Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.07.15.
Franciaország azt szeretné, ha a két hete kezdődött finn uniós elnökség alatt, vagyis még az év végéig befejeződne a jogállami eljárás Magyarország ellen. Ezt az európai ügyekért felelős államtitkár közölte. Amélie de Montchalin kitért arra: pontosan tudják, melyek a 7-es paragrafus erősségei, illetve gyengéi, és mivel a tagok együtt fogják kitapasztalni azokat, francia részről utána valami stabilabb mechanizmust kívánnak létrehozni. Jelezte: Párizs egyetért a Bizottsággal és az Európai Parlamenttel abban, hogy a jövőben a tagállamok csak akkor kaphassanak pénzügyi segítséget Brüsszeltől, ha betartják a jogállami elveket. Azzal érvelt, hogy az EU-n belül alapvető a demokratikus normák, a bíróságok függetlenségének tiszteletben tartása, vagyis, hogy a dolgok kiszámíthatóak és ne önkényesek legyenek, mert enélkül nincs kölcsönös bizalom. Hozzátette, hogy a döntést mindig az Európai Bíróság, a Velencei Bizottság, az EBESZ, vagyis tekintélyes testületek mondhatnák ki. Ám itt nem arról van szó, hogy meg kell büntetni egy államot, vagy annak polgárait. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy 15 éve nagyon sok ország éppen azért csatlakozott az unióhoz, mert olyan szervezetre vágyott, ahol megvédik a demokratikus szabályokat. Szólt arról is, hogy Timmermans megválasztása főleg a Visegrádi Csoport miatt hiúsult meg, de mások is ellenezték. Azt nem tartja túlzottan tragikusnak, hogy Közép-Európának nem jutott vezető pozíció, mert az EU nem regionális tömbök szövetsége. Megemlítette ugyanakkor, hogy Franciaország szeretne szorosabb kapcsolatokat kialakítani a térséggel, de konkrét programok alapján. Azt azonban nem tartaná jónak, ha a négyek a jövőben szekértáborként működnének az EU-n belül, mert az sértené az európai szellemet.
Kritikusnak minősíti a magyar igazságszolgáltatás helyzetét, sőt, bizonyos vonatkozásokban az alkotmányos válság közeledtére figyelmeztet az a jelentés, amely az Európai Bírói Egyesület tényfeltáró bizottságának április végi, magyarországi látogatása alapján készült. A kiszivárgott dokumentum a többi közt kifogásolja, hogy nem váltották le Handó Tündét és nem korlátozták az Országos Bírói Hivatal túlhatalmát. Továbbá, hogy a hatalom önkényesen belenyúl a kinevezésekbe. Az Országos Bírói Tanács tagjainak megválasztási eljárása pedig bohózattal ért fel. A magyar igazságszolgáltatás állapota lesz a központi téma ma Bécsen az osztrák szakminisztériumban, az „Európa és a jogállam” c. rendezvényen. Az osztrák Bírói Egyesület elnöke igen fontosnak tartja, hogy felhívják a figyelmet a magyarországi gondokra. Annál is inkább, mivel a hatalom rátenyerelt a sajtó jó részére, ennélfogva a magyar kollégák számára nemigen van fórum, hogy nyilvánosságra hozzák aggályaikat.
A szocialisták európai pártcsaládjának főtitkára szerint jó volna, ha a Bizottság elnöki posztjának várományosa elhatárolódna a jobbos, illetve jobboldali-nacionalista pártoktól, mert mind inkább látszik, hogy nélkülük nem tudja megszerezni a tisztséget. Azaz ki kellene jelentenie – mutatott rá Achim Post -, hogy semmiképpen sem szeretné, ha a magyar, lengyel, vagy olasz populisták támogatásával kapná meg a megbízatást. A lap megjegyzi, hogy a két nap múlva esedékes választás miatt reszkethet a német politikus, mert egyáltalán nem biztos, hogy összejön számára a többség. A zöldek és a szélsőbalosok már jelezték, hogy nem tartják jó jelöltnek, a német szociáldemokraták pedig teljesen alkalmatlannak tekintik. A liberálisok egyelőre nem foglaltak állást. Szijjártó Péter viszont az egyik német helyi lapnak adott nyilatkozatban megismételte, hogy a Fidesz a menekültpolitikával kapcsolatos kemény vita ellenére megszavazza Ursula von der Leyent, mondván, hogy az tiszteli a tagállamokat. A miniszter ugyanakkor újabb viszályokat helyezett kilátásba, amikor arról beszélt, hogy az Orbán-kormány a jövőben még inkább a migráció leállítására igyekszik rászorítani az EU-t...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.