Szerző: SZABÓ ATTILA
2025.11.26.
2025. november 27., csütörtök
SIRALMASAN KEVESET KÖLTÜNK AZ EGÉSZSÉGÜGYRE
QUBIT
Szerző: SZABÓ ATTILA
2025.11.26.
A nemzeti össztermékhez képest az EU-s országok közül csak Romániában és az extrém magas GDP-vel rendelkező Luxemburgban költenek kevesebbet az egészségügyre, mint Magyarországon.
2023-ban az Európai Unió 1720 milliárd eurót költött egészségügyi kiadásokra, ami az EU GDP-jének 10 százalékát teszi ki, áll az Eurostat november közepén kiadott statisztikájában. Németországban volt a legmagasabb az aktuális egészségügyi kiadások szintje az EU-országok között, ami nem meglepő, hiszen ez a legnagyobb gazdasággal és a legnagyobb lakosságszámmal rendelkező EU-tagállam. Az viszont már beszédes, hogy a GDP-hez viszonyítva is Németországban volt a legmagasabb az egészségügyi kiadások aránya: a 2023-as egészségügyi kiadások a GDP 11,7 százalékát tették ki. A németeket követően a legmagasabb arányt Franciaország (11,5 százalék), Ausztria és Svédország (mindkettő 11,2 százalék) érte el. Ezzel szemben négy olyan EU-s ország van, ahol a folyó egészségügyi kiadások a GDP kevesebb mint 7,0 százalékát tették ki: Luxemburg, Románia (mindkettő 5,7 százalék), Magyarország (6,4 százalék) és Írország (6,6 százalék). Hozzá kell tenni ehhez azt is, hogy az idősödő népesség és az egyre fejlettebb technológiai megoldások miatt folyamatosan dráguló kezelések miatt Magyarországon ez az arány 2010-ben még 7,5 százalék volt. Azaz nem egyre jobban finanszírozzuk az egészségügyet, hanem egyre kevésbé...
Akkor sem fest jobban a kép, ha nem a nemzetgazdaság egészéhez képest vizsgáljuk a költéseket, hanem egy főre jutó összeg szempontjából. Az EU-ban az egészségügyi kiadások egy főre jutó összege a 2014-es 2668 euróról 2023-ra 3835 euróra emelkedett, ami látványos, 43,7 százalékos növekedést jelent. A tendencia minden egyes EU- tagállamban megfigyelhető volt, még Magyarországon is, csak a teljes gazdasághoz képest ez még így is csökkenő arányt jelent. Minden bizonnyal nem függetlenek az emelkedő költések attól sem, hogy az EU lakossága egyre idősödik, és ezzel együtt jár az egészségügyi rendszerek növekvő igénybevétele...
Szerző: SZABÓ ATTILA
2025.11.26.
HOVA JUTOTT EZ AZ ORSZÁG?
FACEBOOK
Szerző: Bözsi néni
2025.11.27.
Gyerekek, amit ma olvastam Magyar Pétertől, attól még az én öreg szívem is összeszorult.
Leköpni egy nőt? Egy édesanyát? Egy olyan embert, aki egész életében a nehézsorsú gyerekeket segítette?
Hát hova jutott ez az ország?
Lásd még Magyar Péter Facebook-bejegyzését:
Tegnap egy fideszes harcos közelről leköpte Bódis Krisztát Budapesten, a Mester utcában. Kriszta “bűne” annyi volt, hogy emberekkel beszélgetett és szórólapot osztogatott.
Ide vezet Orbán Viktor és a propagandájának gyűlöletkeltése és uszítása.
Ti tényleg ilyen országot szeretnétek, ahol leköpnek egy édesanyát, aki évtizedek óta a nehézsorsú gyerekek segítésén dolgozik?
Kriszta, veled vagyunk!
Szerző: Bözsi néni
2025.11.27.
Leköpni egy nőt? Egy édesanyát? Egy olyan embert, aki egész életében a nehézsorsú gyerekeket segítette?
Hát hova jutott ez az ország?
Péter pontosan leírta:
itt tartunk, amikor a gyűlölet annyira fel van csavarva, hogy valaki számára „bátorság” lesz odamenni és leköpni egy másik magyart.
Nem a politika köpött – az csak mérgezett.
itt tartunk, amikor a gyűlölet annyira fel van csavarva, hogy valaki számára „bátorság” lesz odamenni és leköpni egy másik magyart.
Nem a politika köpött – az csak mérgezett.
A köpést egy ember követte el, aki elhitte a propagandát.
De hogy miért hitte el, az bizony a hatalmon lévők felelőssége.
De hogy miért hitte el, az bizony a hatalmon lévők felelőssége.
Viktor, ezt most személyesen neked mondom, ahogy Péter is tette:
ha minden beszédedben harcról, ellenségről, támadásról papolsz, ne csodálkozz, ha a „harcosaid” tényleg harcolni kezdenek.
ha minden beszédedben harcról, ellenségről, támadásról papolsz, ne csodálkozz, ha a „harcosaid” tényleg harcolni kezdenek.
Nem gondolkoznak, nem kérdeznek, csak mennek előre, mint a gőzmozdony – és azt hiszik, hogy magyart leköpni hazafias cselekedet.
Hát nem az.
Ez szégyen. És nem a leköpött nő szégyene.
És hadd mondjam el még valamit, mert Péter is kiemelte:
Kriszta – aki a gyerekekért dolgozik, aki egész életében csendben, tisztességgel tette a dolgát – még ekkor is emberséges maradt ahhoz, aki őt megalázta.
Na, ez az igazi becsület.
Ez az, ami mostanában ritkább, mint a háromperces kormányzati bocsánatkérés.
Kriszta – aki a gyerekekért dolgozik, aki egész életében csendben, tisztességgel tette a dolgát – még ekkor is emberséges maradt ahhoz, aki őt megalázta.
Na, ez az igazi becsület.
Ez az, ami mostanában ritkább, mint a háromperces kormányzati bocsánatkérés.
Péter megkérdezte a fideszes szavazókat:
Valóban ilyen országot akartok?
Én meg hozzáteszem:
ha egy magyar nőt leköpnek az utcán azért, mert beszélget – akkor nem csak a politika romlott el, hanem az emberi minimum is veszélyben van.
Valóban ilyen országot akartok?
Én meg hozzáteszem:
ha egy magyar nőt leköpnek az utcán azért, mert beszélget – akkor nem csak a politika romlott el, hanem az emberi minimum is veszélyben van.
Szóval Viktor, hallgass azokra, akik még mernek szólni:
hívd vissza a harcosaidat, csavard le a gyűlöletet, és mondd azt: ennek a mocskolódásnak vége.
Ezt várná el egy ország, ahol még hisznek valamiben.
És még többen hisznek abban, hogy a tisztesség fontosabb, mint a pártszínek.
hívd vissza a harcosaidat, csavard le a gyűlöletet, és mondd azt: ennek a mocskolódásnak vége.
Ezt várná el egy ország, ahol még hisznek valamiben.
És még többen hisznek abban, hogy a tisztesség fontosabb, mint a pártszínek.
Kriszta, drága,
mi mindannyian veled vagyunk.
Azért is, mert emberséggel válaszoltál annak, aki csak indulatot tudott adni.
És mert te mutattad meg:
az országot nem a köpések viszik előre, hanem a tisztességes emberek.
mi mindannyian veled vagyunk.
Azért is, mert emberséggel válaszoltál annak, aki csak indulatot tudott adni.
És mert te mutattad meg:
az országot nem a köpések viszik előre, hanem a tisztességes emberek.
Lásd még Magyar Péter Facebook-bejegyzését:
Ide vezet Orbán Viktor és a propagandájának gyűlöletkeltése és uszítása.
Kedves Fidesz-szavazók,
Ti tényleg ilyen országot szeretnétek, ahol leköpnek egy édesanyát, aki évtizedek óta a nehézsorsú gyerekek segítésén dolgozik?
Orbán Viktor!
Hívd vissza a harcosaidat a magyar utcákról és állítsd le a honfitársaid ellen az uszítást!
Kriszta még a köpés és a trágár szitkozódás után is igyekezett emberséggel fordulni a megvezetett hölgyhöz.
Kriszta még a köpés és a trágár szitkozódás után is igyekezett emberséggel fordulni a megvezetett hölgyhöz.
Kriszta, veled vagyunk!
„EGY NÉPET NEM LEHET AKARATA ELLENÉRE KORMÁNYOZNI” - IVÁNYI GÁBOR I REFLEX E7
ROMA PLAY / REFLEX E7
Műsorvezető: SZEGEDI DEZSŐ
2025.11.26.
Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője ült le velünk a Reflexben. Beszél arról, hogyan keveri össze a hatalom a szegénységet a cigánysággal, miért tartja történelmi szégyennek az önazonossági törvényt, és mit üzen azoknak, akik ma rendeletekben akarják szabályozni, ki élhet egy településen.
Szóba kerülnek a szétvert iskolák, a hajléktalanellátás fenyegetett intézményei, a közmunka-csapda és az, hogy mit jelent ma Magyarországon roma emberként, szegényként, hívőként élni. Iványi felidézi saját gyerekkorát egy tizenegygyerekes, szegény családban, és elmondja, milyen mondatból lett számára életre szóló szociálpolitikai iránytű.
Arról is beszél, fél-e a börtöntől, és mit gondol a szabadságról egy olyan rendszerben, ahol egyházi törvényekkel, pénzügyi zsarolással és politikai nyomással próbálják elhallgattatni.
Műsorvezető: SZEGEDI DEZSŐ
2025.11.26.
Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője ült le velünk a Reflexben. Beszél arról, hogyan keveri össze a hatalom a szegénységet a cigánysággal, miért tartja történelmi szégyennek az önazonossági törvényt, és mit üzen azoknak, akik ma rendeletekben akarják szabályozni, ki élhet egy településen.
Szóba kerülnek a szétvert iskolák, a hajléktalanellátás fenyegetett intézményei, a közmunka-csapda és az, hogy mit jelent ma Magyarországon roma emberként, szegényként, hívőként élni. Iványi felidézi saját gyerekkorát egy tizenegygyerekes, szegény családban, és elmondja, milyen mondatból lett számára életre szóló szociálpolitikai iránytű.
Arról is beszél, fél-e a börtöntől, és mit gondol a szabadságról egy olyan rendszerben, ahol egyházi törvényekkel, pénzügyi zsarolással és politikai nyomással próbálják elhallgattatni.
ORBÁN, A FÉLDIKTÁTOR NEM TUD LEÁLLNI. NE TÉVESSZEN MEG MINKET, HA NÉHA BARÁTSÁGOSABB HANGRA VÁLT
KLUBRÁDIÓ / EXLUZÍV
Szerző: KLUBRÁDIÓ / WILK VALENTIN
2025.11.27.
A Klubrádió exkluzív műsorában Wilk Valentin beszélgetett Stefano Bottoni olasz–magyar történésszel.
Szerző: KLUBRÁDIÓ / WILK VALENTIN
2025.11.27.
A Klubrádió exkluzív műsorában Wilk Valentin beszélgetett Stefano Bottoni olasz–magyar történésszel.
A TISZA PÁRT TÁBORA TÚL HETEROGÉN, BÁRMELY ROSSZ LÉPÉS HATÁSÁRA SZÉTESNE | BRUCK GÁBOR
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2025.11.26.
A Reggeli személy 2025 november 26-i adásában Para-Kovács Imre vendége Bruck Gábor kampányszakértő volt. Kötetlen beszélgetésükben érintették azt, miképpen megy túl a propaganda eddig ismert határain a Fidesz a mesterséges intelligencia használatával, s erre hogyan reagál a saját tábora? Továbbá, hogy etikus vagy jó lépés lenne e, ha a Tisza Párt hasonló módon és gyakorisággal használná a saját kampányában ezeket az eszközöket?
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2025.11.26.
A Reggeli személy 2025 november 26-i adásában Para-Kovács Imre vendége Bruck Gábor kampányszakértő volt. Kötetlen beszélgetésükben érintették azt, miképpen megy túl a propaganda eddig ismert határain a Fidesz a mesterséges intelligencia használatával, s erre hogyan reagál a saját tábora? Továbbá, hogy etikus vagy jó lépés lenne e, ha a Tisza Párt hasonló módon és gyakorisággal használná a saját kampányában ezeket az eszközöket?
00:00 - Felvezetés
00:44 - Mesterséges intelligencia a Fidesz kampányában, propaganda anyagok
10:00 - A Magyar Nemzet párhuzamos valósága & Hogyan tovább?
14:12 - Tiszás kampányok, A Tisza kampánystábja
18:45 - A Fidesz próbálja összekapni magát, adóemelés narratíva
22:26 - Nem lehet demokratikus úton megbuktatni az Orbán-kormányt?
26:46 - Mi lesz 2026-ig?
32:33 - Hatvanpuszta, a luxus, mint olyan & Borkai jachtozása anno
BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 6414. - BUBORÉK
FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.11.27.
Bayer Zsolt lett az év újságírója a Mandiner szavazásán. Nem meglepetés. Amiért írok róla, az a díj átvételekor elhangzott mondata, miszerint egy dologra nagyon büszke: „Rám még soha senki nem mondta azt, hogy független újságíró”.
Ez ugyanis rámutat arra a fordított értékrendre, ahol minden fogalom ellenkező előjelet kap. A propaganda nem pejoratív kifejezés, hanem becsületbeli ügy, a pártatlanság nem erény, hanem gyengeség, a szakmai normák követése nem tisztesség, hanem naivitás, a békepártiság az agresszor kiszolgálása.
Lásd még uitt, a hozzászólásokban:
- Gábor Varjasi: "10 idézet, amelyekért Bayer külön-külön is megérdemelte volna a "lovagkeresztet"
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.11.27.
Ez ugyanis rámutat arra a fordított értékrendre, ahol minden fogalom ellenkező előjelet kap. A propaganda nem pejoratív kifejezés, hanem becsületbeli ügy, a pártatlanság nem erény, hanem gyengeség, a szakmai normák követése nem tisztesség, hanem naivitás, a békepártiság az agresszor kiszolgálása.
Képzeljünk el egy orvost, aki azzal büszkélkedik: „Rám még soha senki nem mondta, hogy a betegeim érdeke vezérel". Vagy egy bírót, aki így fogalmaz: „Hála istennek, soha senki nem vádolt azzal, hogy pártatlan vagyok". Abszurdnak tűnik, mégis pontosan ez történik, amikor egy újságíró azzal kérkedik, hogy nem független. Az újságírás alapvető szakmai normája a tényközlés pontossága, a nézőpontok bemutatása, az elszámoltathatóság. A függetlenség nem politikai álláspont, hanem szakmai alapkövetelmény, olyan, mint az orvos számára a sterilitás. Aki ezt megtagadja, az nem különböző értékrendet képvisel, hanem kilép a szakmából.
De ahol az igazság nem független kategória, hanem van a mi igazságunk és az ő hazugságuk, a kritika nem szakmai eszköz, hanem árulás, a kérdezés nem az újságírás lényege, hanem a hűség megkérdőjelezése, ahol a tények nem semlegesek, hanem ellenségesek vagy barátságosak, ott nem csodálkozunk.
De miért lehet valaki büszke arra, ami alapvetően szakmai kudarc? Mert egy alternatív státuszhierarchiában gondolkodik. Ebben a hierarchiában a csúcson a hűséges katona áll, aki soha nem kérdez, mindig támad, amikor kell, és mindig véd, amikor kell. A mélyben a naiv idealista, aki még mindig hisz olyan avítt fogalmakban, mint a pártatlanság vagy a tények önálló értéke. Bayer nem a szakmai etika mércéjén méri magát, hanem egy politikai hasznossági skálán. És ebben ő valóban kiemelkedő: következetes, elhivatott, kiszámítható. A rendszer tökéletes terméke.
Az igazi tragédia nem Bayer attitűdje, hanem hogy ez számára tökéletesen koherens világképet alkot. Amikor valaki olyan régóta él egy zárt rendszerben, ahol minden megerősíti, hogy helyesen cselekszik, ahol a hasonlóan gondolkodók tapsolnak neki, ahol a hatalom elismer, akkor az ember valóban elhiheti, hogy így helyes. Bayer lehet, hogy őszintén nem érti, mi a probléma. Számára a függetlenség valóban üres frázis, nem azért, mert cinikus, hanem mert olyan közegben szocializálódott, ahol ez soha nem volt érték.
És talán ez a legfélelmetesebb. Nem az, hogy van valaki, aki büszke a függetlenség hiányára.
Hanem hogy van egy egész társadalmi közeg, ahol ez természetes. Ahol ezt megünneplik. Ahol Bayert év újságírójának választják, ahol Kovács Ákos az év kulturális személyisége és nem Krasznahorkai, ahol Bohár Dániel az év véleményformálója, Nógrádi György az év elemzője.
- Gábor Varjasi: "10 idézet, amelyekért Bayer külön-külön is megérdemelte volna a "lovagkeresztet"
„A KERESZTÉNYSÉG KRISZTUS KÖVETÉSÉNEK TÉVÚTJA” – HODÁSZ ANDRÁS VALLÁSRÓL BESZÉLGET PUZSÉR RÓBERTTEL
AETERNUM PODCAST
00:00 - Intro
/ VALLOM ÉS VÁLLALOM
Műsorvezető: HODÁSZ ANDRÁS
2025.11.27.
Műsorvezető: HODÁSZ ANDRÁS
2025.11.27.
00:00 - Intro
01:03 - Puzsér a klérust kritizálja, nem a vallást
03:44 - A keresztény klérussal mi a baja Puzsérnak? Kell-e közvetítés Istenhez?
05:11 - Mire szolgált a 12 apostol? Az evangéliumi testvériség elterjesztése, nem
egyházszervezet létrehozása
06:37 - Létezhet-e vallás egyházszervezet nélkül? Krisztus hatalomellenes, ezért az
egyházszervezet hatalmi hierachiája ellentétes Krisztus szellemével
08:28 - Krisztusinak lenni vs. kereszténynek lenni
10:58 - Az igazság, illetve a szeretet feláldozása [kegyetlenség, szentimentalizmus]
13:46 - Krisztus nem azért jött el a Földre, hogy bálványt faragjanak belőle a papok, és azt
imádják a hívek
15:57 - A kereszténység Krisztus követésének a tévútja
16:33 - A szentek a krisztusi minőséget ostromolják
16:50 - Mit tenne Puzsér, ha Magyarország első püspöke lehetne? A hatalmi struktúra
antikrisztusi, ezért fel kellene számolni [emberek alá-fölé rendelése]
20:30 - A krisztusi hagyaték: a testvériség, amiben nincs hierarchia
24:05 - Az ember üdve vagy kárhozata a krisztusi mérték elsajátításán múlik
29:54 - Nagy Konstantin közvetített Krisztus és az Antikrisztus között
31:10 - Mi Puzsér hite? Puzsér a létezés, az élet és az öntudat áhitatában él. A teljes létezés
szakrális, amit a tudat káprázata tesz profánná.
36:35 - A Paradicsomból való kiűzetés és az ember öntudatra ébredése [kárhozat = kozmikus
rang]
41:19 - Puzsér materialista, de nem éri be azzal: egzisztenciális sík és szellemi sík is
44:10 - Aki elveszti a materializmusát, az megbolondul [skizofrénia, Syd Barrett]
45:54 - Test, lélek, szellem hármassága [pszichopataság]
46:58 - Isten [eszme] és világ [anyag] egyesülése
50:19 - Nietzsche: Isten halott, és mi öltük meg [A megoldás: istenné válás, ahogy Hitler, vagy
úgy élni tovább, mintha lenne]
52:43 - A történelmi egyházaknak nincs jövője, egy új erkölcsnek kell eljönnie, egy új
eljövetelnek
58:32 - Krisztus az, aki feláldozza az életét a barátaiért. Az adott válságra adott igazság
jelenti a megváltást. Krisztus mint személy nem létezik.
MIÉRT ERŐSÖDÖTT A FIDESZ? ❌ VÉTÓ #74 ESZTERGOMBÓL
VÉTÓ / PARTIZÁN
Műsorvezető: VIDA KAMILLA
2025.11.27.
A Vétó eheti adásában a Tisza jelöltállítása és a Fidesz erősödését jelző Medián-kutatás lesz fókuszban. Emellett szóba kerül Lázár János legújabb furcsa megszólalása, és a Mandiner díjátadója is.
Az adás második felében pedig Esztergom és környéke kerül terítékre. Hogyan tudott éppen 2010-ben győzni itt az ellenzék, és miért nem sikerült többé megismételni ezt a sikert? Hol tört át már 2024-ben a Tisza a választókerületben, és hol kell még erősödnie, hogy 2026-ban már nyerje a körzetet? Ruff Bálint és Vida Kamilla ezekre a kérdésekre keresik a választ.
Műsorvezető: VIDA KAMILLA
2025.11.27.
A Vétó eheti adásában a Tisza jelöltállítása és a Fidesz erősödését jelző Medián-kutatás lesz fókuszban. Emellett szóba kerül Lázár János legújabb furcsa megszólalása, és a Mandiner díjátadója is.
Az adás második felében pedig Esztergom és környéke kerül terítékre. Hogyan tudott éppen 2010-ben győzni itt az ellenzék, és miért nem sikerült többé megismételni ezt a sikert? Hol tört át már 2024-ben a Tisza a választókerületben, és hol kell még erősödnie, hogy 2026-ban már nyerje a körzetet? Ruff Bálint és Vida Kamilla ezekre a kérdésekre keresik a választ.
POLYÁK GÁBOR: MAGYAR PÉTERREL SZEMBEN AZ ÚJSÁGÍRÓKNAK EGY ESÉLYE LESZ
FÜLKE / HVG VIDEÓ
Szerző: HVG / KACSKOVICS MIHÁLY BÉLA
2025.11.26.
Lehet és kell is normális közmédiát csinálni, ha kormányváltás lesz, viszont hiába az állam a finanszírozó, a legapróbb politikai befolyásolási kísérleteket is azonnal ki kell zárni – állítja Polyák Gábor. Van-e jó nemzetközi példa, amit érdemes követni? Mik lennének a közmédia valódi funkciói? És hogyan veheti fel egy médiacég a versenyt a streaminggel, vagy akár a Youtube-al?
Az ELTE Média és Kommunikáció tanszékének és a Mérték Médiaelemző Műhely vezetőjét Kacskovics Mihály Béla kérdezte.
Szerző: HVG / KACSKOVICS MIHÁLY BÉLA
2025.11.26.
Lehet és kell is normális közmédiát csinálni, ha kormányváltás lesz, viszont hiába az állam a finanszírozó, a legapróbb politikai befolyásolási kísérleteket is azonnal ki kell zárni – állítja Polyák Gábor. Van-e jó nemzetközi példa, amit érdemes követni? Mik lennének a közmédia valódi funkciói? És hogyan veheti fel egy médiacég a versenyt a streaminggel, vagy akár a Youtube-al?
Az ELTE Média és Kommunikáció tanszékének és a Mérték Médiaelemző Műhely vezetőjét Kacskovics Mihály Béla kérdezte.
2026 GAZDASÁGI SOKKJA: BOD PÉTER ÁKOS SZERINT BÁRKI NYER, FALNAK MEGY
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2025.11.27.
Mi történik valójában a magyar gazdasággal, és miért beszél mindenki védőhálóról, költségvetési lyukakról és rejtett kockázatokról? Bod Péter Ákos volt jegybankelnök döbbenetes pontossággal mondja ki: három éve nem nő a gazdaság, a költségvetési hiány 5%, a kormányzati ígéretek pedig olyan mértékűek, hogy a következő kabinet — legyen az Fidesz vagy Tisza — falnak fog menni. Ebben a beszélgetésben kiderül, hogy miért kerülhetett szóba egy titokzatos „amerikai védőháló”, miért lényegesebb ma a valós költségvetési helyzet, mint bármilyen kampányígéret, és milyen gazdasági robbanótestek várhatnak ránk a választás után.
Bod Péter Ákos részletesen elmagyarázza, hogyan jutottunk el odáig, hogy az uniós pénzek elapadhatnak, és miért kerülhet az ország egy olyan pályára, ahol a hiányt már csak újabb hitelek és újabb megszorítások tudják betömni. A szakértő szerint a 2026 utáni időszak különösen nehéz lesz: akárki alakít kormányt, első dolga az lesz, hogy szembenézzen több ezer milliárd forintnyi be nem tartott ígérettel, elköltött pénzzel és átláthatatlan állami szerződésekkel.
Ez a beszélgetés nem riogat — hanem feltár. Aki érteni szeretné, miért kerül ennyibe az infláció, miért nőnek az adók, és milyen valós terhek várnak ránk, annak ez az interjú kötelező.
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2025.11.27.
Mi történik valójában a magyar gazdasággal, és miért beszél mindenki védőhálóról, költségvetési lyukakról és rejtett kockázatokról? Bod Péter Ákos volt jegybankelnök döbbenetes pontossággal mondja ki: három éve nem nő a gazdaság, a költségvetési hiány 5%, a kormányzati ígéretek pedig olyan mértékűek, hogy a következő kabinet — legyen az Fidesz vagy Tisza — falnak fog menni. Ebben a beszélgetésben kiderül, hogy miért kerülhetett szóba egy titokzatos „amerikai védőháló”, miért lényegesebb ma a valós költségvetési helyzet, mint bármilyen kampányígéret, és milyen gazdasági robbanótestek várhatnak ránk a választás után.
Bod Péter Ákos részletesen elmagyarázza, hogyan jutottunk el odáig, hogy az uniós pénzek elapadhatnak, és miért kerülhet az ország egy olyan pályára, ahol a hiányt már csak újabb hitelek és újabb megszorítások tudják betömni. A szakértő szerint a 2026 utáni időszak különösen nehéz lesz: akárki alakít kormányt, első dolga az lesz, hogy szembenézzen több ezer milliárd forintnyi be nem tartott ígérettel, elköltött pénzzel és átláthatatlan állami szerződésekkel.
Ez a beszélgetés nem riogat — hanem feltár. Aki érteni szeretné, miért kerül ennyibe az infláció, miért nőnek az adók, és milyen valós terhek várnak ránk, annak ez az interjú kötelező.
ORBÁN VIKTORNAK OLYAN PÉNZ KELL, AMINEK AZ ELKÖLTÉSÉT SENKI NEM ELLENŐRIZHETI
KLASSZIS MÉDIA
Műsorvezető: CSABAI KÁROLY
2025.11.26.
A címben szereplő kijelentést Petschnig Mária Zita annak kapcsán tette, hogy a jelenlegi kormány nem tart igényt se az Európai Unió 20 milliárd eurós keretére, de a Nemzetközi Valutalaphoz se fordulna, amennyiben a forint megvédése érdekében külföldi devizára lenne szüksége – ezért részesíti előnyben az amerikai devizacsere (swap-line) megállapodást és a kínai hiteleket.
A Klasszis Klub Live legutóbbi adásában a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársával körbejártuk a magyar gazdaság aktuális kérdéseit. Egyebek mellett arra kerestük a választ, hogy bárki kerül is kormányra a jövő áprilisban esedékes választások után, óhatatlanul meg kell-e szorítania. Ennek apropóján szóba került a kormánypárti Index újabb „értesülése” a Tisza állítólagos 1300 milliárd forintos megszorító csomagjáról.
De vendégünk elmondta a véleményét a 13. havi nyugdíjról (és a 14. haviról is), a forint árfolyamáról, a küszöbön álló hitelminősítésekről (Moody's, Fitch Ratings), valamint a 2022 szeptemberében jelentősen megnyirbált kata valamilyen formában történő rehabilitációjáról.
A beszélgetés egyes fejezeteit a videó ezen részeinél találja:
0:09 Beköszönés
Műsorvezető: CSABAI KÁROLY
2025.11.26.
A címben szereplő kijelentést Petschnig Mária Zita annak kapcsán tette, hogy a jelenlegi kormány nem tart igényt se az Európai Unió 20 milliárd eurós keretére, de a Nemzetközi Valutalaphoz se fordulna, amennyiben a forint megvédése érdekében külföldi devizára lenne szüksége – ezért részesíti előnyben az amerikai devizacsere (swap-line) megállapodást és a kínai hiteleket.
A Klasszis Klub Live legutóbbi adásában a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársával körbejártuk a magyar gazdaság aktuális kérdéseit. Egyebek mellett arra kerestük a választ, hogy bárki kerül is kormányra a jövő áprilisban esedékes választások után, óhatatlanul meg kell-e szorítania. Ennek apropóján szóba került a kormánypárti Index újabb „értesülése” a Tisza állítólagos 1300 milliárd forintos megszorító csomagjáról.
De vendégünk elmondta a véleményét a 13. havi nyugdíjról (és a 14. haviról is), a forint árfolyamáról, a küszöbön álló hitelminősítésekről (Moody's, Fitch Ratings), valamint a 2022 szeptemberében jelentősen megnyirbált kata valamilyen formában történő rehabilitációjáról.
A beszélgetés egyes fejezeteit a videó ezen részeinél találja:
0:09 Beköszönés
2:08 Tényleg 1300 milliárdos megszorításra készül a Tisza Párt?
12:05 A 13. havi nyugdíjról
18:01 Így áll a magyar gazdaság
22:29 A KSH adatairól
25:45 Mi lesz a banki extraprofitadó, az árrés-, a kamat- és a díjstop kivezetése után?
33:03 Más ez az árfolyampolitika – mitől ilyen erős a forint?
40:43 Leminősíthetik Magyarországot?
46:02 Az állítólagos amerikai devizacsere-megállapodásról
53:07 A kata visszahozataláról
56:02 Mi lehet a választások után?
1:02:39 Elköszönés
MÁRKI-ZAY PÉTER A 48 PERC VENDÉGE AZ M1 -EN - 2025. NOVEMBER 25.
M1
Szerző: M1
2025.11.25.
A 48 perc című műsor vendége volt Márky-Zay Péter az M1 -en.
Lásd még:
Szerző: M1
2025.11.25.
A 48 perc című műsor vendége volt Márky-Zay Péter az M1 -en.
ÚJABB MILLIÁRDOKAT EMELTEK LE BUDAPEST SZÁMLÁJÁRÓL – RENDKÍVÜLI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ | ATV ÉLŐ
ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2025.11.27.
Karácsony Gergely szerint a mai Kormányinfó közben emelt le 6,2 milliárd forintot a főváros számlájáról a kormány. A főpolgármester rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze.
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2025.11.27.
Karácsony Gergely szerint a mai Kormányinfó közben emelt le 6,2 milliárd forintot a főváros számlájáról a kormány. A főpolgármester rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze.
FELCSUTI PÉTER: ORBÁN EGYKULCSOS ADÓJA: A LEGGAZDAGABBAK ÁLMA, A TÖBBIEK RÉMÁLMA
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.11.26.
Komoly vita bontakozott ki arról, hogy Magyarországon milyen adórendszer lenne igazságosabb: az egykulcsos vagy a progresszív adózás?
Vendégünk Felcsuti Péter közgazdász, a Népszavában megjelent „Adók és mítoszok” című írás szerzője, aki szerint az igazi kérdés nem az, hogy „sok vagy kevés az adó”, hanem az, mit kapunk cserébe – és kiket terhel valójában jobban a jelenlegi rendszer.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.11.26.
Komoly vita bontakozott ki arról, hogy Magyarországon milyen adórendszer lenne igazságosabb: az egykulcsos vagy a progresszív adózás?
Vendégünk Felcsuti Péter közgazdász, a Népszavában megjelent „Adók és mítoszok” című írás szerzője, aki szerint az igazi kérdés nem az, hogy „sok vagy kevés az adó”, hanem az, mit kapunk cserébe – és kiket terhel valójában jobban a jelenlegi rendszer.
A beszélgetésben szó esik az SZJA és az ÁFA együttes hatásáról, a társadalmi szolidaritás hiányáról, a dán példáról, és arról is, miért fizetnek arányosan többet a szegényebbek Magyarországon, mint a leggazdagabbak.
FELCSUTI PÉTER: ADÓK ÉS MÍTOSZOK
NÉPSZAVA
Szerző: FELCSUTI PÉTER
2025.11.21.
Mottó
„Négy láb jó, két láb rossz”
(George Orwell: Állatfarm)
Az Orbán-rezsim megfellebbezhetetlen kinyilatkoztatásainak egyike, hogy az adó alacsony és főleg egykulcsos. Ez az írás arról szól, hogy miért álságos ez az állítás.
Mondanivalómnak négy fő eleme van: 1) Magyarországon az adóelvonás nem alacsony, inkább közepes, 2) ennél lényegesebb, hogy az adóelvonás mértéke vagy valamely adónem alacsony volta önmagában nem mond sokat és nem is érték, mert ingyen ebéd nincs, amit az állam közvetlenül nem szed be, azt beszedi közvetve, 3) a kormány által anatémaként kezelt adóprogresszivitás hiánya komoly méltányossági problémákat vet fel; és végül a legfontosabb: 4) az Orbán-rezsim által kialakított adórendszer együttes hatása, hogy perverz módon, az általánosan elfogadotthoz képest ellenkező irányba – a szegények felől a gazdagok javára - csoportosítja át a jövedelmeket, annak összes társadalmi következményével együtt.
Először is tehát a teljes adóelvonás Magyarországon 33 százalék körüli (az EU átlag 40 százalék körül van), amivel Csehország és két balti ország társaságában az EU utolsó harmadában vagyunk. Mögöttünk jóval hátrébb Íroroszág, Románia, Bulgária és Málta, ahol az elvonás 30 százalék alatti (az OECD átlag pontosan 33 százalék).
Ez azonban önmagában érdektelen mutató; sokkal érdekesebb, hogy az állam mit kezd ezzel a pénzzel.
És akkor máris ott vagyunk a magyar gazdaság lehangoló állapotánál, a nagy ellátórendszerek kudarcánál, az államapparátusi vízfejeknél és a többi, ezerszer lerágott csontnál. Ezekkel nem foglalkozom, de annyit azért érdemes rögzíteni, hogy például a dán állam a maga 46 százalékát minden bizonnyal jobban hasznosítja a lakossága érdekében, mint a magyar állam a maga 33 százalékát, és a hírek szerint a lakosság is sokkal elégedettebb, mint mi itthon. Másképpen szólva a magyar lakosság nagy része vélhetően nem tiltakozna a magasabb adók és elvonások ellen, ha a cserébe kapott szolgáltatások kielégítenék a jogos igényeit.
Azt is állítom, hogy ahol a közvetlen adók valóban alacsonyak, sőt, az állam akár el is engedi az adót vagy ki sem veti – lásd tartós megtakarítási számla, egyenes ági örökösödés –, az összhatás nagyon más a különböző jövedelmi helyzetben lévő társadalmi csoportok esetében. Nem lesz nehéz bizonyítani, hogy minél tehetősebb az adófizető, annál többet juttat számára az állam adómegtakarítás, adóelengedés vagy közvetlen juttatás (magasabb nyugdíj) formájában, és minél szegényebb az illető, a fajlagos adóterhelése annál magasabb.
Ahogy azt bármely alapfokú közgazdasági tanfolyamon megtanulhatjuk, az adórendszer célja kettős: a kollektív költségek fedezése (államigazgatás, rendvédelem, honvédelem, igazságszolgáltatás, nagy ellátó rendszerek) és a társadalmi igazságosság és mobilitás előmozdítása.
Az alacsony adókulcs vagy elvonás nem érték, ha relatív vagy abszolút mértékben romlanak a jövedelmi létra alacsonyabb szintjén állók és gyermekeik jelenlegi és jövőbeni életesélyei.
Másrészt az Orbán-rezsim axiomatikus kinyilatkoztatása, hogy az egykulcsos adó jó, a többkulcsos rossz. Mielőtt ezt elfogadnánk, legalábbis érdemes tisztázni, mit értünk jó és rossz alatt. A „jó” alatt érthetjük ugyanis azt a fajta igazságosságot, hogy az egyén (vagy a vállalat) a tisztességes erőfeszítéssel megszerzett jövedelmének minél nagyobb részét megtarthassa magának. Ez az igazságosságfelfogás az egyén szabadságát hangsúlyozza, és nagyjából-egészében érdektelen számára a társadalmi kohézió és a szolidaritás kérdése. A koncepció hívei mindenesetre feltételezik, bár bizonyítani nem tudják, hogy a nagyobb ösztönzésnek köszönhetően a kedvezményezettek gazdasági aktivitása nő, és ez a társadalom többi tagjára is kedvező hatással lesz (lásd „lecsöpögés” elmélet, tudniillik a fent keletkező gazdagság lecsöpög a lent lévőkhöz).
Ennek a libertariánusként aposztrofált álláspontnak az alternatívája egy másik, a méltányosságként felfogott igazságosság, amely azt vizsgálja, hogyan érinti az elvonás egymáshoz képest a jövedelemeloszlás különböző pontjain található csoportok lehetőségeit. Például miként érinti a 15 százalékos levonás mondjuk egy 500 ezer forintos és egy 5 millió forintos havi jövedelemmel rendelkező egyén helyzetét. Nem nehéz belátni, hogy az előbbi számára a 15 százalékos levonás sokkal nagyobb korlátokat jelent az életcéljai megvalósítása terén, mint az utóbbi esetében.
Ez az adóprogresszivitás morális-filozófiai értelemben vett indoklása, amelyet a fejlett világ minden országa - kezdve az Egyesült Államokkal - lassan száz éve működtet, az Európai Unióban pedig rajtunk kívül csak Románia és Bulgária nem. Érdemes emlékeztetni arra is, hogy az egykulcsos adó az 1980-2000-es évek neoliberális közgazdaságtanának kitüntetett terméke, amelyet a rendszerváltás után gyakorlatilag a teljes magyar politikai és gazdasági elit magáévá tett. Hogy messzebb ne menjek, szerepelt az egykor volt SZDSZ kormányprogramjában, de támogatta az MSZP körüli gazdaságpolitikai agytröszt és sok jónevű közgazdász is.
Nota bene: a jelenlegi kormányt és gazdaságpolitikáját e közgazdászok részéről azóta is sok, egyébként indokolt bírálat éri, de az adórendszer alant felsorolandó anomáliáiról szinte soha nem hallani. Pedig semmilyen tapasztalati tény nem bizonyítja, hogy másutt vagy nálunk az elmúlt másfél évtizedben az egykulcsos személyi jövedelemadó meggyorsította volna az ország gazdasági fejlődését vagy felzárkózását. Sőt, a kezdeti úttörők – Csehország és Szlovákia – feladták ezt a rendszert.
Végül érdemes idézni a klasszikus közgazdaságtan atyjának, Adam Smithnek az idevonatkozó álláspontját: „Nem éppen méltánytalan, hogy a gazdag ember a közület kiadásaihoz ne csak a jövedelmének arányában, hanem ennél némileg többel járuljon hozzá.” (Vizsgálódás a nemzetek jólétének természetéről és okairól I. - II., Napvilág kiadó, 2011).
Lássuk akkor a konkrét példákat...
Szerző: FELCSUTI PÉTER
2025.11.21.
„Négy láb jó, két láb rossz”
(George Orwell: Állatfarm)
Az Orbán-rezsim megfellebbezhetetlen kinyilatkoztatásainak egyike, hogy az adó alacsony és főleg egykulcsos. Ez az írás arról szól, hogy miért álságos ez az állítás.
Mondanivalómnak négy fő eleme van: 1) Magyarországon az adóelvonás nem alacsony, inkább közepes, 2) ennél lényegesebb, hogy az adóelvonás mértéke vagy valamely adónem alacsony volta önmagában nem mond sokat és nem is érték, mert ingyen ebéd nincs, amit az állam közvetlenül nem szed be, azt beszedi közvetve, 3) a kormány által anatémaként kezelt adóprogresszivitás hiánya komoly méltányossági problémákat vet fel; és végül a legfontosabb: 4) az Orbán-rezsim által kialakított adórendszer együttes hatása, hogy perverz módon, az általánosan elfogadotthoz képest ellenkező irányba – a szegények felől a gazdagok javára - csoportosítja át a jövedelmeket, annak összes társadalmi következményével együtt.
Először is tehát a teljes adóelvonás Magyarországon 33 százalék körüli (az EU átlag 40 százalék körül van), amivel Csehország és két balti ország társaságában az EU utolsó harmadában vagyunk. Mögöttünk jóval hátrébb Íroroszág, Románia, Bulgária és Málta, ahol az elvonás 30 százalék alatti (az OECD átlag pontosan 33 százalék).
Ez azonban önmagában érdektelen mutató; sokkal érdekesebb, hogy az állam mit kezd ezzel a pénzzel.
És akkor máris ott vagyunk a magyar gazdaság lehangoló állapotánál, a nagy ellátórendszerek kudarcánál, az államapparátusi vízfejeknél és a többi, ezerszer lerágott csontnál. Ezekkel nem foglalkozom, de annyit azért érdemes rögzíteni, hogy például a dán állam a maga 46 százalékát minden bizonnyal jobban hasznosítja a lakossága érdekében, mint a magyar állam a maga 33 százalékát, és a hírek szerint a lakosság is sokkal elégedettebb, mint mi itthon. Másképpen szólva a magyar lakosság nagy része vélhetően nem tiltakozna a magasabb adók és elvonások ellen, ha a cserébe kapott szolgáltatások kielégítenék a jogos igényeit.
Azt is állítom, hogy ahol a közvetlen adók valóban alacsonyak, sőt, az állam akár el is engedi az adót vagy ki sem veti – lásd tartós megtakarítási számla, egyenes ági örökösödés –, az összhatás nagyon más a különböző jövedelmi helyzetben lévő társadalmi csoportok esetében. Nem lesz nehéz bizonyítani, hogy minél tehetősebb az adófizető, annál többet juttat számára az állam adómegtakarítás, adóelengedés vagy közvetlen juttatás (magasabb nyugdíj) formájában, és minél szegényebb az illető, a fajlagos adóterhelése annál magasabb.
Ahogy azt bármely alapfokú közgazdasági tanfolyamon megtanulhatjuk, az adórendszer célja kettős: a kollektív költségek fedezése (államigazgatás, rendvédelem, honvédelem, igazságszolgáltatás, nagy ellátó rendszerek) és a társadalmi igazságosság és mobilitás előmozdítása.
Az alacsony adókulcs vagy elvonás nem érték, ha relatív vagy abszolút mértékben romlanak a jövedelmi létra alacsonyabb szintjén állók és gyermekeik jelenlegi és jövőbeni életesélyei.
Másrészt az Orbán-rezsim axiomatikus kinyilatkoztatása, hogy az egykulcsos adó jó, a többkulcsos rossz. Mielőtt ezt elfogadnánk, legalábbis érdemes tisztázni, mit értünk jó és rossz alatt. A „jó” alatt érthetjük ugyanis azt a fajta igazságosságot, hogy az egyén (vagy a vállalat) a tisztességes erőfeszítéssel megszerzett jövedelmének minél nagyobb részét megtarthassa magának. Ez az igazságosságfelfogás az egyén szabadságát hangsúlyozza, és nagyjából-egészében érdektelen számára a társadalmi kohézió és a szolidaritás kérdése. A koncepció hívei mindenesetre feltételezik, bár bizonyítani nem tudják, hogy a nagyobb ösztönzésnek köszönhetően a kedvezményezettek gazdasági aktivitása nő, és ez a társadalom többi tagjára is kedvező hatással lesz (lásd „lecsöpögés” elmélet, tudniillik a fent keletkező gazdagság lecsöpög a lent lévőkhöz).
Ennek a libertariánusként aposztrofált álláspontnak az alternatívája egy másik, a méltányosságként felfogott igazságosság, amely azt vizsgálja, hogyan érinti az elvonás egymáshoz képest a jövedelemeloszlás különböző pontjain található csoportok lehetőségeit. Például miként érinti a 15 százalékos levonás mondjuk egy 500 ezer forintos és egy 5 millió forintos havi jövedelemmel rendelkező egyén helyzetét. Nem nehéz belátni, hogy az előbbi számára a 15 százalékos levonás sokkal nagyobb korlátokat jelent az életcéljai megvalósítása terén, mint az utóbbi esetében.
Ez az adóprogresszivitás morális-filozófiai értelemben vett indoklása, amelyet a fejlett világ minden országa - kezdve az Egyesült Államokkal - lassan száz éve működtet, az Európai Unióban pedig rajtunk kívül csak Románia és Bulgária nem. Érdemes emlékeztetni arra is, hogy az egykulcsos adó az 1980-2000-es évek neoliberális közgazdaságtanának kitüntetett terméke, amelyet a rendszerváltás után gyakorlatilag a teljes magyar politikai és gazdasági elit magáévá tett. Hogy messzebb ne menjek, szerepelt az egykor volt SZDSZ kormányprogramjában, de támogatta az MSZP körüli gazdaságpolitikai agytröszt és sok jónevű közgazdász is.
Nota bene: a jelenlegi kormányt és gazdaságpolitikáját e közgazdászok részéről azóta is sok, egyébként indokolt bírálat éri, de az adórendszer alant felsorolandó anomáliáiról szinte soha nem hallani. Pedig semmilyen tapasztalati tény nem bizonyítja, hogy másutt vagy nálunk az elmúlt másfél évtizedben az egykulcsos személyi jövedelemadó meggyorsította volna az ország gazdasági fejlődését vagy felzárkózását. Sőt, a kezdeti úttörők – Csehország és Szlovákia – feladták ezt a rendszert.
Végül érdemes idézni a klasszikus közgazdaságtan atyjának, Adam Smithnek az idevonatkozó álláspontját: „Nem éppen méltánytalan, hogy a gazdag ember a közület kiadásaihoz ne csak a jövedelmének arányában, hanem ennél némileg többel járuljon hozzá.” (Vizsgálódás a nemzetek jólétének természetéről és okairól I. - II., Napvilág kiadó, 2011).
Lássuk akkor a konkrét példákat...
SZABÓ ANDREA: A TISZA EGYETLEN MÓDON NYERHET, HA LÁBON GYŐZ
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2025.11.27.
A Reggeli személy 2025 november 27-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Szabó Andrea szociológus, politológus volt.
00:00 - Felvezetés
Műsorvezető: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2025.11.27.
A Reggeli személy 2025 november 27-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Szabó Andrea szociológus, politológus volt.
00:00 - Felvezetés
00:32 - Közvéleménykutatások, a Medián felmérése
02:40 - Mi változott a Fidesznél?
04:40 - A jóléti támogatások hatása
08:00 - A 2021-es felmérések összevetése a mostaniakkal
17:35 - Települések, ahol a Fidesz ereje és propagandája nagyot megy
20:15 - Mennyit számít az egyin jelöltek személye? A Fidesz "fiatalítása"
23:48 - A Fidesz propagandájának erősségei
27:30 - A Tisza esélyei
31:44 - Tud bármi történni, hogy a Fidesz tábora lemorzsolódjon?
36:40 - A Tisza anti-Orbán identitása
39:15 - Hol dőlhet el a választás?
SZERETETKVÓCIENS NÉLKÜL NEM VAGYUNK MEG | NÁDAS PÉTER
KLUBRÁDIÓ / DOBSZERDA
Szerző: VÁRADI JÚLIA
2025.11.27.
A Dobszerda 2025 november 26-i adásában Váradi Júlia vendége Nádas Péter író volt.
Szerző: VÁRADI JÚLIA
2025.11.27.
A Dobszerda 2025 november 26-i adásában Váradi Júlia vendége Nádas Péter író volt.
ORBÁN MÁR A FIDESSZEL IS SZEMBEFORDUL | ÚJSÁGÍRÓK ÉLŐ
ÚJSÁGÍRÓK PODCAST
Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN
2025.11.25.
Orbán már a Fidesszel is szembefordul | ÚjságíróK ÉLŐ
Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN
2025.11.25.
Orbán már a Fidesszel is szembefordul | ÚjságíróK ÉLŐ
A LEGFONTOSABB ORSZÁGJÁRÁS - EDELÉNY
MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2025.11.26.
A legfontosabb országjárás - Edelény.
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2025.11.26.
A legfontosabb országjárás - Edelény.
„BÉKE KÉNYSZER MELLETT SZÜLETIK, DE AZ NINCS” – MEDDIG TART MÉG A HÁBORÚ UKRAJNÁBAN?
HETI VÁLASZ PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2025.11.27.
Ismét az orosz–ukrán háborúról szól minden, miután nyilvánosságra került egy amerikai–orosz béketerv, amelynek elfogadására Ukrajnának egy hetet adtak. A hétvégén azonban amerikai–ukrán tárgyalásokat tartottak Svájcban, és a tervek módosulni látszanak. Miről szól pontosan a békemegállapodás-tervezet? Milyen elemeit lehet kénytelen Ukrajna elfogadni? Közelebb került-e a háború lezárása? HetiVálasz podcastunkban ezekről is kérdezi Vörös Szabolcs Takácsy Dorka Oroszország-szakértőt és Deák Andrást, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársát.
Részletek a műsorból:
Mi volt a legmeglepőbb pontja az amerikai–orosz tervnek?
Takácsy Dorka: „A 28 pontot végigböngészve az embernek tényleg a hátán feláll a szőr. Ha személyes kedvencet kéne választanom, akkor feltétlenül a háborúban részt vevők háborús bűnök alóli amnesztiája lenne az. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy a 28 pont kidolgozásakor tényleg nem volt szempont, hogy ez olyasvalami legyen, amibe Ukrajna bele tud egyezni. De nem ez volt az egyetlen olyan pont, amely a katonai megoldáshoz nem hozta volna közelebb a feleket, cserébe annyira megalázó kapitulációt kényszerített volna Ukrajnára, hogy gondolom, fel sem merült, hogy ezt el lehessen fogadni.”
Deák András: „Ami engem meglepett, hogy ez ekkora pályát futott be az amerikai adminisztrációban. Ez talán még az oroszokat is meglepte, mert a legutolsó ilyen élményünk az volt, hogy az amerikaiak olajszankciókat szabtak ki rájuk. Oroszország pedig nemhogy újrakezdett valamit, hanem el tudott menni egészen odáig, hogy gyakorlatilag ez volt az első béketerv. Jogilag persze fércmű, de akkor is ez az első béketerv, amit letettek az asztalra, és nem orosz, hanem orosz–amerikai javaslatként került oda, és vitték el Kijevbe. Ami meglepő, az ennek a kezelése az amerikai adminisztrációban. Láthatóan az egész külügyi establishment – most már nem először – fogcsikorgatva kellett, hogy végignézze, ahogy Steve Witkoff ezt végigviszi. Ő adogat, a külügy pedig hárítgat – próbálja ezeket a kezdeményezéseket helyrerakni. Lesújtó képet fest ez az amerikai külpolitikáról.”
Kinek és milyen szankciókat kellene kivezetnie, ha Oroszországot – a 28 pontban foglaltak szerint – visszaintegrálnák a világgazdaságba?
Deák András: „Amerikaiak részéről viszonylag egyszerű: ott pénzügyi és az olajcégek elleni szankciók vannak, amik számítanak – meg talán a személyek elleni szankciók. De attól még, hogy ezeket feloldják, nem fognak tudni több olajat meg gázt eladni az oroszok, mert azt Európának kéne megvennie. Az európaiak erre mit mondtak volna? »Rendben van, feloldjuk a szankciókat, de lehet, hogy például az olajat meg a gázt nem engedjük be, mert mondjuk átalakítjuk vámmá.« Ez teljesen megfoghatatlan és kezelhetetlen kérdés. Békék nem békemegállapodások mellett születnek. Békék kényszerek mellett születnek, és jelen pillanatban nincsenek olyan kényszerek, amelyek megteremtenék egy béketeremtés érdemi lehetőségét – túl korán vagyunk ehhez. Tehát tárgyalunk róla, de valaminek még történnie kell ahhoz, hogy ebből béke legyen. A szankciók ügyében, amelyekről csak ez után beszélhetünk, teljesen homályban tapogatózunk. A Nyugat, ha úgy hozza a sors, itt lehet szigorúbb, vagy lehet engedékenyebb, mert nincsenek már kialakult pozíciók.”
Mi várható a közeljövőben?
Takácsy Dorka: „Arra tippelnék, hogy a háború folytatódik ugyanígy. Nyilvánvalóan a pontos számokat nem ismerjük, viszont az látható, hogy jelenleg mindkét lakosság meglehetősen frusztrált, vannak nehézségek, de a törésponthoz való közeledés nem látható. Vannak nehézségek orosz oldalon, de ukránnak lenni sem könnyű most. Ám a közvélemény-kutatási adatokból továbbra sem az látszik ukrán oldalon sem, hogy most már minden mindegy lenne, már bármit elfogadnának, csak legyen vége. Nem ez látszik. A társadalmak támogatása úgy tűnik, hogy megvan. Hogy ez meddig marad így, az egy másik kérdés, de ha jósolnom kéne, akkor azt mondanám, hogy amennyiben valamilyen sorfordító, valamilyen kulcsesemény nem történik, akkor ez fog folytatódni nagyjából ezzel az intenzitással.”
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2025.11.27.
Ismét az orosz–ukrán háborúról szól minden, miután nyilvánosságra került egy amerikai–orosz béketerv, amelynek elfogadására Ukrajnának egy hetet adtak. A hétvégén azonban amerikai–ukrán tárgyalásokat tartottak Svájcban, és a tervek módosulni látszanak. Miről szól pontosan a békemegállapodás-tervezet? Milyen elemeit lehet kénytelen Ukrajna elfogadni? Közelebb került-e a háború lezárása? HetiVálasz podcastunkban ezekről is kérdezi Vörös Szabolcs Takácsy Dorka Oroszország-szakértőt és Deák Andrást, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársát.
Részletek a műsorból:
Mi volt a legmeglepőbb pontja az amerikai–orosz tervnek?
Takácsy Dorka: „A 28 pontot végigböngészve az embernek tényleg a hátán feláll a szőr. Ha személyes kedvencet kéne választanom, akkor feltétlenül a háborúban részt vevők háborús bűnök alóli amnesztiája lenne az. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy a 28 pont kidolgozásakor tényleg nem volt szempont, hogy ez olyasvalami legyen, amibe Ukrajna bele tud egyezni. De nem ez volt az egyetlen olyan pont, amely a katonai megoldáshoz nem hozta volna közelebb a feleket, cserébe annyira megalázó kapitulációt kényszerített volna Ukrajnára, hogy gondolom, fel sem merült, hogy ezt el lehessen fogadni.”
Deák András: „Ami engem meglepett, hogy ez ekkora pályát futott be az amerikai adminisztrációban. Ez talán még az oroszokat is meglepte, mert a legutolsó ilyen élményünk az volt, hogy az amerikaiak olajszankciókat szabtak ki rájuk. Oroszország pedig nemhogy újrakezdett valamit, hanem el tudott menni egészen odáig, hogy gyakorlatilag ez volt az első béketerv. Jogilag persze fércmű, de akkor is ez az első béketerv, amit letettek az asztalra, és nem orosz, hanem orosz–amerikai javaslatként került oda, és vitték el Kijevbe. Ami meglepő, az ennek a kezelése az amerikai adminisztrációban. Láthatóan az egész külügyi establishment – most már nem először – fogcsikorgatva kellett, hogy végignézze, ahogy Steve Witkoff ezt végigviszi. Ő adogat, a külügy pedig hárítgat – próbálja ezeket a kezdeményezéseket helyrerakni. Lesújtó képet fest ez az amerikai külpolitikáról.”
Kinek és milyen szankciókat kellene kivezetnie, ha Oroszországot – a 28 pontban foglaltak szerint – visszaintegrálnák a világgazdaságba?
Deák András: „Amerikaiak részéről viszonylag egyszerű: ott pénzügyi és az olajcégek elleni szankciók vannak, amik számítanak – meg talán a személyek elleni szankciók. De attól még, hogy ezeket feloldják, nem fognak tudni több olajat meg gázt eladni az oroszok, mert azt Európának kéne megvennie. Az európaiak erre mit mondtak volna? »Rendben van, feloldjuk a szankciókat, de lehet, hogy például az olajat meg a gázt nem engedjük be, mert mondjuk átalakítjuk vámmá.« Ez teljesen megfoghatatlan és kezelhetetlen kérdés. Békék nem békemegállapodások mellett születnek. Békék kényszerek mellett születnek, és jelen pillanatban nincsenek olyan kényszerek, amelyek megteremtenék egy béketeremtés érdemi lehetőségét – túl korán vagyunk ehhez. Tehát tárgyalunk róla, de valaminek még történnie kell ahhoz, hogy ebből béke legyen. A szankciók ügyében, amelyekről csak ez után beszélhetünk, teljesen homályban tapogatózunk. A Nyugat, ha úgy hozza a sors, itt lehet szigorúbb, vagy lehet engedékenyebb, mert nincsenek már kialakult pozíciók.”
Mi várható a közeljövőben?
Takácsy Dorka: „Arra tippelnék, hogy a háború folytatódik ugyanígy. Nyilvánvalóan a pontos számokat nem ismerjük, viszont az látható, hogy jelenleg mindkét lakosság meglehetősen frusztrált, vannak nehézségek, de a törésponthoz való közeledés nem látható. Vannak nehézségek orosz oldalon, de ukránnak lenni sem könnyű most. Ám a közvélemény-kutatási adatokból továbbra sem az látszik ukrán oldalon sem, hogy most már minden mindegy lenne, már bármit elfogadnának, csak legyen vége. Nem ez látszik. A társadalmak támogatása úgy tűnik, hogy megvan. Hogy ez meddig marad így, az egy másik kérdés, de ha jósolnom kéne, akkor azt mondanám, hogy amennyiben valamilyen sorfordító, valamilyen kulcsesemény nem történik, akkor ez fog folytatódni nagyjából ezzel az intenzitással.”
SEMMIHEZ NEM ÉRTŐ EMBEREK URALJÀK A VIDÉKET
MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2025.11.26.
Egyre jobb a közhangulat az országban? Ki képviseli ma a magyarokat? A párthűség a lényeg vagy az emberek? Orbánból kormányzó lehet? Kit érdekelnek a Humanisták? Új pártműködési formák jelenhetnek meg? A Fidesszel együtt fognak bukni a celebjeik is? Elég lett a vidék kiszipolyozásából? Teljesen alkalmatlan basák irányítják az országot? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Üveges Gábor politológus válaszolt.
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2025.11.26.
Egyre jobb a közhangulat az országban? Ki képviseli ma a magyarokat? A párthűség a lényeg vagy az emberek? Orbánból kormányzó lehet? Kit érdekelnek a Humanisták? Új pártműködési formák jelenhetnek meg? A Fidesszel együtt fognak bukni a celebjeik is? Elég lett a vidék kiszipolyozásából? Teljesen alkalmatlan basák irányítják az országot? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Üveges Gábor politológus válaszolt.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)