Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT / KLUBRÁDIÓ
2019.10.06.
- Azt hiszem Oroszország most már partnert lát Magyarországban. És ami ennél is több, a trójai falovat betolta az Európai Unióba. Szerintem azért került közeli kapcsolatba Orbánnal, mert Orbán akarta ezt a barátságot. Ami most már teljes pompájában virágzik. Vegyük csak az energiapolitikát.
- Amibe már Paks 2 is beletartozik.
- Így van, már nem csak az olajról és a gázról, hanem az atomenergiáról is szó van. Ami úgy jelentkezik, hogy pénzügyileg csatolja Oroszország magához Magyarországot. Ennek a hibrid hadviselésnek a lényege, hogy Putyin Orbánon keresztül közvetve tudja artikulálni a maga érdekeit az Európai Unió felé. Vagy tágabb kontextusban ez úgy hangzik, hogy az orosz perspektíva a magyar uniós tagságon keresztül jut be az uniós intézményrendszerekbe. Ami ennek az uniós perspektíváját illeti: Brüsszel egyrészt nem akarja Magyarországot autokrata rendszerként a közösségben látni, ugyanakkor azt sem akarja, hogy elhagyja Orbán az Európai Uniót. Szóval amikor orosz fenyegetésről beszélünk, amit ugyebár orosz üzleti kapcsolatként is definiálhatnánk, akkor ez csak az érem egyik oldala. A másik oldala, hogy éppen emiatt akar Brüsszel még szorosabb kapcsolatot kiépíteni Orbánnal – alapvetően az autoriter rendszer felszámolása érdekében.
- Ki fogja megnyerni ezt a háborút? Ha lehet ezt egyáltalán? Mert ez akkor három fél háborúja.
- Nem hiszem, hogy Magyarország ilyen tekintetben hibrid-háborúzna az Unióval. De Moszkva-Brüsszel relációban az állítás korrekt. Mert Magyarországért folyik a küzdelem mindkét oldalon. Kinek sikerül megkaparintani. Hogy mi lesz ennek a hadviselésnek a kimenetele? Nem látom. Egyelőre teljes a bizonytalanság. Hisz, nézze, itt van az Egyesült Államok esete is az orosz beavatkozással. Elég egyértelmű, hogy Oroszország beavatkozott a 2016-os elnökválasztásba. Mi lett a következménye. Megosztotta az országot. Végletesen. Ezért is ez a központi kérdés, fontos ügy a számunkra, hisz így belülről fúrta meg Putyin az ellenséget. Ebből következően vált fontossá az elnök elleni impeachment is. A demokrata szavazótábort ez mozgósítani fogja, miközben a másik oldalon meg azt hajtogatják, hogy csak verik a palávert. De manapság ma már nincs olyan ország, amelyik ne lenne hasonló kockázatnak vagy kísérletnek kitéve. Romániát is említhetjük, ahol időről időre szélsőségesen változik a helyzet, hol mintademokrácia, hol meg épp az ellenkezője. Visszatérve az eredeti kérdésre: ma úgy látom, holtponton van a hibrid háború kimenetele, már ami Magyarország jövőjét, sodródását illeti, nem kis időbe telik, míg kiforrja magát a helyzet, de ezzel együtt fontos, hogy egyik fél sem adja fel ezt a küzdelmet.
- Ám nem vitatott kérdés, hogy Oroszország gazdasági ereje évről évre gyengül. Akkor miért is tart tőle olyannyira a világ? Miért jelent még mindig nagyhatalomhoz mérhető fenyegetést?
- Igen, ezt a kérdést gyakran megkapom. Amerikai szemszögből nézve Kína valóban sokkal nagyobb fenyegetést jelent. Az Egyesült Államokra is. Tehát Oroszország csak második helyet foglal el ezen a fenyegetettségi listán, nem vitás. Ugyanakkor azt kell mondjuk, Moszkva sokkal agresszívebb. Elég, ha csak az orosz nukleáris fenyegetettséget vesszük figyelembe. Kína nem jelent e tekintetben fenyegetést ránk nézve. De tudja, erre azt is válaszolhatnám, hogy nemzetbiztonsági szempontból kell értékelni az adott helyzetet. Mert a vietnámi háborúban jópár egyszerű földműves AK-47-esekkel győzte le az amerikai hadsereget. Ha nagyon szarkasztikus akarok lenni. Miközben egy teljesen aszimmetrikus típusú hadviselés folyt. Azaz mintha nem katonai értelemben vett háborúról beszélnénk. S ez áll Oroszországra is, mert egészen biztos, hogy a Kreml katonai ereje nem képes győztes háborút vívni. Konvencionális hadviselés esetén mi kétségkívül megverjük Oroszországot. Szóval a Kreml asztalt borított, letért a konvencionális háború útjáról. És olyan arénában kezdte el a küzdelmet, amiben van esélye a győzelemre. Azaz titkos taktikák alkalmazásával, dezinformációs háborúval, pénzügyi zsarolással, amikor egyszerűen megvesz embereket. Így sikerült napjainkra is kialakítania az úgynevezett aszimmetrikus hadviselést. Ráadásul ez fajta háború még csak nem is költséges. Alig kerül neki pénzbe. S így nem mutatkozik meg a gyengesége sem. Fedi gyenge pontját ezzel a stratégiával, miközben háborúja igencsak effektív...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.