TÁMADÁS AZ OKTATÁSI MENEKÜLTEK ELLEN

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ERCSE KRISZTA, GYARMATHY ÉVA
2019.06.25.

A kormány lényegében megszüntetné a magántanulói jogviszonyt, hagyott azonban egy kiutat: egy hivatal dönt majd – egyelőre értelmezhetetlen kritériumok alapján – sok ezer diák jövőjéről. Szakértőink, Ercse Kriszta oktatáskutató, valamint Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus írásukban rámutatnak arra, mi is a valódi cél.

Vannak eszközök, amelyek felhasználhatósági potenciálja igen nagy. Ilyen például a szigszalag: fő funkciója kisfeszültségű elektromos vezetékek szigetelése, de széles körben használjuk mechanikus rögzítésre is: strandpapucsot, sebtakaró gézpárnát és szakadt könyvborítót is fixálunk vele. A magántanulói státusz pont ilyen sokoldalú eszköz, afféle jolly joker az iskolahasználók számára.

E státusz lehetőséget ad a tankötelezettség teljesítésére, ha azt a szülő kérelmezte, és ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos. A kérelmeket eddig az igazgató bírálta el, és dilemma esetén kikérte a gyermekjóléti szolgálat véleményét. A következő érintett tanulói csoportokat szokták felsorolni: élsportolók, valamilyen művészeti területen kiemelkedő tanulók, súlyos betegek, illetve bizonyos SNI tanulók – olyanok tehát, akiknek az életvitelébe nem illeszthető bele a mindennapos rendszeres iskolalátogatás. Az Oktatási Hivatal 2014-ben megvizsgálta a magántanulóvá nyilvánítással kapcsolatos eljárásokat. A leggyakrabban megjelölt indokok: külföldi tartózkodás (ilyen esetben lehetőség van a tanulói jogviszony felfüggesztésére is), családi ok (ebben szerepel költözés, külföldi tartózkodás, egészségi probléma, eltérő nevelési elvek, szociális körülmények), egészségi ok (krónikus vagy akut problémák, SNI-minősítés, illetve az iskola okozta ártalom is) és magatartászavar – ebben az esetben a kérelmező általában az iskola, és gyakran a többi tanuló érdekét hozza fel indoklásként. Ez utóbbi csoportban nagyon magasan felülreprezentáltak a HH, vagyis a hátrányos helyzetű tanulók (58 százalék – összes magántanuló között 26 százalék) –, a HHH, tehát halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (40 százalék – összes magántanuló között 14,5 százalék), az SNI, vagyis sajátos nevelési igényű tanulók (26 százalék) és a BTMN, tehát beilleszkedési, tanulási, magatartási gondokkal küzdő tanulók (22 százalék). E két utóbbi aránya a magántanulók körében 10,9 és 7 százalék.

Az eredeti rendeltetésének megfelelően a tanulók nagyjából egyharmada tartozik ide (például sportoló, művész, tudományos tevékenységet folytat hat százalék), és további két csoport esetében egyrészt az iskola, másrészt pedig a szülők „használják” sajátos célokkal a magántanulói státuszt...

ITT OLVASHATÓ