2025. november 25., kedd

KIDERÜLT: A KORMÁNY TUDATOSAN TARTJA ALACSONYAN A NYUGDÍJAKAT

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Szerző: NÉMETH PÉTER
2025.11.23.



A nyugdíjemelés, a 13. és 14. havi „nyugdíj”, Orbán új bejelentése és a nyugdíjasok valós megélhetési gondjai – ezekről beszélgettünk Karácsony Mihállyal, a Nyugdíjas Parlament elnökével a Klikk TV Mélyvíz című műsorában. A kormány kommunikációja szerint „visszaadták” a 13. havit, most pedig jön a 14. havi is – de vajon tényleg erről van szó? Vagy egy ügyes trükk, amely nem növeli a nyugdíjalapot, nem javítja a megélhetést, és csak elfedi, hogy Magyarország szégyenletesen keveset, a GDP 6,4%-át költi idősekre?

Karácsony Mihály részletesen elmagyarázza, hogyan verik át a nyugdíjasokat évek óta: az inflációkövető emelés megőrzi a nyomort, nem a méltó megélhetést szolgálja. Nem nő a nyugdíj értéke, csak nem romlik tovább – papíron. Beszélünk arról is, hogyan tűnt el nyolc éven át a 13. havi, miért nem igaz, amit a kormány mesél róla, és miért lenne elemi érdek végre visszatérni a bérekhez kötött indexáláshoz, ahogy Európa nagy részében működik.

Szóba kerül a Tisza Párt javaslata is: a kisnyugdíjasoknak adott 200.000 Ft-os SZÉP-kártya, amelyből valóban Magyarország profitálna, nem a külföldi sípályák. Karácsony arról is beszél, miért szétnyílt brutálisan az olló a bérek és a nyugdíjak között, és hogyan lehetne egy igazságos, fenntartható rendszert felépíteni.

Ez az interjú őszinte, szakmai, és fájdalmasan pontos látlelet a Fidesz 14 éve tartó nyugdíjpolitikájáról – és arról, hogy van más út.

TISZA JELÖLTEK, HUMANISTÁK ÉS A FOCI! MARIKA FOR PREZIDENT NO.82.

MAGYARORSZÁG KEDVENC MŰSORA
Szerző: Marika for Prezident
2025.11.24.



TISZA jelöltek, Humanisták és a FOCI! Marika for Prezident no.82.

BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 6403. - BÉKETERV

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.11.24.


Hétvégén derült ki (ismét), hogy az Európai Unió 27 tagállamából 26 következetesen kiáll Ukrajna mellett, az egyetlen kivétel Magyarország. A ma kezdődő rendkívüli uniós csúcson 26 ország kész aláírni egy dokumentumot az ukrán támogatásról. Orbán Viktor azonban levélben fordult Ursula von der Leyenhez, öt pontban foglalva össze álláspontját. Magyarország nem támogatja, hogy az EU további pénzügyi vagy katonai segítséget nyújtson Ukrajnának. A magyar miniszterelnök érvei három pilléren nyugszanak: a háború nyerhetetlensége, az európai-orosz háború veszélye (ha Európa az USA nélkül folytatja Ukrajna támogatását, azzal egy európai-orosz háború veszélyét idézi elő) és Trump béketerve.

Nem vagyok külpolitikai szakértő, de jogi-erkölcsi szempontból a helyzet elég egyértelmű, még ha az orosz propaganda állami szintű terjesztői által megvezetettek nem is így látják: Ukrajna területi integritását az ENSZ Alapokmány védi, az orosz invázió egyértelmű nemzetközi jogi agresszió. A 26 ország álláspontja tehát összhangban van a nemzetközi joggal.

Persze a valóságban kérdéses, hogy Ukrajna katonailag vissza tudja-e venni az összes megszállt területet, és a háború elhúzódása valóban óriási költségekkel jár Európának is. De Orbán logikája: veszélyes precedenst teremt. Ha egy nukleáris hatalom megtámad egy kisebb országot, és a nemzetközi közösség feladja az áldozatot, mert a támadó úgyis erősebb, ez minden kis ország (köztük Magyarország) biztonsági érdeke ellen hat.

Az elmúlt napokban szivárgott ki Trump 28 pontos béketerve (valójában egy orosz ajánlat, amit az amerikai külügyi megbízott továbbvitt Washingtonba, és úgy szivárogtatták ki, mintha amerikai ajánlat lenne), amely drámai fordulatot ígért. A valóság azonban kevésbé rózsás. Ukrajnának további területeket kellene feladni keleten, vállalná, hogy soha nem csatlakozik a NATO-hoz, az orosz háborús bűnösök teljes amnesztiát kapnának cserébe biztonsági garanciát kapnának az USA-tól és Európától (a NATO 5. cikkelyhez hasonlót).

A tervek zárt ajtók mögött születtek. Heteken át tartó titkos tárgyalások folytak Trump küldötte és orosz partnere között, Ukrajna, európai szövetségesek de még kulcsfontosságú amerikai tisztviselők bevonása nélkül. Marco Rubio külügyminiszter maga mondta el szenátoroknak: a béketerv lényegében "Oroszország kívánságlistája". Az európai vezetők azonnal reagáltak, közös nyilatkozatban üzenték, hogy a határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni, és aggódnak a javasolt ukrán haderő-korlátozások miatt, amelyek sebezhetővé tennék Ukrajnát jövőbeli támadásokkal szemben. A legnagyobb probléma pedig maga a biztonsági garancia, kritikusok szerint az USA Trump alatt nem hiteles biztonsági garanciavállalásra. Ha négy év múlva más elnök jön, ki fogja betartani a vállalt garanciát? (Nem beszélve arról, hogy Trump sem a megbízhatóságáról híres, 24 órán belül is akár többször változhat az álláspontja.)

Tegnap Genfben az USA és Ukrajna "jelentős előrelépést" tett a terv finomításában. 
Valószínűleg az történik, hogy Ukrajna próbálja átírni a tervet, hogy számára is elfogadható legyen (ami viszont Oroszország számára lesz elfogadhatatlan). Az esély Trump békéjére nagyon kicsi. Ha pedig a végén mégsem lesz Trump-béke, Brüsszel emlékezni fog, ki állt a közös európai érdekek ellen a kritikus pillanatban.

UKRAJNÁBAN JELENLEG AZ OROSZ ORTODOX EGYHÁZ NEM VALLÁSI KÖZÖSSÉGKÉNT MŰKÖDIK, HANEM EGY HÍRSZERZŐ HÁLÓZAT FEDŐINTÉZMÉNYEKÉNT

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2025.11.20.


Trump néhány nyugati újságban kiszivárogtatott béketervezete számos súlyos és problémás elemet tartalmaz, de most arra a – sokak számára nem különösebben fontosnak tűnő – pontra szeretnék koncentrálni, amely szerint Ukrajnának hivatalos státuszt kellene adnia az Orosz Ortodox Egyháznak. Első ránézésre ez akár magától értetődő liberális követelménynek tűnhetne: végül is az ország területén ma is nagy számban élnek oroszok, és a vallásszabadság klasszikus elve – Locke-tól Rawlsig – azt diktálja, hogy egy állam akkor jár el helyesen, ha a vallási közösségek működését nem korlátozza feleslegesen.

Csakhogy ez az érv olyan történelmi és politikai helyzetet feltételez, amely ma Ukrajnában nem létezik. A szovjet korszakban az orosz ortodox egyház teljes egészében a KGB ellenőrzése alatt működött: püspökeit titkosszolgálati szűrés alapján nevezték ki, külmissziói rendszeresen hírszerzési fedőszervekként szolgáltak, és számos mai rangos egyházi vezetőről – köztük Kirill pátriárkáról – megbízható dokumentumok bizonyítják, hogy fedett ügynökként tevékenykedett Nyugaton.

A Szovjetunió bukásával semmilyen intézményi megtisztulás vagy demokratizálódás nem következett be: a 2000-es évekre az orosz állam és az orosz egyház olyan fokú összefonódása alakult ki, amely Európában példa nélküli. Az egyház teológiai nyelvbe burkolva legitimálja az orosz geopolitikai terjeszkedést, a „Russzkij mir” ideológiáját üdvtörténeti rangra emeli, és a határon túli orosz közösségekben informális befolyási hálókat működtet. Ukrajnában mindehhez hozzájött az a tény is, hogy az orosz ortodox egyház ottani szervezetei a háború előtt és alatt egyaránt szerepet játszottak a társadalmi fellazításban, a dezinformáció terjesztésében és az orosz állam befolyásának erősítésében.

Ezt ismeri el és rendezi a 2024 augusztusában elfogadott ukrán törvény, amely kimondja: azoknak a vallási szervezeteknek, amelyeknek irányító központja olyan államban van, amely fegyveres agressziót folytat Ukrajna ellen, új engedélyezési eljáráson kell átesniük. 

Tevékenységük akár korlátozható vagy betiltható – nem dogmatikai, hanem kifejezetten nemzetbiztonsági alapon. A törvény célzottan érinti azokat az egyházi struktúrákat, amelyek formálisan vagy informálisan továbbra is a moszkvai pátriárkátus alá tartoznak: vagyis nem arról van szó, hogy Ukrajna a vallási életet korlátozná, hanem arról, hogy egy szervezet nem működhet az országban úgy, hogy közben intézményileg és személyi szinten is egy agresszív, háborút folytató államhoz van bekötve.

A helyzet megértéséhez hozzátartozik Ukrajna egyházi önállóságának történelmi folyamata is. Az ország 2018-ban hozta létre saját autokefál egyházát, az Ukrajnai Ortodox Egyházat, amelyet a konstantinápolyi pátriárka 2019-ben tomosszal (hivatalos egyházi alapító vagy elismerő oklevél) látott el. A keleti kereszténységben az autokefália nem puszta szervezeti önállóság, hanem identitásbeli és kánonjogi szuverenitás: a bizánci hagyomány „symphonia”-elve szerint a világi és az egyházi hatalom nem egymástól elválasztva működik, hanem „egymásra hangolódva” alkot közös rendet egy ország életében. Ukrajna ezzel a lépéssel történelmileg, identitásilag és politikailag is világossá tette, hogy nem kíván a moszkvai patriarchátus fennhatósága alatt maradni. Ebben a fénytörésben különösen abszurd a felvetés, hogy Ukrajna hivatalos státuszt biztosítson azon orosz egyházi struktúráknak, amelyek több évtizede szerves részei az orosz állam geopolitikai és hírszerzési mechanizmusainak, s amelyek ukrajnai tevékenysége soha nem volt tisztán lelkipásztori jellegű.

A liberális gondolkodás azonban reflexszerűen továbbra is a vallásszabadságra hivatkozik. Locke a lelkiismeret sérthetetlenségéről ír, Rawls az „észszerű pluralizmus” békéjét hangsúlyozza, és ilyenkor rendszeresen előkerül Voltaire híres – bár apokrif – mondata: „Nem értek egyet azzal, amit mondasz, de az életemet adnám azért, hogy elmondhasd.” Csakhogy Locke, Rawls és Voltaire egyaránt olyan korban fogalmazták meg elveiket, amikor a „vallási közösség” valóban vallási közösséget jelentett, és nem egy állami hírszerző apparátus fedőstruktúráját. Ez a liberális reflex ma oda vezet, hogy a toleranciát éppen azok használják ki, akik a toleráns társadalmak szétzilálásában érdekeltek.

A jelenség nem egyedi, jól ismert Izrael esetében is. A liberális tudat ott is hajlamos az agresszor–áldozat viszonyt teljesen megfordítani. A Hamásznak – úgy tűnik – mindent szabad. A 2023. október 7-i mészárlás, a túszejtések, a csecsemők, gyerekek, idősek, terhes nők ellen elkövetett barbár erőszak valahogy mindig relativizálásba, mentő narratívába torkollik; ám amikor Izrael megpróbálja megvédeni saját lakosságát, azonnal megkapja a népirtás, a tömeggyilkosság és az aránytalanság vádját.

Ugyanez a logika működött akkor is, amikor a minap Párizsban négy szélsőséges pro-palesztin tűzbombákkal fenyegetett meg 2400 koncertlátogatót: nemcsak pillanatok alatt szabadlábra kerültek, hanem később ők perelték be a Philharmoniát arra hivatkozva, hogy „nem bántak szépen velük”, amikor a közönség tagjai megpróbálták megakadályozni őket abban, hogy emberéleteket veszélyeztessenek. A példák tetszőlegesen szaporíthatók, ahol az agresszort védi a rendszer, és a megtámadottat teszi felelőssé. Ez az erkölcsi vakság az, amely a vallásszabadság nyelvén ma képes volna Ukrajnára erőltetni egy olyan egyházi szervezet hivatalos státuszát, amely valójában nem egyház, hanem egy ellenséges állam hírszerző apparátusának fedőszerve.

A kérdés tehát elkerülhetetlen: miért volna a vallásszabadság magasabb rendű jog egy állam önvédelmi kötelességénél? Miért kellene Ukrajnának saját biztonságát feláldoznia egy olyan intézmény kedvéért, amely az agresszor állam teológiai, információs és hírszerzési rendszeréhez ezer szállal kötődik? A vallásszabadság nem jelenti azt, hogy egy államnak vakon kell befogadnia saját felszámolásának eszközeit. Ukrajnának nemcsak joga, hanem kötelessége is kimondani, hogy amíg az Orosz Ortodox Egyház nem válik kánonjogilag, intézményileg és politikailag függetlenné, amíg nem szakít a moszkvai pátriárkátus irányításával, és amíg nem ad garanciát arra, hogy tevékenysége nem fedett csatornája egy ellenséges államnak, addig nem kaphat hivatalos státuszt.

A helyzet lényege ez: a vallásszabadság liberális elve valóban azt diktálná, hogy egy vallási közösség működhessen, de az orosz ortodox egyház nem vallási közösségként működik, hanem egy hírszerző hálózat fedőintézményeként. A kettőt pedig sem jogilag, sem morálisan, sem politikailag nem lehet összemosni. Ukrajna nem a vallást tiltja, hanem a kémkedést. És ebben teljes mértékben igaza van.

KI AZ AGRESSZOR?

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: GYENGE DÁNIEL
2025.11.21.


Béke. Nagyon népszerű kifejezés ez most. Az én értelmezésemben azt jelenti, hogy emberek, nemzetek, országok, települések – s bármilyen más entitás – egyetértésben és ebből fakadóan gyümölcsöző együttműködésben, vagy legalább a kölcsönös megtűrés – modus vivendi – szellemében léteznek egymás mellett.

Orbán Viktor békéhez való viszonya azonban igencsak komplex. Eddig nem is nagyon konkretizálta, mit ért rajta, csak azt, hogy „az emberek” ne öljék egymást. Ja, meg az is a békéért folytatott küzdelem része, hogy Zelenszkijt, az agresszor ellen védekező, puszta létéért küzdő ország elnökét megutáltatjuk a lakossággal. Zelenszkijt tehát lehet utálni, a háborút és vérontást is, de egyvalaki tabu, mégpedig Putyin. Épp a fő felelős. Szóval Orbán Viktor szerint a béke az, hogy a diktatúrának minden igényét ki kell elégíteni, hiszen csak akkor hajlik (esetleg) a békére, a megtámadott nemzet pedig fogadja el sorsát, és fulladjon bele segélyek és nemzetközi támogatás nélkül a saját vérébe. Igazán humánus megoldás, s ezért még tevékenyen tesznek is a magyar kormányzat képviselői Brüsszelben az Európai Békekeret kifizetéseinek megfúrásával, és minden olyan bizottsági és európai tanácsi döntés megvétózásával, amely Ukrajna érdemi támogatásáról szól, s amelynek valójában nem a „háború folytatása” a célja (mint Orbánék állítják), hanem az ország ellenálló képességének megtartása ahhoz, hogy alkuképes legyen a tárgyalásoknál. A békepárti kormány miniszterelnöke a diktatúrával szemben megértő, Brüsszel szándékaival szemben viszont ellenséges, hisz az igazi kígyófészek, amely nemzethalált akar, lakosságcserét, örökös szegénységet.
*
Mielőtt még a miniszterelnökből sugárzó békevágy hatása alá esnénk, nem ártana különbséget tenni aközött, milyen az, amikor diktatúrák csinálnak békét, és hogyan működik a modern, második világháború utáni békerendszer a mi Nyugatunkon...

BRUCK ANDRÁS: TIZENÖT ÉV UTÁN

FACEBOOK
Szerző: BRUCK ANDRÁS
2025.11.20.


Tegyél mikrofont egy sorozatgyilkos elé, de nem letartóztatva, bírósági, kihallgatási helyzetben, hanem egy többé-kevésbé semleges, tét nélküli környezetben, és olyan megnyerően fog beszélni beteg szenvedélyéről, hogy mire a végére ér, szinte neked is kedved támad kipróbálni, milyen lehet éjszaka, egy sötét utcában elvágni valakinek a torkát. De minimum nem bánnál szomszédodnak egy ilyen kiegyensúlyozott, udvarias, nyugodt embert. Én ugyan nem néztem meg őket, de nagyjából ilyennek képzelem azt a másfél órát Rónai Egon és Orbán Viktor között az ATV stúdiójában.

Nem néztem, mert Rónai érdektelen, az összes műsora érdektelen, üres alibízás, szemfényvesztés, és az ATV is mint intézmény teljesen érdektelen. Mindkettő az indulatba jönni, ellenállni, lázadni képtelen magyar társadalom pontos lenyomata. Egymás kiegészítései. 

A lelkünkben olyanok vagyunk, mint Rónai az ATV-ben, mondjuk, mint azokban műsorvégi másodpercekben, amikor a miniszterelnök firkálmányát elkérte, és mint két régi barát kedélyesen műelemeztek, előállítva az önkényuralom archetípus jelenetét. Azokban a pillanatokban mindketten meg is feledkeztek róla, hogy valakik azért csak végigrabolták ezt a tizenöt évet, és mégis, még ma is szemrebbenés nélkül eljátszhatják, mint Orbán a stúdióban, hogy nem történt semmi.

Magyarországon azonban egyeduralom van, még ha nem is az a patologikus szovjet fajta, de a magyar miniszterelnöknek is korlátlan és kontrollálhatatlan hatalma van az ország, s így mindannyiunk felett. Ettől rohadt szét minden, így jutottunk le valamennyi felmérés legaljára, s kerültünk olyan kiürült szellemi állapotba, hogy 900 ezren nézték meg az interjút. Miért nézték meg ennyien? Nem hallották még Orbánt beszélni? Harminc éve egyvégtében beszél. Nem ismerik őt? Nem tudták, miről mit fog mondani? Nem tudták volna szóról-szóra elmondani helyette, még ha, mint hallottam, akadt is számára egy-két nem várt mozzanat?

Rónai meg most nyilván fél méterrel a föld felett jár, pályafutása tetőpontjának tartja, hogy időtlen-idők óta ő lett az első „ellenzéki”, akivel Orbán szóba állt, ahelyett, hogy egy végigmanipulált szakmai élet csúcsára jutva, a felismeréstől gyötörve főbe lőné magát, vagy legalább beadná a felmondását. Vajon egyszer is gondolt-e arra, hogy csak azért létezhet az ATV és benne ő, mert minden műsorperccel a rezsimet erősítik. Miképp ezzel az interjúval is.

Ebben a másfél évtizedben Magyarország alap kórképévé vált a romlottság, amely az idegrendszerek és agytekervények hálózatán keresztül, mint régi, lakatlan házak szobáit a pókháló, fokozatosan az egész országot belepte. Csupán pár nappal az interjú előtt egy ismeretlen, vidéki lapocskában közölt furcsa történet került elém. A szabolcsi Géberjénbe, ebbe az alig ötszáz lelket számláló faluba, az évek során majdnem hárommilliárd forint EU és állami pénz érkezett szociális ellátásra, közösségi programokra, turizmusfejlesztésre. Na és mi lett a pénzzel? Igen, az, ellopták. A helyi Kovács-klán felélte. A klán feje pedig ezt „családalapú társadalomnak” hívja. Más falvakban meg nyilván van Varga-klán, Molnár-klán, Szabó-klán, Takács-klán, Mészáros-klán, Simon-klán… ahány fideszes vezetésű falu, annyi klán és annyi nyomorúság. Mindenhol építenek pár tyúkólat, rendeznek egy kancsókiállítást és évente főzőversenyt. Aztán menj, és nézz meg egy osztrák falut.

Rónai Egon interjúalanya megvalósította a totális elszámoltathatatlanság kultúráját. Az elmúlt tizenöt évben született-e bizonyos szint felett egyetlen ítélet is az ország kifosztásának valamely formájáért? Olvastam, az interjúban szóba került Matolcsy és az MNB-ből kivitt ötszázmilliárd is. Erről azt mondta a miniszterelnök, hogy ő nem lát tisztán ebben az ügyben, de zajlik a felderítés, és hogy mértéktartás és méltányosság kell Matolcsy megítélésében. Tehát nem életfogytiglan.

S vajon a miniszterelnök mit nem lát tisztán? Nem különös? Azok a pár száz milliós falusi bűnözők mindent tisztán látnak, pontosan tudják, mi folyik fent, máskülönben nem mernék ugyanazt csinálni lent, a maguk szintjén. Orbánék a gazdaság egyetlen szektorát, a bűnözőit virágoztatták fel, és ha egyszer végre eltűnnek, csak egy fizikai és morális roncstelep marad majd utánuk. Na és Rónai mit fog majd akkor csinálni?

ORBÁN PUTYIN CSAPDÁJÁBAN? - A VOLT NAGYKÖVET KIMONDJA AZ IGAZAT

KLIKKTV / TÍZ
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2025.11.24.



Ukrajna háború, orosz–magyar kapcsolatok, Orbán Viktor Putyinhoz fűződő viszonya, energiafüggőség, Trump és a szankciók – mindez olyan témák, amelyek ma meghatározzák Magyarország jövőjét. Ebben a videóban Bolgár György Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet kérdezi arról, mi igaz a „titkos amerikai béketervből”, mennyi mozgástere van Orbán Viktornak, és valójában meddig tartható fenn a magyar energiafüggőség Oroszországtól. A beszélgetés olyan háttérinformációkat tartalmaz, amelyeket máshol gyakorlatilag lehetetlen hallani.

Ha szeretnéd megérteni, miért kötődött Orbán Viktor éveken át ennyire Oroszországhoz, miért lett Magyarország energiaellátása ilyen kiszolgáltatott, és milyen szerepet játszhat Putyin Ukrajna jövőjében, akkor ez a videó neked szól. Székely Árpád személyesen látta, hogyan működik az orosz politikai rendszer, hogyan gondolkodik Putyin, és milyen hibákat követett el Európa – és Magyarország – az elmúlt 30 évben.

A beszélgetésből kiderül: 
– miért veszélyes, ha egy ország energiaellátása Trump hangulatától vagy Putyin jóindulatától függ; 
– miért nem reális Orbán „békegalamb” szerepe, és mit jelent ez a választások előtt; 
– mit akar valójában Oroszország, és miért nem érdekelt még a tűzszünetben sem; 
– meddig tartható fenn a szankciók elkerülésére épülő magyar politika.

MÁR KORMÁNYOZNI SEM TUDNAK? A FIDESZ-MÍTOSZ ÖSSZEOMLÁSA ÉS A BUKÁSI SPIRÁL

JELEN / JELENLEG PODCAST
Szerző: JELEN
2025.11.23.



Hosszú évtizedekig tartotta magát a toposz: lehet, hogy a Fidesszel vannak ideológiai problémák, de kormányozni legalább tudnak. Ez a mítosz dől most meg? Az egészségügy, a közlekedés és az oktatás állapota mind azt mutatja, hogy a kormányzóképesség mítosza szertefoszlott, a Fidesz pedig egy bukási spirálba kerülhet.

A Jelenleg legújabb adásában Vető Balázzsal, a Forrás Társadalomkutató Intézet alapítójával elemezzük a helyzetet. Vajon elég egy kézfogás Trumppal, hogy mentesüljünk az amerikai szankciók alól, vagy a bürokrácia papírjai erősebbek? Miért beszél Lázár János "félkész" (vagy inkább félromos) országról 15 év kormányzás után? És mit árul el a Tisza Párt jelöltlistája a magyar társadalomról?.

Miközben Szijjártó Péter atomháborút vizionál, a kórházakban lengőajtók vannak a műtőkön. A propaganda és a valóság közötti szakadék sosem volt még ilyen mély.

Témák az adásból: 
– Orosz olajszankciók: Orbán kézfogása Trump-pal erősebb, vagy a washingtoni papírok? 
– Már kormányozni sem tudnak? Összeomlóban a régi Fidesz-mítosz az egészségügytől a közlekedésig. 
– A számok mögötti valóság: mit mutatnak a közvélemény-kutatások, és miért "Schrödinger választása" a mostani? 
– A Tisza Párt jelöltjei: a helyi polgárság és a vállalkozók lázadása a feudális hűbéri rendszer ellen? 
– Szerepzavarban a kormány: Szijjártó atomháborúról vizionál, miközben Orbán Viktor "nagypapát" játszik Győrben. 
– "Szegény ország vagyunk" 
– 15 év kormányzás után Trianonra fogni a gazdasági sikertelenséget? 
– Tudatos tisztogatás? Mészáros Lőrinc repülőtéri kihagyása és Novák Katalin pénze. 
– Bukási spirál és a Fidesz-tábor egyben tartása: elég-e a retorika a valóság ellen?

A MAGYARORSZÁGI SZEGÉNYEK TÖBBSÉGE NEM CIGÁNY - INTERJÚ BASS LÁSZLÓ SZEGÉNYSÉGKUTATÓVAL

SZUBKONTRA
Szerző: SZUBKONTRA
2025.11.24.



Amíg Orbán Viktor miniszterelnök felkészül a gyerekszegénységi adatokból, mi megkérdeztük Bass László szegénységkutató szociológust, a Szociopoly társasjáték és színdarab szülőatyját, hogy vajon valóban a cigányok-e a szegények Magyarországon, és mi áll az utóbbi hónapokban a közéleti viták kereszttüzébe került KSH-adatok mögött.

00:00 Gyerekszegénység és családtámogatás 
07:30 Cigányok-e a szegények? 
12:30 KSH szegénységi adatai 
25:30 A legszegényebbek a szegény gyerekek 
36:00 Létminimum és jövedelmi szegénység 
50:00 Aggódik-e a magyar társadalom a szegényekért? 
58:00 Roma szegregáció és identitásvédelmi törvény

BEZÁRTÁK A SZABAD EURÓPÁT - AZ ELEMZŐ UTOLSÓ ADÁSA

PARTIZÁN / ELEMZŐ PODCAST
Szerző: PARTIZÁN
2025.11.24.



A Szabad Európa magyar irodáját az USAGM döntése egyik napról a másikra záratta be, a stábnak elbúcsúzni sem volt ideje a közönségtől. Most a Partizánon találkozik újra az Elemző csapata. Benyó Rita, Lakner Zoltán, Unger Anna és Ruff Bálint élőben mondanak köszönetet a nézőiknek, beszélnek arról, hogy mit jelent ez a döntés a független magyar sajtónak, illetve 139 nappal a választások előtt elemzik az ország állapotát.

KOMMANDÓSOK KAPTÁK EL A REPTÉREN, ÉS KÖZVETLEN BIZONYÍTÉKOKAT TALÁLTAK A TELEFONJÁN AZ OROSZOKKAL VALÓ ÖSSZEJÁTSZÁSÁRA…

FACEBOOK
Szerző: ÁGOSTON LÁSZLÓ
2025.11.24.


Kíváncsi vagyok, kitalálod-e, mekkora büntetést kapott Nathan Gill, az a walesi szélsőjobbos képviselő Angliában, aki kb. 18 millió forintnak megfelelő vesztegetési pénzt fogadott el az oroszoktól.

A helyes válasz 10 év 6 hónap.

Mielőtt elkezdenél pampogni, hogy nyugati összeesküvés vagy mittudomén: ő maga vallotta magát bűnösnek.


"Elismerte a bűne hatalmas súlyát, azt, hogy elárulta a belé vetett bizalmat."

Hú, vajon mit tehetett? Titkos adatokat adott ki az oroszoknak? Segített, hogy befolyásolják a 
választásokat? Mi ér 10 és fél évet Angliában?

Nos: "visszaélt a hatalmával és aláásta a köz bizalmát a demokráciában". De mivel?

Pénzt fogadott el, hogy kétszer is interjút adjon egy orosz propagandalapnak és további Európai Parlamenti képviselőket szervezzen be interjúkhoz. Sőt, Putyin dobaszi "béketervét" népszerűsítette azzal, hogy meghívta az ukrán oligarcha Medvedcsukot Strasbourgba.

Na ez 10 és fél év letöltendő.

Kommandósok kapták el a reptéren, és közvetlen bizonyítékokat találtak a telefonján az oroszokkal való összejátszására.

A pártja elnöke "szégyenteljesnek" nevezte Nathan Gill tetteit és "minden lehetséges módon elítélte" azokat. (Kár, sőt, ironikus, hogy őt Nigel Faragenak hívják....)

A walesi képviselő 8 rendbeli vesztegetésben ismerte el bűnösségét.

Úgy gondolom, egy normális világban az idegen érdekek kiszolgálása kenőpénz ellenében, vagyis a hazaárulás az egyik legsúlyosabb elkövethető bűncselekmény, tehát a büntetési tétel jogos.

Csak félve merem feltenni a kérdést: ha ez tíz és fél év, vajon hány évet érdemelnének és hány börtönt kéne megtelíteni azokkal a magyarokkal, akiknek 18 millió forint kenőpénz kerekítési hiba lenne a bűnlajstromában?

Ha interjúkat leszervezni orosz propagandalapoknak és "aláásni a demokráciában vetett bizalmat" komoly bűncselekmény, hány évet érdemelne a Fidesz minden egyes politikusa és kiszolgálóik?

És ne legyen kétsége senkinek: ez a normális, nem az, hogy az MTI parancsra veszi át Moszkva üzeneteit.

Ha annyi fontom lenne, ahány évet ki kéne osztani a propagandisták, az oligarchák, a "Fidesz közeli üzletemberek", a képviselők, a 133 bátor ember, a miniszterek, és személyesen őfelsége, a doktorminiszterelnökúr között, készpénzre venném meg a windsori palotát hetente kétszer.

És csak ekkor lehetne megtisztulásról beszélni Magyarországon...

Hát nem szomorú, hogy már annyira hozzá vagyunk szokva a hazaáruláshoz, hogy az a furcsa, ha máshol megbüntetik?

NOVÁK KATI LEMOND A HAVI 6 MISIRŐL; TISZA JELÖLTEK ÉS A PROPAGANDA; A 3%-OS HITEL ÁRA; VIKTOR + FOCI

POTTYONDY EDINA PODCASTJA
Szerző: POTTYONDY EDINA
2025.11.25.



Novák Kati lemond a havi 6 misiről; Tisza jelöltek és a propaganda; A 3%-os hitel ára; Viktor + foci...

A FIDESZ FELÉ LEJT UGYAN A PÁLYA, DE A TISZA ÜGYESEN KOMMUNIKÁL | SZENTPÉTERI NAGY RICHÁRD

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Szerző: SZÉNÁSI SÁNDOR
2025.11.24.



Szentpéteri Nagy Richard politológus szerint a magyar politikai rendszerben a versenyfeltételek rendkívül egyenlőtlenek, a pálya „szinte függőlegesen” lejt a Fidesz felé. Mégis, a Tisza Párt a rendelkezésére álló szűk térben is eredményesen mozog, amit több független kutatás is alátámaszt.

A szakértő kiemeli a különbséget a választói preferenciák és a választók által valószínűnek tartott forgatókönyvek között: sokan hisznek abban, hogy a Fidesz bármit megtenne a hatalom megtartásáért.

Szentpéteri szerint Orbán Viktor időről időre felvetett félelnöki modellje logikusan illeszkedne a rendszer működéséhez, mégsem valósult meg 2010 óta, noha a jelenlegi berendezkedés már most is közelít e logikához.


MIÉRT TÜNTETNEK „REZSIKÁROSULTAK”, HA NÁLUNK A LEGOLCSÓBB A GÁZ ÉS AZ ÁRAM EURÓPÁBAN?

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2025.11.25.


Hétfőn hivatalossá vált,
hogy pénteken egész napos „rezsitüntetést” szerveznek a fővárosi Váci útra, a Budapesti Elektromos Művek Zrt. épülete elé. Az eseményről először a 24.hu számolt be, azóta azonban már a tüntetés szervezője is megerősítette egy Facebook-posztban.

Előzmények: az eddigi információk alapján nem teljesen egyértelmű, hogy mi ellen tüntetnek majd. Az esemény azonban részben az „MVM és egyéb rezsikárosultak” Facebook-csoportban szerveződött, ahol elsősorban a magas rendszerhasználati díj és a kiugró elszámolószámlák miatt bírálja sok felhasználó a szolgáltatókat...

TÉRKÉPEN NÉZHETI MEG, KIK JUTOTTAK TOVÁBB A TISZA JELÖLTÁLLÍTÁSÁN AZ ÖN KÖRZETÉBEN

TELEX
Szerző: VORÁK ATTILA
2025.11.25.


Lezárult a Tisza Párt jelöltállításának első fordulója. A párt honlapján, illetve az egyéni választókerületekhez tartozó Facebook-oldalakon kedden reggel nyilvánosságra hozták, hogy kik jutottak tovább a második fordulóba.


Kedden déltől a második fordulóban bárki szavazhat arról, hogy a lakhelyéhez tartozó egyéni választókerületben állva maradt két jelölt közül ki legyen a Tisza Párt országgyűlési képviselőjelöltje a jövő áprilisi választáson, ki induljon a Fidesz egyelőre ismeretlen jelöltje ellen.

Térképre raktuk a továbbjutókat, itt választókerületenként böngészheti a jelölteket. Bár a Fidesz hivatalosan csak a januári kongresszusán nevezi meg a jelölteket, a térképen feltüntettük azt is, hogy kik lehetnek a tiszások kormánypárti kihívói...

HA A NÉP NEM TART ELLEN, ELKANÁSZODIK A HATALOM

NÉPSZAVA / EXIT PODCAST
Szerző: NÉPSZAVA / PUNGOR ANDRÁS
2025.11.24.



Történelmet csinálhatott volna a Fidesz, ha 15 évvel ezelőtt konszolidálja az országot, de ezt nem tette meg. Mára csak a jogállam romjai léteznek Magyarországon. A választások után a felelősségre vonás nem maradhat el, de a győztesnek méltányosnak kell lennie, a leendő kisebbség jogait biztosítani kell. Egyebek mellett erről beszélget Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter, a V21 tagja és Kukorelly Endre író, volt LMP-s képviselő Pungor András, a Népszava belpolitikai szerkesztője a lap új podcastjában, az Exitben.

Bárándy szerint a választóknak nem azzal kell foglalkozniuk, hogyan változzon meg az ország, hanem arra kell rájönniük, hogy jogfosztottak. Kukorelly pedig úgy látja, a választás után a legfontosabb feladat az oktatás rendbetétele.

ITT NÉZHETŐ MEG

LÁSZLÓ CSABA: EGY CÉGNÉL MÁR KIRÚGTÁK VOLNA A VEZETŐT, HA ENNYIRE NEM TALÁLJA EL A SZÁMOKAT.

HVG / KÖZÖS KÖTSÉG PODCAST
Szerző: HVG
2025.11.24.



Miközben Orbán Viktor korábban úgy nyilatkozott, hogy az idénre tervezett repülőrajt a gazdaságban már júliusban megvalósult, a magyar gazdaság az év első három negyedévében összesen 0,2 százalék növekedést mutatott fel. A Közös költség podcast legújabb adásának a vendége László Csaba, korábbi pénzügyminiszter volt, akivel Pitner Gábor műsorvezető a magyar GDP jelenéről és jövőjéről beszélgetett.

ENNYIT KÖLTÖTTEK PROPAGANDÁRA! 💲/ A TANÁROK HIÁBA KÉRNEK, A FIDESZT NEM ÉRDEKLI! 🤬

MI EZ AZ ORSZÁG?!
Szerző: MI EZ AZ ORSZÁG?!
2025.11.24.



00:00
A MAI ADÁSBAN, INTRO 
00:25 ELŐSZÓ 
01:08 AZ KDNP-S URASÁG KISAJÁTÍTOTTA AZ UTCÁT! 
05:31 JÓL SIKERÜLT A FELÚJÍTÁS LÁBATLANON! 
07:48 A PEDAGÓGUSOKNAK NINCSENEK JOGAIK! 
11:43 BAJ VAN A TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSSEL! 
14:41 IVÁNYI GÁBOR SZERINT, AZONNALI REFORM KELL A GYERMEKVÉDELEMBEN!
19:38 A PROPAGANDA JÓL FIZET! 
24:41 KÖSZÖNET, OUTRO! 
25:11 NINCS HOVA HÁTRÁLNI!

KÜLÜGYBŐL KIRÚGOTT GYAKORNOK; GONDOSÓRA PROPAGANDA; EPSTEIN-AKTÁK

SZÉLSŐKÖZÉP / ÖNKÉNES MÉRVADÓ
Szerző: ÖNKÉNYES MÉRVADÓ
2025.11.23.



Külügyből kirúgott gyakornok; Gondosóra propaganda; Epstein-akták...

ORBÁNÉK MODELLJE KIFUTOTT – KÖZGAZDÁSZCSÚCS A MAGYAR BAJOKRÓL

HETI VÁLASZ PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2025.11.20.



105 éve bajban lévő ország, amerikai pénzügyi mentőcsomag, 5 százalékos hiány, közben meg látványos választási osztogatás. Öt hónappal a választás előtt milyen állapotban van a magyar gazdaság? Erről szól a friss HetiVálasz, amelynek vendégei Bod Péter Ákos közgazdász, korábbi jegybankelnök és Madár István, a Portfolio vezető elemzője. A műsorvezető Vörös Szabolcs.

Részletek a műsorból:

Mennyire helytálló a miniszterelnök értelmezése arról, hogy Magyarország Trianon óta bajban van?

Bod Péter Ákos
: „A magyar gazdaságpolitikai gondolkozásba – a magyar elitnek a gondolkozásába – valami oknál fogva nem épült bele az, hogy a költségvetést rendben kell tartani, és az inflációt el kell kerülni. Bele-belecsúszunk abba, amiben most vagyunk, hogy 4-5 százalék az infláció. Még azt mondhatnánk, hogy magyar normával nem is olyan sok. Csakhogy az eurozónában 2 százalék. Ezek örökölt gondok. Sajnos a jelenlegi magyar kormányfőnek sincs benne a fejében az az óvatos polgári gondolkozás, hogy legalább egyszer, az ő kormányzása alatt körülbelül egyensúlyban legyen a költségvetés.”

Mi az a bajok közül, ami kifejezetten magyar sajátosság?

Madár István: „A magyar növekedési modell kifutott. Ennek lényege az volt, hogy a rendszerváltozás után nagyon súlyosan elhibázott munkaerőpiaci politikánkból fakadóan volt egy óriási kihasználatlan lehetőség a magyar gazdaságban: »csatornázzuk vissza azt a töménytelen mennyiségű munkaerőt, amelyik eltűnt a munkaerőpiacról, és ehhez, mivel nekünk nincsen elegendő tőkénk, ezért hívjuk be a külföldi működő tőkét, aki hoz technológiát, vállalati kultúrát, tudást és minden egyebet!« Ebben a modellben – onnantól kezdve, hogy strukturálisan elérjük a teljes foglalkoztatás közeli állapotot, nem nagyon van már munkára fogható ember az országban – le kell számolni azzal, hogy a foglalkoztatás-bővülésből fakadó GDP-növekedés az még mindig a mienk lesz. 20 év alatt a magyar gazdaság 2 százalékkal nőtt évente átlagosan. A 2 százalékban 1 százalék a termelékenységnövekedés, és 1 százalék a foglalkoztatás-bővülés. Ebből az egyik egy százalékunk úgy tűnik, hogy eltűnik.”

Miért baj az 5 százalékos költségvetési hiány?

Bod Péter Ákos: „Az EU által előírt 3 százalékos tapasztalati érték olyan, mint amikor 50 km/óra a maximális sebesség a városban. Ha valaki 120-szal megy, az nemcsak azért probléma, mert megszegte a szabályt, hanem azért is, mert veszedelmes: ki van téve mindenfajta kockázatoknak, megcsúszhat egy olajfolton. A hiányt pedig finanszírozni kell. Mindaddig, amíg fel nem nő az a generáció, amelyik majd vissza fogja fizetni. És itt kezdődnek a bajok – mert egy csökkenő demográfiájú országról beszélünk. Nem született még meg az a gyerek, aki megkapja majd azt a kötvényt, amit most tavasszal bocsátott ki az Államadósság Kezelő Központ – 30 évre, dollárban, 7%-os kamattal.”

Mit jelent az, hogy „a piacon van egy olyan várakozás, hogy kormányváltás lesz”?

Madár István: „A befektetők fejében millió tényező van: a magyar gazdaság kilátásai, geopolitikai helyzet, nemzetközi kamatkörnyezetet. E sok szempont közül az egyik az, hogy a jövő évi választás milyen változásokat hozhat mondjuk a forint piacán. (…) Külföldi bankok feljegyzéseiből látunk utalásokat arra, hogy van egy olyan pozitív kockázatnak tekinthető tényező a külföldi befektetők fejében, hogy egy politikai változás esetén a carry trade nem jelent nagy kockázatot. Sőt akár még egy kicsit pozitív kockázatot is jelent. Vagyis mehet tovább ez a biznisz, és a forintot is így tudja stabilizálni.”