2016. augusztus 26., péntek

TÖBBEN MINT ŐK

TUAREG BLOG
Szerző: Tuareg
2016.08.26.


Sokkal több magyar kívánja pokolra Orbán Rezsimjét, mint amennyi elégedett vele, és mégsem történik semmi. Mondom, mit kell ahhoz tenni, hogy történjen végre.

Ami per pillanat általános, az a körkesergés, a fészbukos jólodamondás. Lelki masszázsnak jó, másra nem, ettől a Rezsim vígan szabadrabol tovább, asszem ez eddig tiszta. Finom kis fasiszta diktatúra épül, nemzeti nagytőkésítés európai pénzek közbeszerzéses lenyúlásával, médiabirodalmakon keresztüli agymosással, karhatalmi erőszakkal megtámogatva, tanult a Kisgeci történelmet, alkalmazza is. Csakhát mi is tanultunk, így azt is tudjuk, hogy lehet az ilyesmit eltakarítani. A különbség csak annyi, hogy Ő alkalmazza is ismereteit, a demokraták többsége meg csak beszél róla. Na, ez így nem jó. Nézzük akkor, micsoda is Orbán hatalmának IGAZI forrása. Röviden ennyi: TÖBBEN VANNAK.

Mármint látványra. A Nép bekajálja, amit lát, és bár végiggondolja azt is, amit leírnak neki, de ha nem érzékeli EGYÉRTELMŰEN, hogy kik vannak többen, hajlamos belenyugodni saját kisebbségi létébe. Van kétmillió Orbán-támogató, ki ezért, ki azért, és van vele szemben 8 millió olyan, aki ha eltávolíthatná a Rezsimet egy fészbuk-kommenttel, akkor megtenné. Meg is teszi, csakhát EZ A REZSIM nem távolítható el fészbuk-kommenttel, az gondolom kiderült azért az eddigiekben. Orbánék egész kommunikációs stratégiája arra épül: ŐK VANNAK többen. Ezért kell a népszavazás kvótaügyben, ezért tart választásokat, pedig nagyon nem szereti az ilyesmit. Minden ilyen esetben ugyanis az jön ki: van egy EGYSÉGES Fidesztömb, és van vele szemben sok szétaprózódott bizbasz.

Róma sem azzal nyert anno, hogy valójában többen volt. Egy frászt: azzal nyert, hogy mindig OTT volt többen, ahol annak értelme volt. Kétmilliónyi gallt simán le tudott nyomni Julius Ceasar, mert a 60 ezer katonáját mindig koncentráltan vetette be. A gall kisfaluk mindig túlerőt láttak, abba meg nem gondoltak bele, hogy vajon mi lenne, ha minden falu egyszerre menne ki a harctérre. Egyszer megemberelték magukat, és sokan összejöttek, lett is belőle nagybazmeg, végül azért a harci rutin győzött, de határeset volt a dolog. Az ilyesmit mind a hadászatban, mind a politikában úgy nevezik: relatív fölény. Egy csata ugyanis többnyire már azelőtt eldől, mielőtt elkezdődött volna. Amelyik sereg bízik önmaga számosságában és szervezettségében a kritikus pillanatban és helyszínen, győzni is fog végül...

ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.