UGYE NEM NŐ FEL EGY GENERÁCIÓ ABBAN A HITBEN, HOGY A JOGVÉDELEM ÁRMÁNYKODÁS?

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2018.04.10.

Úgy lehet engedelmes állampolgárokat kitenyészteni, ha mindenkihez eljut az üzenet: annyi a jogod, amennyit az állam odavet, ha pedig érvényesíteni akarod a születésedtől fogva létező jogaidat, akkor megleckéztetnek – mondja Léderer András a civilellenes kormányzati kampány kapcsán. A Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője állítja, hogy sosem volt, nincs és nem is lesz illegális tevékenységük, nem szervezik a bevándorlást, a fenyegetésekkel pedig szerinte a kormány minden állampolgárnak üzen: ne ugrálj, ne beszélj, ne akarj segítséget kérni.

– Jogmorzsáink maradtak?

– Az emberek jogait nem az állam adja és nem is veheti el. Alapvető jogaink születésünktől fogva megilletnek mindannyiunkat. De az, hogy ezeket mennyire tartja tiszteletben az állam, mindig kérdés. A Helsinki Bizottság részben azért jött létre, hogy azokat az alapvető emberi jogokat, amelyek születésünktől fogva megilletnek bennünket, kikényszerítsük. Azért vagyunk, hogy meg tudjuk védeni azt, akit jogsérelem ér.

– Sokakat ér?

– Az elmúlt évek során azt látjuk, hogy bizonyos területeken nagyobb szükség van a munkánkra. Itt van csak a legutóbbi, a diáktüntetőket és a sajtó munkatársait sújtó ötvenezer forintos pénzbírság ügye, ami nonszensz. Tömegdemonstrációk esetén az újságírók munkavégzése nem akadályozható: lehet egy tüntetés nem bejelentett, akár illegális is, de a sajtó munkatársainak a tudósítás a feladatuk. Őket azért megbüntetni, mert ellátják a kötelezettségüket, abszurd. Ráadásul 2007 novemberében készült egy ORFK-ajánlás arról, hogy azon újságírókkal szemben, akik igazolni tudják magukat, még törvénytelen demonstrációk alkalmával sem intézkednek.

– Ez az eset nyilván nem szerepel az ENSZ emberi jogi bizottságának jelentésében, pedig érdekes volna, hogy viszonyul a nemzetközi joghoz.

– Ez egy rendszeres vizsgálat és egy időszakos jelentés Magyarországról, a legváltozatosabb emberi jogi témákban. Az utolsó ilyen 2010-ben készült, és nagyrészt az azt megelőző időszak szintén nagyon széles spektrumát vizsgálta: az oktatási jogok érvényesülésétől a nőjogokon, a vallási szabadságjogokon át az etnikai kisebbségek jogaiig. De abban a jelentésben is szó volt már menekültügyről, rendőri bántalmazásokról, túlzsúfolt büntetés-végrehajtási intézményekről. Tehát ez a vizsgálat folyamatos, nagyon széles palettán zajlik, nem véletlenszerű, nem motivált, hanem kifejezetten alapos megállapítások szerepelnek a dokumentumokban. Persze az sem véletlen, hogy minden vizsgált országban az ott működő civil szervezetek jelentésekkel járulnak hozzá a munkához, hiszen nekik vannak közvetlen tapasztalataik hatóságokkal, jogsérelmet elszenvedőkkel. Magyarországról nemcsak mi, hanem többek közt a TASZ, a NANE, az Amnesty, a Patent, LMBTQ-szervezetek vagy a gödi Topházban uralkodó áldatlan állapotokról elsőként beszámoló Validity is hozzájárult a munkához, tehát az emberijog-védelem minden területéről adtunk be jelentéseket...

ITT OLVASHATÓ