2018. május 7., hétfő

KÖZKÍVÁNATRA: DR. VÖRÖS IMRE - AKADÉMIKUS- JOGÁSZPROFESSZOR- INTERJÚ! A NEMZETKÖZI SAJTÓSZABADSÁG NAPJÁN , MÁJUS 3- ÁN BESZÉLGETETT A VOLT ALKOTMÁNYBÍRÓVAL, DR. KÁLÓCZI ZSUZSANNA

IUSTITIA & ZSUZSANNA (FACEBOOK)
Szerző: Dr. KÁLÓCZI ZSUZSANNA
2018.05.05.



Kivételes megtiszteltetés számomra, hogy a neves jogtudóssal, az alkotmányjog professzorával, dr.Vörös Imre akadémikussal, volt alkotmánybíróval nyílott módom e jogi szempontból sem csekély jelentőségű napon, kötetlen beszélgetést folytatnom.
2018.május 3-án, amikor egy 8 esztendős (2010-2018.ápr.8.), igen sajátos időszak determinálta helyzetbe került a magyar nemzet léte szempontjából.


Nem többről, nem kevesebbről, mint 1018 esztendős államiságunkról van szó. Ez a „tét”.

De lássuk csak, miről/mivel is kívánok némi ízelítőül szolgálni, a KÖZKÍVÁNATRA létrejöhetett társalgásunk fő témakörét illetően!

Professzor úr már idejében, aktualitásukkor, az események menetében, 2012 tavaszától kezdve három nyilatkozatot tett - óriási olvasottsági elérést produkálva, amelyek itt találhatók:

http://hvg.hu/velemeny/20120308_allmcsinytevok_voros_imre

https://www.vasarnapihirek.hu/…/eltemetett_demokracia_voros…


https://www.vasarnapihirek.hu/…/alkotmanyos_jogunk_torvenyt…

Azóta, nem.
*
Professzor Úr! Miért nem mondott a későbbiek során véleményt az Ön által megtapasztaltakról szakmai szempontból?
*
Nyilvánvalóan azért nem, mert 2014. őszén már mindent elmondtam: azokhoz nincs hozzátenni valóm. A 2014. évi két választás jogi keretéül szolgáló választási rendszerről - az akkori kormány által meghívott nemzetközi szervezet: az EBESz-megfigyelők jelentésével egyet értve - akkor már kimerítő véleményt tettem közzé. A megfigyelők a magyar választójogban 36 módosítást javasoltak annak érdekében, hogy azt demokratikusnak lehessen minősíteni. Ez azóta sem történt meg, így fenntartom a 2014. októberi interjúmban kifejtett álláspontomat: jogászi-jogtudósi szemmel nézve antidemokratikus rendszerben élünk, a 2014. évi választások, és a mostani 2018. éviek sem voltak demokratikusak, márpedig ilyenekből legitim országgyűlés és kormány nem következhet. A mostani választásokon jelen lévő EBESz-megfigyelők a választások másnapján közzé tett gyorsjelentésükben – melyet a végleges jelentés hamarosan követ – annyit máris megjegyeztek, hogy a választások jogi és tényleges környezete 2014. óta még romlott is. Jómagam tehát a változtatások elmaradása miatt nem láttam értelmét, hogy papagájkommandó módjára ismételgessem, hogy antidemokratikus választási rendszerből csak antidemokratikus, következőleg a választói akarat artikulálásával köszönőviszonyban sem lévő, eltorzított, tehát illegitim választási eredmény jöhet ki, amint a mostani választással is ez a helyzet. Hangsúlyozom: 2014-ben a szavazatok 44%ához a választási rendszer az országgyűlési képviselői helyek kétharmadát rendelte, amint a mostani – nem tiszta körülmények között megszületett - 49%-os szavazatarányhoz ugyanezt. Tehát a kétharmadosként reklámozott többség nem a választók többsége, hanem a képviselőké. Magyarul: már a második kisebbségi kormány alakul úgy, hogy a kisebbség a képviselői helyek kétharmadát bitorolja – egyszerű választójogi trükközéssel (ha itt még jogról egyáltalán beszélni lehet). Magyarország közjogi állapotának illegitimitása jottányit sem változott – az én véleményem sem, ezért nem nyilatkoztam. Minek is?
*
Ez abból a szempontból teljesen igaz állítás, hogy Ön , már 2012-ben felállította a diagnózist és kifejtette miből ,mi és miért következik. Aztán az Ön által prognosztizáltak szerint alakult minden ,pontról, pontra, szóról, szóra. S jutottunk el oda, ahol most vagyunk. Összegezve: kijelenthető, hogy ma, a FIDESZ 2/3-os „ sajátos alkotmányozásos munkálkodása” mentén, alkotmányjogi szempontból minden FIDESZ által hozott törvény, jogszabályi változtatás, illegitim, semmis, mindkettő, 2014-es és 2018-as parlamenti választással együtt?
*
Én nem mondanék véleményt egyetlen politikai pártról sem – jogtudósként nem ez a feladatom. Az tény, hogy mind az Alaptörvényt, mind a választási jogszabályokat egyetlen párt parlamenti frakciójának szavazataival fogadták el, ezek tehát egypárti törvények, így maga a közjogi rendszer is ezeken a jogi alapokon egypárt-rendszer. Ilyen utoljára 1989-ben volt. Tehát közjogi szempontból az akkor politikai hatalmat egyedül, kizárólagosan gyakorló bolsevikok, és a mai bolsevikok között nem látok semmi különbséget. A kérdését nem szeretném megkerülni, de a választ megadtam az imént: illegitim választás alapján működő törvényhozó és végrehajtó hatalom aktusai nélkülözik a törvényes alapot: ezt az állapotot fejezi ki az, hogy álláspontom szerint illegitimek..
.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.