2017. július 25., kedd

A CIGÁNYSÁG TEHERTÉTEL?

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Tamás Gáspár Miklós
2017.07.25.



„A magyar kormány még nem döntötte el, hogy a határon túli, magyarul beszélő cigányság tehertétel-e vagy erőforrás. Azt is el kell dönteni, hogy a közös iskola jó-e, vagy esetleg külön iskola kellene a cigánygyerekeknek, külön rájuk vonatkozó programmal” – jelentette ki Balog Zoltán református lelkész, a budapesti kormány szociális és kulturális kérdésekkel foglalkozó minisztere a tusnádfürdői (Erdély) összmagyar találkozón. „A cigányság ügyében meg kell hozni a döntést” – tette hozzá, majd azt is, hogy meg kell fontolni (a magyarországi kormány is töpreng rajta), hogy a cigánygyerekeket külön osztályokban, iskolákban kell-e oktatni (faji-etnikai elkülönítés, szegregáció), vagy együtt kell őket iskolába járatni a magyar (fehér) gyerekekkel. Szlovákiában sokszor azért nem járatják magyar iskolába a magyar szülők a magyar gyerekeket, mert oda sok cigánygyerek jár – világította meg a helyzetet Balog tiszteletes úr.

Elég sajátos, hogy éppen kisebbségi környezetben propagálja Balog miniszter az etnikai szegregáció politikáját, amely nemcsak a magyarországi alkotmányba és törvényekbe ütközik, hanem a romániai alkotmányosságba, törvényekbe és szabályozásokba, amelyek antirasszista és antietnicista jellege nem utolsósorban a romániai magyar szervezetek szívós munkájának eredményeképpen formálódott ki, ha a betartásukkal vannak is gondok. Beleütközik továbbá számtalan nemzetközi szerződésbe és egyezségokmányba, továbbá az európai közös jogba, de ezekre a magyarországi kormány amúgy se szokott tekintettel lenni. 

Magyarországon az egyre súlyosbodó szociális helyzetre – amelynek a fő elemei: a képtelenül alacsony munkabér, a társadalombiztosítás és az egészségügy haldoklása, a segélyrendszer korlátozottsága és koldussága, az oktatásnak a társadalmi egyenlőtlenségeket átörökítő, alakító és élező jellege, a szociális rendszer (az árvaháztól az aggmenházig, a fogyatékosok „otthonaitól” a beteg gyerekek különleges iskoláiig) erkölcsi botránya, az öregkori szegénység, a nyomorba süllyedt régiók gyógyíthatatlan leszakadása – a radikálisan jobboldali kormányzat válasza a szegregáció: az erőforrásokat a (szintén nehéz helyzetben lévő) középosztály javára próbálják átcsoportosítani, a pusztuló és sok helyütt már csak romák által lakott magyarországi falvakat magukra hagyják, az egyre inkább etnikailag (is), bár nem állami, hanem foglalkoztatási és lakáspiaci okokból szegregált városi nyomornegyedekkel egyetemben...

ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.