2018. július 1., vasárnap

FALAK ÉS BARBÁROK: ÍGY VÉDTÉK A HATÁRT A MÚLTBAN A MAGYAROK, A KÍNAIAK ÉS A RÓMAIAK

QUBIT
Szerző: BÉRES ATTILA
2018.07.01.



Óriási erőforrások mozgósításával épültek a történelem legnagyobb határvédelmi rendszerei, de csak egy ideig voltak képesek feltartóztatni az ellenséget. Magyarországon nem volt rabszolgatömeg, hogy falat építsen, de a természet segített.

Az első államok létrehozása után az ember háborúzni kezdett a területekért, az erőforrásokért. Minél nagyobbra hízott egy-egy ország, annál nehezebb volt egyben tartani, annál több külső ellenség tűnt fel a határok mentén, így egyre inkább a védekezésre terelődött a hangsúly, és megépültek az első védelmi rendszerek a határok mentén. Így például a római limesrendszer, a több évszázad alatt elkészült kínai nagy fal, Magyarországon pedig a gyepű.

Kínáról sok embernek a nagy fal jut elsőként az eszébe. Szemeik előtt egy hegyeken, völgyeken át húzódó, kőből készült fal képe jelenik meg, ami szinte végtelen hosszúságúnak tűnik. De maga az építmény és a története is jóval összetettebb, mint képzelnénk.
Kínai nagy fal: ezer év dráma

Az ókori Kína sokáig nem volt egységes, több, egymással harcban álló királyságból állt. Ekkor kezdték a kínaiak fallal körbevenni a városaikat, és védelmi rendszereket építeni a sebezhetőbb határszakaszokon. Az államok közül Csin lett a legerősebb, amely távol esett a többi hadakozó államtól, és szerencsés földrajzi adottságokkal rendelkezett. Hadserege egyre ütőképesebb lett, így megnyílt az út a többi állam legyőzésére, és Jing Cseng király több évig tartó harcok árán ezt meg is valósította. Felvette a Csin Si Huang-ti nevet, és Kína első császára lett.

De volt egy olyan ellenség, amellyel még ő se tudott mit kezdeni. Az északon élő nomád népek állandó betörésekkel zaklatták a kínaiakat, és a hagyományos katonai stratégiák mit sem segítettek az időközönként feltűnő portyázók ellen, így a korábbi évszázadok gyakorlatának megfelelően a kínaiak a falépítésben látták a védekezés leghatékonyabb módját.

Az i.e. 7 században egymás ellen épített kisebb falszakaszokból született meg a kínai nagy fal első verziója. A császár parancsa ellen nem volt helye ellenvetésnek, az ókor egyik legnagyobb „közmunkaprogramja” keretében legalább egymillió embert vezényeltek északra, hogy felépítsék a birodalmat védő falat. Ez az ún. első fal rekordgyorsasággal épült fel, főleg földből, nádból, fűzfából, homokból, téglából és kőből. Az építők között voltak katonák, parasztok, hadifoglyok, rabszolgák egyaránt. A legenda szerint az építés közben elhunytakkal nem bajlódtak, egyszerűen csak beépítették őket is a falba. A nagy mű történelmi léptékkel nézve hamar elkészült, mert hatalmas tömeg építette, és az egyes csoportok különböző szakaszokat kaptak feladatul. A fal mentén őrtornyok, kisebb erődítések, erődök is létesültek a katonaság számára.

De ez a fal nem volt egy tartós, minden támadásnak ellenálló konstrukció. Az első császár utáni évszázadokban barbár törzsek áttörték a védelmet, és elfoglalták Észak-Kínát, ahol saját királyságokat hoztak létre. Kína déli területein helyi kézben maradt a hatalom, így a 6. századra sikerült az országot egyesíteni a Sui-háznak, de ez az uralom sem tartott az idők végezetéig. A 13. század elejére három állam osztozott Kínán: az uralkodók közül a Song-dinasztia volt csak kínai, a másik két állam lakosságát tekintve vegyes volt, uralkodó rétegét pedig nomádok adták...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.