másikat, hanem hogy ne add fel a saját értékeidet. A hallgatás megerősíti a másik narratíváját. Ha te nem szólalsz meg, akkor úgy tűnik, mintha egyetértenél. A megszólalás önmagában is érték, még ha nem is változtat meg senkit.
Tehát: Kivel vitatkozz? Azzal, aki nyitott rá. Azzal, akinél van esély a változásra. De a legfontosabb: önmagaddal.
