TV13 / BÁNÓ ÉS BOLGÁR Műsorvezetők: BÁNÓ ANDRÁS, BOLGÁR GYÖRGY 2025 11 12
A vendég Ungváry Rudolf író , aki polgári jobboldalinak vallja magát, mégis ő volt talán az első, aki nemcsak szélsőjobboldalinak, hanem fasisztoidnak is nevezte Orbán Viktor rendszerét. Gépészmérnök, szépíró és publicista, aki 89 éves kora ellenére ma is rendkívül aktív, szellemileg és fizikailag is. '56 után bebörtönözték, de azt mondja, hogy felnőtté igazán csak 65 éves korában vált. Örökifjú, de vajon az ország visszatérőben van-e az ő gyerek- és ifjúkorába?
JÁMBOR ANDRÁS VIDEÓ Szerző: JÁMBOR ANDRÁS 2025.11.12.
Orbán Viktor az ATV-interjúban megint elmondta a saját valóságát – csak épp semmi köze a tényekhez.
Ebben a videóban végigmegyek azon a 9 legnagyobb hazugságon és csúsztatáson, amit Orbán elmondott az ATV-ben – a gazdaságtól a szociális válságig, az inflációtól a Fidesz-propagandáig.
👉 Megmutatom, hogyan próbálja a miniszterelnök elterelni a figyelmet a valódi problémákról, és mi az igazság a kormányzati kommunikáció mögött.
Ez nem csak egy reakcióvideó, hanem arról szól, milyen országban élünk valójában.
👇 Nézd végig, és írd meg kommentben: szerinted melyik mondata volt a legpofátlanabb?
A 68 éves János egy sámlin egyensúlyozva festette a főváros közelében található családi házának kerítését tavaly májusban, amikor egy rossz lépés után leesett róla. A jobb lábszára az esés utáni napokban kétszeresére dagadt. Mivel nem múltak a panaszai, és a családjában előfordultak visszérbetegségek, úgy döntött, hogy felkeresi egy érsebész magánrendelését, ahol kiderült, hogy trombózisa van. Mélyvénás trombózisnál vérrög keletkezik a vénákban, életveszélyes szövődményei is lehetnek, ezért különösen fontos, hogy idejében felismerjék és kezeljék.
Az orvos azt mondta, azonnali műtétre van szüksége, ezért János kocsiba ült a lányával. Délután hat óra körül ért a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház sürgősségi osztályára, ahová a lakhelye szerint tartozik. Arra azonban nem számított, hogy a saját kempingágyán alszik majd a kórházi folyosón, és másnapig kell várnia, mire ellátják.
„Borzasztó sokan voltak, a földön is ültek, feküdtek betegek” – mesélte a Szent Imre sürgősségi osztályán szerzett tapasztalatait. Este 11 óra körül hívták be, de ekkor még nem vizsgálták meg, csak a panaszait mondta el egy kórházi dolgozónak. Később azt mondták neki, „az osztályon nincs hely, most fognak csinálni”.
Nem volt ugyanis szabad ágy, pedig nagyon szeretett volna lefeküdni, hogy kicsit enyhüljön a feszítő érzés a lábában. Engedélyt kért az orvostól, hogy saját ülőalkalmatosságot vigyenek be, majd a lánya hozott neki otthonról egy kempingágyat. Hajnali három óra körül vizsgálták meg először, amit újabb várakozás követett.
Reggel kapott egy betegágyat, azon tolták át egy másik helyiségbe. Azt mondták, nem állhat fel, mosdóba sem engedték kimenni, egy műanyag kacsába kellett vizelnie a betegekkel teli folyosón. Nem sokkal később azonban kiderült, hogy nem is tudják felvenni a kórházba.
A nap, amikor Jánosnak nem jutott hely a Szent Imre kórház túlzsúfolt sürgősségi osztályán, nem egyszeri alkalom volt az intézményben. Az osztály vészes túlterheltsége mindennapos. A Direkt36-nak a kórház több dolgozója is elmondta, hogy a sürgősségi osztályon gyakran előfordul, hogy 20-25 fekvőbeteg várakozik egyszerre, mert nincs elég ágy a többi osztályon, ahol elláthatnák őket.
„A pótágy pótágyának a pótágyán is fekszenek betegek” – fogalmazott egy orvos, aki ismeri a sürgősségi osztály működését. Egy másik orvos szerint arra is van példa, hogy egy-két napot is eltöltenek a betegek a sürgősségi fektető részlegén, mert nincs szabad ágy, így nem tudják elhelyezni őket az osztályokon. Ráadásul nemrég több szakorvos is felmondott a sürgősségi osztályon, ezért belgyógyászokkal próbálják meg pótolni a kiesőket...
KONTROLL Műsorvezető: UNYATYINSZKI GYÖRGY 2025.11.12.
Bármi történik vele a bírósági eljárás végén, a karitatív szervezeteik folytatják majd az elesettek segítését – mondta Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség lelkésze, az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője a Kontrollnak adott interjújában. Szerinte az emberek már a bőrükön érzik a változás közeledtét az országban, amit nem csak a Budapest Pride melletti kiállás mutatott meg, hanem tetten érhető más társadalmi ügyekben is. Iványi Gábor és társai ellen a múlt héten emeltek vádat, emiatt kedd este szolidaritási demonstrációt szervezett a Politikai Üldözöttekért Alapítvány az Oltalom Egyesület székháza elé.
HETI VÁLASZ PODCAST Szerző: VÖRÖS SZABOLCS 2025.11.13.
Kinek a sikere a múlt heti találkozó? Egy évre, vagy korlátlan időre kaptunk kivételt az amerikai szankciók alól? Mit adunk cserébe? Használhatók-e a választásig a találkozó képei? Hihető-e a miniszterelnöknek a Putyinnal fenntartott baráti viszonnyal kapcsolatos magyarázata? A HetiVálasz külpolitikai kibeszélőjében a washingtoni csúcsot elemzi Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Részletek a műsorból:
Kinek és mekkora siker a november 7-i washingtoni találkozó?
Ablonczy Bálint: „A miniszterelnök politikai személyiségének biztos, hogy siker. Mégiscsak egy magyar miniszterelnök, akit egy munkaebéden fogad az amerikai elnök, kölcsönösen szépeket mondanak egymásról, barátnak nevezik egymást, és van kémia. Hogy az országnak sikere-e, ami történt, abban szerintem már kevésbé lehetünk magabiztosak. Nekem, vezetői összefoglalóként, az jutott eszembe, hogy nagyon komoly összegeket költünk arra – amerikai üzleti érdekeknek megfelelően –, hogy megmaradhasson az orosz kiszolgáltatottság; tehát kétfajta szuverenitás problémát látok. Érdemes végiggondolni, hogy az országnak végső soron ezek a megállapodások mit és hogyan hoznak.”
Magyari Péter: „Politikai szempontból siker Orbán Viktornak. Rengeteg kommunikációs eszközzel a mai napig – meg valószínűleg a jövő hétig – tartó felhajtás övezi. Abszolút meghatározza az újságok témáit. Orbán Viktor úgy tudott fellépni, hogy inkább arról tudnak beszámolni a lapok, hogy ilyen-olyan eredményt ért el – azt lehet méricskelni. Még az ellenzéki közönséghez is az jutott el, hogy valami nagyon nagy dolgot ért el a világ tetején. Ez mindenképpen eredmény, hiszen a politika legalább fele részt kommunikációról szól. Arról, hogy hogyan értelmezzük, hogyan éljük át a történetet, és az, hogy konkrétan ebből milyen megállapodások következnek, és annak milyen gazdasági hatása lesz Magyarországnak, azt igazából nagyon kevéssé látjuk.”
Miről kérdeztétek volna a miniszterelnököt a hazaúton?
Ablonczy Bálint: „A valóságról. Mennyi időre, milyen feltételekkel, milyen pénzügyi megállapodás kötött? Mert ezek számítanak, és nem az, hogy amikor magyar kormányzati szereplők, miniszterek állnak a WizzAir-gép mellett testületileg piros egyensapkában, az az öngyarmatosításnak olyan minősített foka, amit nemhogy német, francia, de egy dán, finn, lengyel vagy cseh kormányzati küldöttségtől nem tudok elképzelni. Az, hogy egy elvileg szuverenista meg önmagát komolyan vevő magyar kormány ezt eljátssza ilyen formában – az vajon az erőről tanúskodik? Arról, hogy mi mindenkivel szemben helyes testtartásban politizálunk? Vagy arról van szó, hogy pontosan ugyanolyan, a nagy testvér iránti lihegést művelünk, amit egyébként annak idején számon kértünk, mondjuk Gyurcsányékon?”
Magyari Péter: „Nyilván kérdezgettem volna a pénzügyi védőpajzsról – ha már egyszer mi írtunk róla először. A másik kérdés Paksra vonatkozott volna. Hiszen van most három projekt napirenden. Egyrészt építjük Paks 2-t orosz hitelből – állítólag most már jövőre repülőrajtot vesz a beruházás. Közben a kormány szándéka, hogy Paks 1. üzemidejét meghosszabbítsa. És most bejelentették a vételi szándékot a kis moduláris atomerőművekre az Egyesült Államokból. E három projektet együtt – azt nem lehet. Egyrészt ennyi áram azért valószínűleg nem fog kelleni, de ennél is fontosabb, hogy annyi pénz a világon nincs – még egy sikeres, nem az életéért küzdő kormánynak sem –, hogy mind a hármat ki lehessen fizetni. Adódott volna tehát a klasszikus kérdés: »És ezt így hogy?«”
„Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. melléklet III. »AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI« fejezet, »Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés« alcím 3. pontjában az »a kulturális értékek« szövegrész helyébe az »a keresztény kultúrán alapuló értékrend« szöveg lép” – mint azt a hvg.hu észrevette, ez áll egy szerda este megjelent kormányrendeletben.
Az érintett mondat jelenleg így szól: „Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.” Ebben a szövegrészben történik a változtatás. A jogszabály címe egyébként A TB-kiskönyv megszüntetésével kapcsolatos végrehajtási szabályok megállapításáról és egyes egészségbiztosítási és köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról. Bevezetője szerint egyebek közt „kiemelt cél az egészségügyi ellátások színvonalának emelése és ehhez az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának folyamatos javítása”, és ezt egészíti ki az óvodai nevelési program új eleme.
A portál összefoglalója szerint a rendelet
- arról is szól, hogy milyen iratokat kötelező ezentúl digitális formában benyújtani,
- módosítja a természetes haláleset definícióját,
- és megszünteti a háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyeleti feladatokat ellátó szolgáltatóknál a lakosságszámtól függő területi szorzókat, vagyis az ügyeleti ellátás díjazásaként a jövőben a létszámtól függetlenül „az ügyeleti szolgálat előirányzat egy havi összegének megfelelő díj” jár. Ez január 1-től érvényes.
KLUBRÁDIÓ / VÁNDORÉVEK Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR 2025.11.12.
Juhász Péter nem politikus. Ő egy civil jogvédő, mondja. Párt élére akkor került, amikor Bajnai Gordonnal az általa vezetett szervezet összekerült, és néhány héten át hihetetlen módon megnőtt az összefogás népszerűsége. Aztán, állítja, elárulták őket. Mások meg elgyávultak.
Meddig fenntartható a magyar nyugdíjrendszer? Kell-e változtatni a nyugdíjkorhatáron? Választási osztogatás a14. havi nyugdíj? Farkas András nyugdíjszakértő a Közös költség legújabb adásában ezekre a kérdésekre is válaszolt, és az is kiderült, milyen elemekből épülne fel, egy fenntartható rendszer Magyarországon.
KLASSZIS MÉDIA Műsorvezető: CSABAI KÁROLY 2025.11.12.
A november 12-én, szerdán 15:30-kor kezdődő rendezvényünket a Klasszis Média YouTube-csatornáján és lapunk Facebook-oldalán követhetik élőben. A konkrét linket az eseményre előzetesen regisztráltaknak küldjük meg. Vendégünknek természetesen Ön is feltehet kérdéseket az adás alatt chaten, vagy előzetesen, a klasszisklub@privatbankar.hu címre is elküldheti azokat.
A választások utolsó félévébe lépve a politikai szlogenek mellett egyre inkább előtérbe kerülnek az úgynevezett zsebbevágó témák, vagyis azok, amelyek az emberek megélhetését próbálják jobbá tenni. Egy alapvető különbséggel: míg a kormányon lévő erők már most tehetnek ezért, hiszen náluk van a költségvetési kassza kulcsa, addig az ellenzék egyelőre csak ígérgetni tud.
Mindig is a legforróbb témák közé tartozik, mi lesz az adóinkkal, illetve a nyugdíjakkal. Most sincs ez másként. Miután a kormánypártok kiforgatták a mértékadó közvélemény-kutatások szerint náluk népszerűbb fő ellenzéki erő, a Tisza Párt prominenseinek talán nem mindig szerencsés kontextusban elhangzott szavait arról, hogy lesz-e adóemelés és nyugdíjcsökkentés – amellyel lássuk be, nehezen lehet választást nyerni –, Orbán Viktor bedobta a 14. havi nyugdíjat. Kérdés, van-e erre többletforrás a kicsit lyukasnak tűnő állami költségvetésben. Nem kevés pénzről van szó: a 13. havi nyugdíjra több mint 500 milliárd forintot különítettek el a jövő évi büdzsében.
Az viszont már tény, hogy magánszemélyek, valamint kis- és középvállalkozások (kkv) az állami támogatás jóvoltából a piacinál alacsonyabb kamatozású hiteleket igényelhetnek. Kérdés, hogy csupán az olcsóbb pénz ígérete elegendő-e, megjön-e a kedvük a vállalkozásoknak ahhoz, hogy beruházzanak, a lakosságnak meg ahhoz, hogy új lakást vásároljanak. Azt a szaktárca is elismeri, hogy a nem túl kedvező gazdasági környezet miatt most elsősorban a létük fenntartásához, a likviditásuk megőrzéséhez, fokozásához jöhetnek jól a kkv-knak ezek a 3 százalékos kamatozású hitelek. A nagy dérrel-dúrral beharangozott Otthon Starttal kapcsolatos várakozásokat pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) első havi igénylési adatai hűtötték le, miután azok semmivel sem jobbak egy átlagos hónapénál.
Simor András november 12-én, szerdán 15 óra 30 perckor lesz a Klasszis Klub Live vendége
Márpedig, ha a kedvezményes programok sem tudják felpörgetni az évek óta stagnálásközeli állapotban poroszkáló magyar gazdaságot, akkor erősen megkérdőjelezhető, van-e értelme a piaci viszonyokat eltérítő, a kettős kamatrendszer kialakulásához vezető programoknak.
Azok ugyanis az MNB árstabilizáló törekvéseit is tompíthatják. A márciustól már Varga Mihály vezette intézmény ragaszkodik a 6,5 százalékos jegybanki alapkamathoz – nem csoda, még így is a 27 tagú Európa Unió negyedik-ötödik legmagasabb inflációja a magyar. Ráadásul az, hogy a forint a gyengécske makrogazdasági adatok ellenére is már hónapok óta viszonylag erős, az euróval szemben például a 390-es szint alatt tanyázik, ugyancsak a fizetőeszközünkkel elérhető magas kamatfelárnak köszönhető.
Így is van elég dolga az új jegybanki vezetésnek az elődje által hátrahagyott „csontvázakkal”. A több száz milliárdnyi közpénzt elégetett MNB-alapítványok és az MNB-székház pofátlanul túlárazott felújítása miatt már büntető feljelentések is születtek. Kérdés, lesz-e ítélet is ezekben az ügyekben a jövő áprilisban esedékes választásokig? Hiszen ne feledjük, a célkeresztben az a Matolcsy György áll, aki hosszú évekig Orbán Viktor első számú közgazdásza volt, s akinek dicséretével a kormányfő még a nyolc hónap előtti távozásakor sem fukarkodott.
Ezeket a témákat tervezzük átbeszélni a következő Klasszis Klub Live-ban Simor András volt jegybankelnökkel, közgazdásszal. De természetesen élő adásunk során olvasóink is kérdezhetnek.
