2018. november 27., kedd

ÚJABB VALLOMÁSOK TÁMASZTJÁK ALÁ, HOGY A MAGYAR ÁLLAMAPPARÁTUS SEGÍTETT GRUEVSZKINEK MÁR A MACEDÓN-ALBÁN ÁTLÉPÉSBEN IS - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.11.27.


- Kemény amerikai szemrehányást kapott a magyar kormány, mert konokul szabotálja az erővel erejével elvett zsidó műkincsek visszaszolgáltatását

- Az uniót belülről, a populista nacionalisták aknamunkája folytán fenyegeti a legnagyobb veszedelem, mármint hogy szétesik, de azért Manfred Weber nem győz udvarolni Orbánnak, noha az most éppen kihívó módon menedéket nyújtott a tolvaj szarka Gruevszkinek

- Szögesen eltérnek az elemzések, hogy a Brexit-megállapodás tényleg akkor siker-e Európa számára

Deutsche Welle

A német közszolgálati médium olyan adatokhoz jutott, amelyek azt igazolják, hogy Magyarország segített megszökni a macedón kormányfőnek, ám ez bonyolíthatja Szkopje EU- és Nato-belépését. Az egész olyan, mint egy politikai krimi, némi lazasággal még Gruevszki védangyala, Orbán Viktor is érdekesnek nevezte a történetet. A legtöbb részletet már hivatalos forrásokból is megerősítették. Így azt, hogy magyar diplomaták kísérték a szökevény politikust Tiranától Röszkéig. Nem tudni viszont, hogy miként jutott ki országából, és ez kínos a mostani vezetés számára, éppen akkor, amikor az EP a macedón helyzetet tárgyalja meg.

A Deutsche Welle csapata úgy rekonstruálta a sztorit, hogy Gruevszki azt a látszatot keltette, mintha be akarna vonulni a börtönbe, ám ezalatt azt tervezte, hogy kereket old és ebben magyar diplomaták is segíthettek neki. Több forrás is úgy nyilatkozott, hogy az utobbi három hétben többször is magyar, diplomatarendszámmal ellátott kocsikat láttak a szkopjei Marriott Hotel mélygarázsában. Az utolsó nap a politikus is felbukkant a hotelben, amely az unokatestvéréé. Ő pedig nem más, mint a titkos szolgálat korábbi vezetője, akit azóta őrizetbe vettek. Mindenesetre a körülmények arra utalnak, hogy magyar hivatalos körök közreműködhettek az előkészületekben.

Budapesten a kormányszóvivő nem kívánt nyilatkozni, megismételte, Magyarországnak nincs köze ahhoz, hogy az egykori miniszterelnök elhagyta országát. Rácz András elemző azonban ezt nem tartja valószínűnek. Mint mondja, az utat tényleg igen alaposan megszervezték Tirana és a magyar határ között. Ezek után fura volna, ha a magyar fél nem segíti át Albániába szövetségesét, vagy legalábbis nincs beavatva a tervekbe. Macedónia most attól fél, hogy az Orbán-kabinet megakadályozhatja az ország NATO-felvételét, illetve az uniós csatlakozási párbeszéd megindulását, főként, ha Szkopje túl nagy nyomást fejt ki nyilvánosan. És a magyar vezető ezt pontosan tudja. Rácz András viszont nem gondolja, hogy Budapest a válság elmélyítésére törekedne, mert ha blokkolja a macedón transzatlanti közeledést, az sokat ártana neki az EU-ban, a NATO-ban pedig provokálná az USÁ-t. Ezért próbálja Orbán úgy beállítani, mintha az egész eset mindössze jogi kérdés volna.

New York Times

A világon öt ország van, amely erősen vonakodik visszaadni a nácik által elkobzott műalkotásokat, de ezek közül is kiemelkedik Magyarország. Erről beszélt a különleges amerikai külügyi megbízott azon a berlini konferencián, amelyen azt vitatták meg, mennyire jutottak előbbre az utóbbi 20 évben, amióta megszületett a visszaszolgáltatás elveit tartalmazó sokoldalú megállapodás. Eisenstat szerint a magyar kormány birtokában továbbra is igen jelentős kincsek vannak, amelyek a 2. világháború alatt erővel cseréltek gazdát, pedig időközben többször is felkérték a magyar vezetést, hogy rendezze ezek sorsát.

Ezt a hozzáállást Washington már 18 éve is bírálta, de a szakértő szerint ez ügyben azóta sem változott semmi Budapesten. A tulajdonosok, illetve az örökösök továbbra is hiába várnak a jussukra, hatalom nem vállalja a történelmi felelősséget, miután a hatóságok annak idején módszeresen elkobozták ezek a műtárgyak a jómódú zsidóktól. Több múzeum is felkutatta ugyan, honnan vannak ezek a kincsek, de a kutatás eredményét nem tette közzé. Azon kívül ugyan született rendelet, miszerint vissza kell adni az elorozott értékeket, ám ez idáig csak nem zsidó követelések esetében teljesült. Magyarország egyébként együtt ül a szégyenpadon Lengyelországgal, Spanyolországgal, Oroszországgal és Olaszországgal. A lap idézi azt a korábbi magyar érvet, hogy a szóban forgó műtárgyak joggal kerültek állam kézbe, mivel azok hátra maradtak a zsidó tulajdonosok távozása után. Az Orbán-kabinet most nem kívánt megszólalni az ügyben...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.