2019. október 10., csütörtök

RÁADÁS: VEKERDY TAMÁS: „ENGEDELMES RABSZOLGÁKAT NEVELÜNK”

MAGYAR NARANCS
Szerző: TECZÁR SZILÁRD
2019.07.25.


Katasztrófa a gyereknek, katasztrófa a társadalomnak – így jellemzi Vekerdy Tamás a köznevelési törvény módosítását. Az alternatív iskolák az ügyeskedésben bízhatnak, és abban, hogy a tanterem ajtaja mögé még mindig nem lát be az állam.

Magyar Narancs: A TASZ szerint a köznevelési törvény legújabb módosítása a maradék szabadságot is kiszorítja az oktatási rendszerből, gyakorlatilag államosítja a gyerekeket. Egyetért ezzel az értékeléssel?

Vekerdy Tamás: Röviden: igen. Még akkor is, ha a módosítások egy részének egy jól működő iskolarendszerben lehetne értelme. Vegyük a 6 éves kortól kötelező iskolába járást! Ez rendben volna, ha az iskola olyan lenne, amilyennek lennie kellene: ha megvolna a tanár, az igazgató és a fenntartó autonómiája, ha helyben tudnának döntéseket hozni és differenciálni a gyerekek között.

Akkor mindenki tudná, hogy az egyik gyerek úgy érkezik az iskolába, hogy már ír-olvas, a másik meg csak a harmadik évfolyam végére sajátítja el ezeket a készségeket. És ez nem probléma. Stephen Hawking nem tanult meg elemista korában olvasni, Pablo Picassót a mi központosított és államosított fogalmaink szerint fogyatékosnak kellene neveznünk, pedig csak zseni volt. 30–40 gyereket is lehet személyre szabottan tanítani, de a magyar iskola ezt nem tudja. Ha a magyar rendszerben egy gyereket 6 évesen belöknek az iskolába, az neki és a társadalomnak is katasztrófa lehet.

MN: És mit gondol arról, hogy egy központi állami szerv fog dönteni a gyerekek iskolaérettségéről?

VT: Természetesen ez is baromság. Amíg békén hagyták az óvónőket, általában nagyon jól tudtak dönteni a gyerekek iskolaérettségéről. Ha vitába keveredtek a szülővel, akkor elküldték a nevelési tanácsadóba – utóbbit ma már pedagógiai szakszolgálatnak hívják, nehogy véletlenül értsük, miről van szó.

Nem lehet 9–10 millió ember ügyeit a legfelsőbb íróasztalnál elintézni. A központosítás ismérve, hogy nem működik: a szemétszállítás összeomlik, a tűzoltók nem oda mennek ki, ahol tűz van, mert félreértik a központi segélykérő szolgálattól kapott információt. Nálunk mégis az etatizmus, az állam felsőbbrendűségébe vetett hit uralkodik. Ez egy mánia, így egy ország és a közoktatási rendszere sem tud működni. Visszatér a régi jó, poroszos húsdaráló: hátul betöltöm a gyereket, elöl kijön a méretre vágott alattvaló, a katona, a hivatalnok, a nemzeti közszolga. Állampolgárok helyett engedelmes rabszolgákat nevelünk, ami súlyos bűn, mert roncsolja a nemzeti létet...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése