2019. augusztus 14., szerda

JÓ DOLOG KÜLFÖLDRE DOLGOZNI, DE CSAPDAHELYZET IS LEHET BELŐLE

G7.HU
Szerző: RESZEGI LÁSZLÓ, HAJDÚ MIKLÓS
2019.08.14.


A kis országok számára az export nemcsak lehetőség, de kényszer is. Ez a kényszer egyre erősebb a globalizációval, a termelés nemzetközivé válásával, a határokon átívelő termelési folyamatok térnyerésével. Az export és a sikeres gazdaság az utóbbi évtizedekben szinte egymás szinonimáivá váltak.

A közgazdasági elemzésekben két tézis jelent meg ezzel kapcsolatban:
- a sikeres gazdaságok dinamikusan növelik exportjukat, ami azt is sugallja, hogy az export növekedése vezet a sikerhez, és
- a hatékonyabb, vagyis a sikeres vállalatok exportálnak.

Igaz, az utóbbi megosztja a közgazdasági kutatásokat. Nem egyértelmű a válasz arra, hogy ezek a vállalatok azért exportálnak, mert sikeresek, vagy azért sikeresek, mert exportálnak. Mindenesetre nyilvánvaló, hogy például Kína hihetetlen növekedése a nyolcvanas évek fordulata után alapvetően az export dinamikus bővülésére épült. Ugyanúgy általában igaz, hogy az exportáló cégek jobban növekednek, hatékonyabbak.

Magyarország is kétségtelenül sikeres exportáló, de úgy tűnik, ez egyre kevésbé jár a vállalatok nagyobb hatékonyságával, nagyobb termelékenységével. Ezért nem teljesen biztos, hogy jó-e az export volumenének növelésére épülő gazdaságpolitika. Nem lehet, hogy ezt ideje lenne már újragondolni?

Az export 2018-ban már a GDP 86,5 százalékát érte el, volumene 2010-hez képest 53, az importé 57 százalékkal növekedett. Kétségtelen, hogy az export ebben az időszakban a növekedés egyik hajtóereje volt. Ebben nagy szerepe van a fizikai termelésnek, tehát a feldolgozóiparnak...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése