2025. november 14., péntek

A KÉTHARMAD ÁRA: VÖRÖS IMRE AZ ORBÁN-KORMÁNY LOPAKODÓ HATALMÁRÓL

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.11.14.



A kétharmad ára: Vörös Imre az Orbán-kormány lopakodó hatalmáról...

TELJESEN LECSUPASZODOTT ARRA A MAGYAR POLITIKA, HOGY ORBÁN VAGY NEM ORBÁN? | KOVÁTS ESZTER

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2025.11.13.



A Reggeli személy 2025 november 13-ai adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Kováts Eszter politológus, a Bécsi Egyetem politikatudmányi intézetének munkatársa volt.

00:00 - Felvezetés 
00:34 - Hogyan fog viselkedni az Orbán-rendszer, ha megbukik? 
02:40 - A média és a politológusok felelőssége a társadalmi rettegés csillapításában, 
            generálásában? 
06:33 - Felelősség a választási eredmények megtippelésében 
08:41 - Mi lesz itt április 13-án, ha ilyen mértékben stresszel a magyar társadalom? 
17:25 - Budapest pride, meddig megy el a kormány, nem kell félni az intézkedéseitől? 
21:50 - Nem kapott észbe a Fidesz, hogy itt az idő kormányozni. Miért nem? 
28:15 - Törésvonal 
34:25 - A 2010-es Fidesz heterogén szavazótábora összehasonlítható a Tisza jelenlegi 
            támogatói táborával? 
40:54 - A többség gondolhatja azt, hogy Orbán és a Fidesz nem tudja jól vezetni az országot? 
44:09 - Meg tudjuk haladni a fennmaradó időn belül, hogy a választók ne személyekre, 
            hanem pártokra szavazzanak?

BOJÁR GÁBOR: A MAGYAR VÁLLALATOK AZ ÁLLAMI PÉNZEKÉRT VERSENYEZNEK, NEM A VEVŐKÉRT

ECONOMX PODCAST
Műsorvezető: POGÁTSA ZOLTÁN
2025.11.12.



A Graphisoft és az Aquincum Institute of Technology alapítója szerint a túl sok állami támogatás torzítja a piacot és nem irányít olyan valói vevőket a termékünkre, akik valóban használják a terméket. Ennek ellenére mégis rendkívül fontos szerepe van az államnak a piac szabályozásában. Az Economx Exclusive új sorozatában Pogátsa Zoltán sikeres magyar vállalkozókkal firtatja, hogyan lehet a rendkívül nehéznek vélt hazai vállalati környezetben jó céget működtetni.

ORBÁN VIKTOR ORSZÁGJÁRÁSA MAGYAR PÉTER UTÁNZÁSA – ÉLŐBEN BÓDI MÁTYÁSSAL

TELEX VIDEÓ
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2025.11.14.



Új párttal próbálkoznak régi ellenzékiek, Orbán Viktor Washington után bement az ATV-be, egy friss kutatás szerint pedig erősödött a Fidesz. Nyomás alatt fut neki eddigi legkomolyabb feladatának a Tisza, a következő hetek Magyar Péterék szempontjából kritikusak lehetnek. Péntek reggel ismét élő műsorral jelentkezünk, a stúdióban Bódi Mátyással, a Választási Földrajz szakértőjével elemeztük a helyzetet a 2026 legfrissebb adásában.

00:00 Visszaszámlálás 
05:00 Mi a baj a Kubatov listával? 
08:32 Megalakultak a humanisták Cseh Katalinnal és Barabás Richárddal 
12:50 Csökkent a különbség a Fidesz és a Tisza között 
17:04 Orbán interjú az ATV-n 
26:35 Orbán szerint nem arra kell figyelni, hogy Rubio mit mond, csak Trump számít 
31:27 Házkutatás zenészeknél, politikai termék lett a kábítószer elleni harc 
34:35 Adatszivárgás, a Tisza pártot kellemetlenül érintette az ügy 
39:15 Mennyire kell ajtóról-ajtóra kampányolni? 
53:50 Extra nyomás alatt van a Tisza? 
1:04:23 Kezdődik az országjárás, a Fidesz és a Tisza Győrbe tart

BESZÉD AZ VAN DÖGIVEL, DE A MAGYAR EMBER NEM BESZÉDDEL FŰT, NEM VÍZIÓVAL VÁSÁROL ÉS NEM FRONTVONALAKKAL ÉL TÚL

FACEBOOK
Szerző: Bözsi néni
2025.11.14.


Na drágáim, leültem reggel a kávém mellé – rendes, erős, ahogy kell –, erre megszólal a rádióban a miniszterelnök. Mondom magamnak: ‘Na, halljuk, ma épp melyik univerzumot igazítja helyre Viktor?’

Spoiler: megint mindent, amihez nem nyúlt hozzá senki – csak épp azt nem, ami tényleg rászorulna.

Gyermekvédelem – szomorú igazság, kevés felelősségvállalás
Orbán azt mondja: „sok nehéz sorsú gyerek lesz csavargó.”
Hát persze, ha a rendszer évek óta omladozik, és az intézmények kapják legkevesebb figyelmet.
A gyerek nem magától lesz csavargó – attól lesz, ha az ország magára hagyja.

Nyugdíj – nagy víziók, kevés megélhetés
Bejelentette a 14. havit, „mert megvan az alapja”.
A nyugdíjasok meg csak néznek: ha ennyire rendben van minden, akkor miért ilyen nehéz a hónap vége?
A nagyszabású terveket jó hallgatni, csak a boltban nem fogadják el fizetőeszköznek.

Orosz kapcsolatok – egyedül az európai pályán
„Én vagyok az egyetlen miniszterelnök, aki tud beszélni az orosz elnökkel.”
Lehet.
De talán velünk, magyarokkal is beszélhetne, nem csak helyettünk.

Brüsszel kontra Budapest – új nap, új harc
Megint per, megint frontvonal, megint ellenség.
Csak az nem derül ki, mikor ér véget az állandó csata, és mikor kerülünk mi, állampolgárok a középpontba.

Gáz, olaj, amerikai pajzs – mindenből van egy kicsi, csak biztonság nincs
Számok röpködnek, ígéretek szállnak, de a lényeg elmarad:
mennyibe kerül mindez nekünk?
Mert a végén mindig az adófizetőn csattan az okosság.

Szóval beszéd az van dögivel, de a magyar ember nem beszéddel fűt, nem vízióval vásárol és nem frontvonalakkal él túl.
Itt lent a valóságot kell fizetni – nem a műsoridőt…

ORBÁN PUTYIN ÉRDEKÉT KÉPVISELTE AMERIKÁBAN

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.11.14.



Orbán Putyin érdekét képviselte Amerikában...

ÁGOSTON LÁSZLÓ: LÉTEZIK ÉLET AZ ALÁVETETTSÉGEN KÍVÜL. CSAK FELELŐSSÉGVÁLLALÁSSAL KI KELL ÉRDEMELNI

FCEBOOK
Szerző: ÁGOSTON LÁSZLÓ
2025.11.14.


A fideszesek mindig magukból indulnak ki. Ezt látom a félreértések legfontosabb alapjának.

Például Orbán azt mondta, azért nem ad interjút a Telexnek, mert "külföldről fizetett, tartott emberek". Mondja ezt úgy, hogy a tettei és például Simicska G-napi nyilatkozata alapján ő maga tűnik orosz pénzzel kitömött, Moszkvából fogott embernek.

Aki most elment amerikai pénzért haknizni Trump ebédlőjébe (lol), és kínai hitelt vesz fel - nem az országnak, hanem az ország nevében magának és a sleppjének.

Hont András, "a kiváló független publicista" 
pár napja két sértegetés közben

lepropagandistázott a kommentfalán, mielőtt kitiltott volna.
Ő. Engem.

Folytassam? A Fidesz köré összegyűlt egy olyan érdek-alapú csoport (vö: NER), amelynek tagjai bármelyik pillanatra, gombnyomásra képesek irányt váltani, mert minden valós meggyőződést nélkülöznek.

Sőt, igazából a saját vallott hitük keserű karikatúrái: elég csak a "konzervatív, keresztény, nemzeti értékrendre" gondolni, ami például nem tartalmazza a gyermekek védelmét a nemzeti zászlók alatt pedig nyíl orosz vazallusság zajlik.

Szóval fogja magát Kovács Jenő a szatymazi polgári kör tagja és lekurvaanyáz azért, mert nem azt mondod, amit elvárnak. Mert szerinte ez a "polgárság".

Amikor azt mondják, "téged meg ki fizet, hogy ilyeneket mondasz" - azért van, mert őket fizetik. Kit pozícióval, kit zsák krumplival.

Amikor azt mondják, hazaáruló vagy, úgy mondják, hogy egyébként az objektív mérőszámok alapján Magyarország teljesen kivérzett az másfél évtizednyi Fidesz-kormányzás alatt és egy háborús agresszor csicskájává vált, miközben folyamatosan fosztották ki a hazát a matolcsyk.

Amikor azt írja valaki, hogy engem az angol titkosszolgálat irányít (újabb lol), akkor ezt olyan médiumokból tájékozódva teszi, amelyek gondolkodás nélkül veszik át az orosz közleményeket, sőt, propagandát.

És nem gondolják, hogy más ennél lehet jobb. Azt gondolják, úgyis mindenki hazudik, úgyis mindenki köpönyegforgató, úgyis mindenki haszonleső - és nagyon nehéz ezért elmagyarázni, hogy az ellenkezés akár egyszerű józan paraszti észből is történhet.

Hogy vannak, akik egyszerűen csak szeretnének jót magukon kívül másoknak is, mert TÁRSADALOMBAN és KÖZÖSBEN gondolkodnak hűbérbirtok helyett.

Sőt, vannak, akik úgy is hallatják a hangjukat, hogy ezért nem, hogy fizetést nem kapnak, de még hátrányba is kerülnek.

Vagy akár az egész, felépített életüket feladva száműzetésbe kényszerülnek.

Na ez, az amit teljesen érthetetlen a számukra. Mert magukból indulnak ki: minden mögött az egyéni nyereséget keresik.

És itt van a félreértés gyökere: addig, amíg egy Fidesz-szavazó magából indul ki, nem tudja elképzelni, hogy lehet jobb.

Lehet valaki tényleg "polgár" is, nem csak jobbágy.
Van több, lehet több, egy zsák krumplinál.

Az az óriási probléma, hogy másfél évtized alatt, lassan egy teljes generációnyi idő alatt írták, vésték, kalapálták bele az elmékbe, hogy ez van, ezt kell szeretni.

Hogy a legtöbb, 'mi kapható a király kegyelme.

Ha lesz rendszerváltás, ennek kell elsősorban megváltoznia. Vagy megfordítva: addig nem lesz valódi rendszerváltás, amíg ez meg nem változik.

Amíg az acsarkodó jobbányokból nem lesznek az adójukért KÖZÖS előnyöket elváró polgárok. Amíg milliók fel nem hagynak a feltételezéssel, hogy úgyis mindenki szolgája valakinek.

Nekem nincsen "gazdám", de ezt nehéz elmondani annak, akinek van. Aki helyett gondolkodnak mások.

Pedig létezik élet az alávetettségen kívül. Csak felelősségvállalással ki kell érdemelni.

ORBÁN MEGLEPŐDÖTT. NAGYOT NŐTT A NAGYON SZEGÉNY GYEREKEK ARÁNYA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2025.11.14.


A miniszterelnök Rónai Egonnak adott interjúja közben nagyon meglepődött azon, hogy Magyarországon nőtt a gyerekszegénység, és csaknem minden ötödik gyerek a jövedelmi szegénységi küszöb alatt él. De mi a valóság a számok mögött? A mélyszegénységben élő gyerekek aránya 2010 óta megháromszorozódott, közben viszont más gyerekszegénységi adatok javulnak. Hogyan lehetséges ez? MIután kutatók segítségével korábban bizonyítottuk, hogy a szegénységi küszöb fölött éveken át halmozódás volt figyelhető meg, most újabb furcsaságokra bukkantunk. Háttér.

A miniszterelnök ATV-nek adott interjújának talán legérdekesebb része volt, amikor Rónai Egon egy problémával szembesítette Orbán Viktort: a gyerekszegénység növekedésével. (A szóban forgó rész 49:29-től jön, ezen a Youtube-linken odatekertük.) A kormányfő nem tudott érdemi választ adni, azt kérte, térjenek ki erre legközelebb. Pedig ez olyan terület, amely előkelő helyet foglalt el a miniszterelnök sikerlistáján, ezért megütötte a riporter kitartása amellett, hogy a magyar gyerekek ötöde szegény.

Nőtt-e a gyerekszegénység?

Hogy megtudjuk, valóban igaza van-e Rónainak, először is azt kell meghatároznunk, mint értünk szegénységen. Ehhez többféle mutató is a rendelkezésünkre áll.

Az első ezek közül a relatív jövedelmi szegénység, amely csak az anyagi tényezőket veszi figyelembe.

Korábban egész cikksorozatban mutattuk be, hogy valami nem stimmel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ezen adataival. Tátrai Annamária, az ELTE és Gábos András, a Tárki kutatójának segítségével feltártuk, hogy 2013 óta furcsa halmozódások láthatóak a szegénységi küszöb felett. A KSH ősszel korrigálta korábbi jövedelmi szegénységi adatait – folyamatosan hangsúlyozva, hogy ehhez lapunk cikksorozatának nem volt köze –, ám csak 2018-tól. A hosszú távú trendeket ezért nehéz megítélni, mert a 2013–2017 közötti számokhoz nem nyúltak. Így fordulhat elő az a nem mindennapi helyzet, hogy 2017-ben még 13,8 százalék volt a 0–17 évesek körében a jövedelmi szegénységben élők arányba, 2018-ban viszont hirtelen 18,0 százalékra ugrott ez a mutató...

BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 5052. – A BAJAINKRÓL

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.11.14.


Nem azért baj a 80%-os alkotmányos költség a normális országokban megszokott 20% helyett, mert így nálunk négyszer annyiba kerül minden közbeszerzés, ezért negyedannyi beruházás valósulhat meg ugyanannyi pénzből, hanem mert a verseny eltűnésével még ez a kevés is sz@r lesz, felújítják a vasúti síneket, és lassabban mennek rajta a vonatok, bevezetnek egy új informatikai rendszert, amit másnap feltörnek a hekkerek, nincs pénz az oktatásra, egészségügyre, környezetvédelemre, szociális ágazatra, a bírók már társadalmi munkában dolgoznak, a közösségi közlekedés lerohad, a független színházak bezárnak, magyar filmre, ami nem propaganda, csak külföldről lehet támogatást szerezni, és most még a kutatóintézeteket is el akarják lopni, mert nem elég Andinak az állatkert az udvarba, Janinak a kastély és lovarda, Ráhelnek a turizmus, Lőrincnek a fél ország, most még tudomány is kell nekik, mert az még nincsen, persze olyan kell, amit értenek, ami hasznot hoz, okos találmányokat, mint a Tónié, nem a világ megértése a cél, hanem a birtoklása, nem Nobel-díjak kellenek, hanem Türk Világ Rendje és a Szovjetunió Hőse kitüntetés, nem okos emberek kellenek, hanem akik besz@pják a propagandát, nem jóléti társadalom kell, hanem abszolút hatalom, és nincs kétségem, hogy ha ehhez egyre durvább eszközöket kell használni, akkor nem lesznek erkölcsi gátak, az erkölcs a nerben ugyanis egy értelmezhetetlen szójáték, évtizedek kellenek majd a ner után csak a magyar tudomány renoméjának helyreállításához, és ez csak egy apró szelete a világnak, nem is nagyon mozdul senki érte, úgy veszik el, hogy észre sem vesszük, úgy veszünk el, hogy észre sem vesszük.

NAGYMAJTÉNYI GÁBOR: AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB TRAGÉDIÁJA...

FACEBOOK
Szerző: NAGYMAJTÉNYI GÁBOR:
2025.11.13.


Az ország legnagyobb tragédiája, hogy nincs senki, aki Orbánt lemondassa egy sokkal rosszabb helyzetben, mint amilyenben Gyurcsányt még lemondatták.

Láttam költségvetéseket tervezni, terveztem, fejlesztettem több nagy cég ilyen szoftverét, csináltunk prototípust húsz éve az MNB mérlegfőösszeg rendszeréhez, ami az addigi 3 hét helyett 3 perc alatt volt képes a cégek havi jelentéséből a KSH, PM adataiból az éves GDP forecastot megcsinálni jóval az 1% alatti pontossággal. Na most nem tudom, mi maradt az MNB-ben Matolcsy után, de azt tudom, hogy minden okos embert még Nagyfej Márton külföldre üldözött onnan.

Nem fogok itt vitázni senkivel, milyen a hazai makró helyzet, hanem elmondom, mit látok. Nem vitázom senki barommal, aki nekem azt akarja elmagyarázni, mi a swap, nem neki kellett 2008 októberében megindokolni az akkori válságtanács előtt, hogy nem, nem kibertámadás, hogy az OTP részvények benéztek az 1000Ft alá, és nem nekem kell azt elmagyarázni, hogy igen, a görögök még rosszabb helyzetben voltak ( amúgy nem sokkal ). A helyzet az, hogy évtizedekig stratégiákat írtam, olvastam, véleményeztem, és bár Pottyondy Edina elvileg nem makró közgazdász, "csak egy ?Dániában? végzett politológus, de legalább nem jogász, és nem egy populista politikus, aki ma a FB-ra ezt tette ki:

"A rossz és korrupt kormányzás megszokott következménye, hogy az állam fizetési nehézségekkel küzd, és egyre nehezebben, egyre drágábban jut piaci alapon hitelhez. Ez a csődközeli állapot. Ebben van Magyarország, ezért kuncsorog „védőpajzsért” Orbán Viktor.

Természetesen ez még messze nem államcsőd, mert a kormány a tényleges csődöt két módon is el tudja kerülni. Egyrészt inflációt szabadít a társadalomra, másrészt megszorításokat vezet be, azaz leépíti a közszolgáltatásokat, legyalulja a szociális rendszert, visszafogja a beruházásokat.

Magyarország az elmúlt években Európa legnagyobb inflációját szenvedte el, miközben 2010 óta – pénzügyi helyzettől függetlenül is – zajlik az állami funkciók kiüresítése, csonkolása, leépítése. Ennek az áldozata az oktatás, a közbiztonság, a tömegközlekedés, az egészségügy, a szociális ellátórendszer.

Magyarországon nem lesz államcsőd, mert Orbán Viktornak még ezer terve van arra, hogy adóemelésekkel, kórházbezárásokkal, szárnyvonalak megszüntetésével, a maradék állami vagyon privatizálásával, a nyugdíjak elértéktelenítésével, homályos tartalmú kínai és amerikai óriáshitelekkel visszarántsa az országot annak a szakadéknak a széléről, amelyhez vezette.

Csak jelzem, hogy a Standard & Poor’snál – amelynek véleménye mérvadó egy ország fizetőképessége szempontjából – Magyarországot (ahogyan Romániát is) mindössze egy fokkal tartják a bóvli kategória felett, negatív kilátással. És ezek az emberek közgazdászok, nem érdekli őket más, csak a fizetőképesség. Nem érdekli őket más, csak az, hogy hozzájutnak-e a hitelezők a pénzükhöz. Hogy ennek mi a társadalmi ára, hányan halnak meg az alulfinanszírozott egészségügyben, hányan nem jutnak normális oktatáshoz, hogy milyen országban fogunk élni tíz vagy húsz év múlva, számukra lényegtelen. Nekem viszont nem.

Én nem az államcsődtől félek, hanem a felszámolóbiztosoktól, akik nemzeti, keresztény, konzervatív kormánynak nevezik magukat. Látom, hogy milyen alapvető dolgokra sincs már pénz a rendszerben, miközben a politika úgy ígérget, mintha minden rendben lenne. Ha körbenézek az országban, hogy milyen állapotok vannak a gyermekvédelemben, a tömegközlekedésben, az önkormányzatoknál, az egészségügyben, a víz- és elektromos hálózat működtetésében, vagy akár a legszegényebbek pénztárcájában, akkor bennem van félelem a Fidesz következő négy évétől, és félek attól is, hogy ha nyer az ellenzék, még milyen csontvázak fognak kizuhanni Orbán Viktor gardróbszobájából.

Tucatnyi településen nincs már iható ivóvíz, és az egyébként is hatalmas államháztartási hiány úgy jön össze, hogy gyalázatos béreket kapnak az állami alkalmazottak, és minden második nyugdíjas kétszázezer forintnál kevesebből él. És persze világrekord az áfa.

Ha belegondolsz, mekkora lenne a költségvetési hiány, ha közép-európai viszonylatban méltányos és igazságos béreket fizetne az állam, ha a közszolgáltatások működnének, ha jutna pénz fejlesztésre, beruházásra, akkor szembesülsz azzal, hogy valójában mekkora a hiány, mekkora bajban van az ország.

És nem várok csodát. Nem várom, hogy Ausztria legyünk. De az ne legyen már irreális igény, hogy nálunk is lengyel vagy cseh fizetések és nyugdíjak legyenek. És ettől most már – tizenöt év kétharmad után – nagyon messze vagyunk."

Én se várok csodát, ahogy tudom, hogy Kármán András se. Azt is vallom, hogy teljesen mindegy, hogy ki nyer 2026-ban, a NER-nek vége. Vége volt már 22-ben, amikor elmondtam, hogy az ország nem bírja ki ezt a "súrlódást", amit Lánczi elvtárs a Fidesz fő stratégiájának hívott, azaz a korrupciónak. Egyszerűen az ország nem termel annyit, nincs annyi jövedelme, hogy évi 3-5% jövedelmet ki lehessen a NER-be csatornázni, amiből fenntartható a Fideszhez lojális szavazók tömege. Az ország nem tud évente újabb Lady MRD-ket adni Ándikának, az ország legszebb kurtizánjának, aki még ötven évesen is természetes szépséggel képes azt mutatni kifele, hogy neki mindennapos, hogy a Bentley cabrióból integessen a hazai zsellérségnek.

Ez az ország jövőre nagyon megváltozik.

Nem lesz AI nagyhatalom, mert ahhoz rengeteg zöld áram kellene. Ami nincs. Víz sincs, a földek is már lassan mindenütt leszennyezve, januártól még több agrár család megy csődbe, mert megszűnik az EU-s földalapú támogatás, és szétesik az ország, ahol már most belefér, hogy a gyerekeinket mérgezi a hanyag NER-es közkonyha.

Nem lesz csőd, mert az nincs. Az EU se fogja hagyni addig fajulni a dolgokat, mint a görögöknél. Ahol a stratégiai infrastruktúra egy része kínai kézbe került. Nem adták Hamburgot se a kínaiaknak, Magyarországot se adják. Szerencsére Orbán semmit nem teljesített, így a CATL2 se Debrecent szennyezi majd, hanem a törököket.

Ez az ország túlélte a mongólokat, törököket, labancokat, kommunistákat, túléli a Fideszt is.

Nem, nem 2026-ban lesz rendszerváltás, mert a Tisza is felkészületlen. 89-ben se volt rendszerváltás, akkor is átmentés lett ( gazdasági, és hatalmi, by Kende Tamás ). Most is ez várható.

Ám a külső helyzet, a folyamatos lemaradásunk, a jelenlegi makró pálya nem fenntartható.
Bokros úr emléke megszépül, és amilyen okos, ő ezt előre látta.

Az országnak nem a Tisza vs Fidesz a fő kérdése.

Hanem mikor tud a NER-től megszabadulni, és mikortól kezdődhet végre 36 év Zselé után valami Meritokrácia szerűség, ahol nem zsellérség a többség, hanem okos, versengő, fiatalok, akiknek a génjeikben zsidók, cigányok, svábok, skandinávok, mongólok, és türkök versengenek. Akkor lesz itt jó világ végre, amikor nem külföldre menekült magyarok kapják a Nobel díjat. Krasznahorkait kell olvasni, Tarr Bélát kell nézni, és megérteni, hogy ebben az országban évszázadok óta nem volt szabad a levegővétel. Ez 2026 kérdése. Elindulunk egy olyan ország fele, ahol 2030-ra talán már szabadon lélegezhetünk?

Uff, ng

KÓRHÁZI ÁGYAK BŐVEN VANNAK, CSAK ÉPP ORVOS ÉS ÁPOLÓ NINCS MELLÉJÜK MAGYARORSZÁGON – RIASZTÓ ADATOK AZ OECD EGÉSZSÉGÜGYI JELENTÉSÉBEN

HVG
Szerző: HVG.HU
2025.11.14.


Megjelent a legújabb OECD-jelentés, amely a tagállamok egészségügyi rendszeréről és a lakosság egészségügyi állapotáról ad átfogó képet. Ebből kiderül például az, hogy Magyarországon a születéskor várható élettartam 76,7 év, ami 4,4 évvel alacsonyabb az OECD-átlagnál. A legmagasabb várható élettartamot a svájciak érik el, ott ez 84,3 év. A megelőzhető halálozás aránya Magyarországon 100 ezer főre vetítve 249 volt, jóval magasabb az OECD-átlagnál, amely 145.

Az öngyilkosságok aránya Magyarországon 15/100 000 fő volt, míg az OECD-átlag 11/100 000 fő. A felmérésből kiderül az is, hogy a magyarok 9,6 százaléka értékelte egészségi állapotát rossznak vagy nagyon rossznak, miközben az OECD-átlag 8 százalék.

Általánosságban elmondható, hogy továbbra is komoly egészségügyi kockázatot jelent a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az elhízás.

- A magyarok 24,9 százaléka naponta dohányzik, ami magasabb az OECD 14,8 százalékos átlagánál.

- Az alkoholfogyasztás (tiszta alkoholban számítva) szintén magasabb volt az OECD átlagánál: Magyarországon 10,3 liter/fő, míg az OECD-átlag 8,5 liter/fő.

- A felnőttek 33 százaléka nem végzett elegendő fizikai aktivitást, ami magasabb az OECD 30 százalékos átlagánál.

- Az önbevallásos elhízottság gyakoriság 22 százalék volt, ami ugyancsak magasabb az OECD-átlagnál (19 százalék).

Vannak azért pozitívumok is hazánkra vonatkozóan, például Magyarországon a lakosság 96 százaléka részesül alapvető egészségügyi szolgáltatásokból. Magyarországon a jogosult gyermekek 100 százaléka kapott DTP-oltást (diftéria azaz torokgyík, tetanus azaz merevgörcs, ami gyakran halállal végződő fertőző betegség és pertussis vagyis szamárköhögés), ami magasabb az OECD-átlagnál. Ugyanakkor a magyaroknak csak 41 százaléka elégedett a minőségi egészségügyi ellátás elérhetőségével (az OECD-átlag 64 százalék).

Még mindig keveset költ az állam


Magyarország egy főre jutó egészségügyi kiadása 3303 dollár, ami jelentősen alacsonyabb az OECD-átlagnál (5967 dollár). Ez a GDP 6,5 százalékát teszi ki, míg az OECD-átlag 9,3 százalék. Érdekes adat, hogy a prevencióra ugyanannyit költünk, mint az OECD-átlag, megelőzésre Magyarország a jelenlegi egészségügyi kiadások 3,4 százalékát fordítja.

Az adatok alapján az látszik, hogy míg gyógyszerészekből jól állunk, addig ápolókból borzasztó nagy hiány van. Magyarországon 100 000 lakosra 87 gyógyszerész jut, míg az OECD-átlag 86. 1000 lakosra 3,6 gyakorló orvos jut (az OECD átlag 3,9), és 5,5 gyakorló ápoló (az OECD átlag 9,2). Száz 65 év feletti személyre 1,9 hosszú távú gondozási dolgozó jut, ami alacsonyabb az OECD-átlagnál (5). Kórházi ágyszámokban viszont jobban állunk, mint az átlag: Magyarországon 1000 lakosra 6,5 kórházi ágy jut, ami magasabb az OECD-átlagnál (4,2). Ezt a számot mondjuk árnyékolja a Direkt36 új cikke:

A jelentésből jól látszik, hogy Magyarország mennyire elmaradt a többi országhoz képest abban, hogy egy főre hány CT-MR gép jut, azonban ezen az arányon a jövőben javítani fog, hogy az állam nemrégiben számos új gépet beszerzett. A jelentésben egyébként az szerepel, hogy Magyarországon 1 millió lakosra 18 CT-szkenner, MRI-készülék és PET-szkenner jut, míg az OECD-átlag 51...

ÖSSZESZEDTÜK ÉS BEÁRAZTUK A FIDESZ ÉS A TISZA VÁLASZTÁSI ÍGÉRETEIT

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2025.11.14.


Ahogy közeledünk a jövő tavaszi választásokhoz, egyre többet tudunk meg a közvélemény-kutatások szerint egymással szoros versenyben álló Tisza és Fidesz ígéreteiről. A Tisza például szeptemberben mutatta be részletesebben is a nyugdíjprogramját, a Fidesz pedig csak az elmúlt pár hétben több új ígéretet is tett, például hogy 2026-tól kezdve fokozatosan bevezetné a 14. havi nyugdíjat, vagy hogy egy 70-80 milliárd forintos kisvállalkozói adócsökkentési csomagot vezet be.

De még ha az egymásnak gyakran ellentmondó közvélemény-kutatások eredményeiben kételkedünk is, az is a verseny szorosságára utal, hogy a miniszterelnök olyan médium közönségéhez akart szólni, amelyéhez 15 éve nem. Az is árulkodó, hogy a kormány nagyjából annyival több* bankadót tervez beszedni jövőre, mint amennyibe a 14. havi nyugdíj egyheti részletének kifizetése kerül majd februárban. (És közben a hiány is 5 százalék lesz az eredetileg tervezett 3,7-hez képest.)

A szoros verseny kockázata, hogy a pártok olyan ígéreteket is tesznek, amelyeket később nem vagy csak jelentősebb negatív következmények árán (elszálló infláció, választások utáni megszorítások) tudnak betartani. Már jelenleg is érződnek ennek a hatásai, például a költségvetési hiány növelésének bejelentése óta a magyar állampapírok hozama a legmagasabb az egész Európai Unióban (a szétesett költségvetésű Romániát is előzve), ami miatt az ország drágábban tud csak hitelt felvenni, vagyis többe kerül az adófizetőknek az államadósság finanszírozása.

Ebben a cikkben ezért összegyűjtöttük, hogy állnak a pártok az ígéretversenyben, és megpróbáltuk azt is összeszedni, hogy ezeknek az ígéreteknek a megvalósítása mennyibe kerülne a költségvetésnek (kiadásként, vagy ha adócsökkentésről van szó, a bevétel kiesése formájában)...

KRITIKUS HETEK ELŐTT A TISZA – ÉLŐBEN BÓDI MÁTYÁSSAL

TELEX VIDEÓ
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2025.11.14.



Új párttal próbálkoznak régi ellenzékiek, Orbán Viktor Washington után bement az ATV-be, egy friss kutatás szerint pedig erősödött a Fidesz. Nyomás alatt fut neki eddigi legkomolyabb feladatának a Tisza, a következő hetek Magyar Péterék szempontjából kritikusak lehetnek. Péntek reggel ismét élő műsorral jelentkezünk, a stúdióban Bódi Mátyással, a Választási Földrajz szakértőjével elemezzük a helyzetet a 2026 legfrissebb adásában.


Lásd még:

ÖNKORMÁNYZATI ELVONÁSOK: DÖNTÉS VAN, DE PÉNZ AZ ABLAKBAN

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
205.11.14.


Az önkormányzatok működésére fel kell építeni egy új struktúrát, ahogy az 1990-ben, a rendszerváltáskor is történt. Így összegezte a Hírklikknek a jelenlegi helyzet ellentmondásait Péteri Gábor közpénzügyi kutató. Emlékezetes, a Kúria múlt heti döntése egyértelműen kimondta, hogy az állam törvénytelenül vont el jelentős pénzösszegeket, köztük a szolidaritási hozzájárulásokat az önkormányzatoktól, ugyanakkor a konkrét 800 milliárd forint visszafizetéséről még nincs jogerős döntés: minden érintett önkormányzatnak külön kell polgári peres úton érvényesítenie igényét. Maga a jogerős bírósági döntés tehát precedenst teremtett, de automatikus visszautalás nem történt, Budapest esetében például a fővárosi önkormányzat kártérítési pert indít a jogtalanul elvont összegek visszaszerzéséért. A Kúria döntése csak az eljárási utat nyitotta meg, a visszafizetés mértékét és időpontját a későbbi ítéletek, valamint az állammal szemben indított kártérítési perek határozzák meg.


Visszakaphatják-e valaha az önkormányzatok a kormánytól az elvett mintegy 800 milliárdot?

Nem ma kezdődött ez a konfliktus. 2017 óta évről-évre nőtt a kormányzat „étvágya”, azóta mindig szorítottak egyet-egyet az anyagi présen. Korábban is volt egy úgynevezett beszámítási rendszer, amikor az állami támogatások összegébe beszámították azt, ha egy településen bizonyos szint fölött termelődik az iparűzési adó, akkor azt az államtól járó támogatások kiutalásakor figyelembe vették. Ezt mindenki tudomásul is vette, de akkor kezdődtek a problémák, amikor az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás címén az elvonások mértéke annyira megnőtt, hogy jó néhány önkormányzatnál meghaladta az állami támogatások összegét. Ezzel megsértették az önkormányzati törvénynek azt a rendelkezését, amely kimondta, hogy az önkormányzatok maguk rendelkeznek a saját bevételeikkel. Budapest akkor „lázadt fel”, amikor az elvonások olyan mértéket öltöttek, amelyből úgy tűnt, a főváros finanszírozza az államot és nem fordítva. Van ennek egy másik oldala is. A szolidaritási hozzájárulásból elvont milliárdokat az egyes önkormányzatok közötti egyenlőtlenségek kiegyenlítésére kellene fordítani, de a költségvetési törvény ezeket a forrásokat már „más finanszírozási célok teljesítéséhez” rendelheti. Máig nem lehet tudni, hogy mondjuk 2025-ben a befolyó 360 milliárdból ki és mennyit kap. A Nemzetgazdasági Minisztérium arról nem ad számot, hogy a pénzt az önkormányzatok, vagy mások kapták-e meg...

FLASZTER 379. – FIDESZ: VISSZA AZ ÖTVENES ÉVEKBE!

FLASZTER
Műsorvezető: DÉVÉNYI ISTVÁN
2025.11.13.



Kivel áll szóba Orbán Viktor? Nagyon villantott a Hír Tv. Szürreális per a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen. Tisza-lista: mit vétettek a bírák? Pénzt kapott a Fásy-család. Újabb gyanús anyag Gödön. Ezek voltak a november 13-i Flaszter témái. Dévényi István ezúttal Bodnár Zsuzsannával (Átlátszó) és R. Kiss Kornéliával (Magyar Hang) beszélgetett.

POGÁTSA ZOLTÁN: AMERIKAI "VÉDŐPAJZS" A VÁLASZTÁSOKHOZ

POGI PODCAST
Szerző: POGÁTSA ZOLTÁN
225.11.13.



Az Orbán által bejelentett titokzatos amerikai pénzügyi védőpajzs igazából azért kell, ha a politikai instabilitás miatt jövőre valutaválság fenyegetne. Pogátsa Zoltán és Kántorbandibarátom elemeznek.

BOD PÉTER ÁKOS: A MAGYAR GAZDASÁG BESZORULT EGY ZSÁKUTCÁBA

KONTROLL
Szerző: KONTROLL / UNYATYINSZKI GYÖRGY
2025.11.13.



Drámainak nevezte a hazai költségvetés helyzetét Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke. A kormány ismét bevallotta, hogy többet kell költenie, mint a rendelkezésre álló bevételei, a választási évre fordulva nem fogja vissza magát. A közgazdász szerint az unokáink jövőjét éli fel az Orbán-kormány. Az interjúban kérdeztük az amerikai gazdasági ígértekről, valamint Orbán Viktor és Nagy Márton gazdasági miniszter nyilatkozatairól.

„MAGYARORSZÁG MINDIG BAJBAN VAN” | VÉTÓ #72 KAPOSVÁRRÓL

VÉTÓ / PARTIZÁN
Műsorvezető: VIDA KAMILLA
2025.11.13.



Kaposvárról jelentkezünk, ahol kötelező a Fidesz legyőzése. A helyi politika mellett Trump, Orbán, Barabás Richárd, Szita Károly ügynökmúltja és a rendszerváltás vesztesei is szóba kerülnek. 

Ruff Bálint és a Vétó Esztergomban: https://partizan.funcode.hu/events/13... 
0:00:00 Visszaszámláló 
0:05:06 Orbán Washingtonban és az ATV-ben 
0:27:09 Humanisták 
0:35:46 Bálint reagál a Megafon kitüntető figyelmére 
0:42:40 Kaposvári politika

MAGYAR PÉTER: A LEGFONTOSABB ORSZÁGJÁRÁS - TAB

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2025.11.13.



A legfontosabb országjárás - Tab.

„NEM MINDEN MUNKÁNKAT VÉGEZTÜK EL TÖKÉLETESEN” – FIDESZESEKET KÉRDEZTÜNK A KUBATOV-LISTA HIÁNYOSSÁGAIRÓL

TELEX
Szerzők: Cseke Balázs, Presinszky Judit, Dezső András
2025.11.14.


„Vannak olyan választókerületek, ahol nem végezték el a munkát. Aztán vannak olyan helyek, ahol meg tökéletes állapotban van az adatbázis” – mondta egy névtelenséget kérő fideszes forrásunk, amikor Orbán Viktor zánkai előadásáról kérdeztük. A Harcosok Klubja októberi edzőtáborában arról beszélt a miniszterelnök, hogy nincsenek jó állapotban a Fidesz adatbázisai, amelyre a párt választási mozgósítása épül. Az elmúlt hetekben a Fidesz több választókerületi elnökével beszéltünk arról, hogy milyen tapasztalataik vannak erről helyben.

Az előbb említett fővárosi fideszes forrásunk szerint a párt belső tanácskozásain elhangzott néhány választókerület, ahol jobban kellene teljesíteni, de konkrét neveket nem akart elárulni. Abban ő nem lát semmi rendkívülit, hogy a miniszterelnök az adatbázis frissítéséről beszélt a sajátjainak, hiszen minden pártnál ezt csinálják a választások közeledtével. A Fidesz legújabb aláírásgyűjtése is ezt a célt szolgálja, amivel hivatalosan Brüsszel háborús terveit akarják megakadályozni.

Az aláírók adatait az aktivisták felviszik a Fidesz évek óta épített, gyakran csak Kubatov-listaként emlegetett adatbázisába, majd mind a 106 egyéni választókerület vezetése megkapja a körzetben aláírók elérhetőségeit, hogy a kampányban már célzottan tudjanak kopogtatni.

„Azt mondják a srácok, hogy mi jól állunk az adatbázissal”

– mondta a forrásunk, aki várhatóan egy fővárosi választókerületben (vk) indul a jövő áprilisi választáson. Sőt, azt is állította, hogy náluk az aláírók majdnem 20 százaléka új, azaz korábban még nem szerepelt a választókerületi adatbázisban. „Vagy új beköltözők, vagy olyanok, akik korábban nem támogatták a Fideszt, de a háború-béke kérdésében azt mondják, hogy nem akarnak háborút.” Az adatok rendezésénél derül majd ki, hogy az új aláírók korábban szerepeltek-e egy másik körzetben, és csak átköltöztek a legutóbbi választás óta, vagy valóban új szimpatizánsok...

ORBÁNÉK GYŐZELMET HAZUDNAK - A MAGYAR GAZDASÁG ZUHAN

KLIKKTV
Szerző: KLIKKTV
2025.11.13.



A magyar gazdaság nincs jó állapotban — csak a propaganda dübörög. A KlikkTV Centerpálya című műsorában László Csaba volt pénzügyminiszter világosan beszél arról, miért üres a kormány „repülőrajtos” növekedési meséje, miért nem jönnek be Nagy Márton és Orbán Viktor gazdasági ígéretei, és hogyan tűnt el a felelős költségvetési tervezés Magyarországon.

A magyar gazdaság három éve gyakorlatilag nem nő, miközben a kormány továbbra is 4%-os GDP-csodákat tervez. A beruházások 25%-kal estek vissza, a munkatermelékenység stagnál, de a béreket politikai okokból így is felfelé nyomják. A végeredmény: a cégek fuldokolnak, az államadósság a 2010-es szinten ragadt, a kormány pedig hetente írja át a költségvetést.

László Csaba szerint a valóság az, hogy a kabinet a jogállami szabályokat megkerülve irányítja a gazdaságot, miközben az ország egyre mélyebbre süllyed az eladósodásban és a hitelfüggésben.

Ez a beszélgetés nem csak közgazdaságtan — ez tükör Magyarországnak. Hogyan jutottunk el oda, hogy már a pénzügyminiszter szerint is „felesleges költségvetést csinálni”?

👉 Nézd meg a teljes adást — mert ha érteni akarod, miért van bajban a magyar gazdaság, ezt hallanod kell.

AKIKNEK LUXUS A PÁRIZSI – IDÉN EGYMILLIÓ FORINTOT VETT EL AZ ORBÁN-KORMÁNY EGY MAGYAR ÁTLAGNYUGDÍJASTÓL, A 14. HAVI NYUGDÍJ TŰZOLTÁSNAK IS KEVÉS

NÉPSZAVA
Szerző: VAS ANDRÁS
2025.11.14.


Egy átlagnyugdíjas – a 13. havi nyugdíjat is beleszámolva – az idén cirka egymillió forinttal kapott kevesebbet, mintha maradt volna a régi nyugdíjrendszer. Pedig a kormány szerint jön a 14.havi nyugdíj, ez azonban tűzoltásnak is kevés.


- Százharmincezer forint? Tényleg? Hát, ha annyit kapnánk, biztosan befűtenénk a nagyszobában is, meg hétvégente vennénk süteményt a boltban – sóhajtotta Ilus néni. – Ne is mondja a papának, mert nagyon felhúzná magát, s tudja, szíves, még a végén valami baja lenne!

Egy berzencei porta kerítésénél beszélgetünk a hetvenes, idős asszonnyal, éppen elmondtuk, hogy ha maradt volna a régi nyugdíjszámítás, 130 ezerrel lenne több a havi járandóságuk. Ilus néni a férjével 56 éve él együtt, jelenleg közösen 202 ezer forint nyugdíjat kapnak.

Mint arról a napokban a Népszava beszámolt, nyugdíjszakértők számítása szerint, ha a Fidesz a 2010-es kormányváltás után nem vezette volna ki a svájci indexálást, vagyis azt a módszert, amellyel felerészben a bérek növekedésével, fele részben az infláció mértékével emelik az ellátásokat, s állt át a tisztán inflációkövető emelésre, akkor a nyugdíjak 65 százalékkal lennének magasabbak a jelenleginél. A Fidesz-KDNP-s kétharmad akkor a nyugdíjasok életszínvonalának megőrzésével indokolta a nyugdíjrendszer teljes átalakítását, ám az elmúlt csaknem másfél évtized bebizonyította, ez ugyanolyan kampányszöveg volt a részükről, mint Orbán Viktor ígérete a 14. havi nyugdíjról a 2006-os kampányban. Jelzi a regnáló hatalom veszélyérzetét, hogy utóbbi most ismét szóba került. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter éppen a héten jelentette be, hogy jövőre a 14. havi ellátás egy heti részét tervezik kifizetni. (Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón azt mondta, 2026-ban a nyugdíjasok az alap nyugdíjuk mellé a 13. havi nyugdíjat, és februárban a 14. havi nyugdíj negyedét kapják majd meg.)...