HAMIS IGAZSÁGOK – TÖRTÉNELEMSZEMLÉLET EGY NEOLIBERÁLIS VILÁGBAN

MÉRCE
Szerző: SUDÁR ORSOLYA
2020.06.14.

A NER által támogatott történelemszemlélet – melynek legfontosabb elemei a Horthy Miklós iránti rajongás, a két világháború közötti időszak iránt kifejezett romantikus nosztalgia, a városépítészeti grandiozitás és historizálás – egy önmagának alapjaiban ellentmondó rendszer, mely csakis a történelem meghamisításával tud létrejönni. Miért épít Orbán kultuszt Horthy Miklós emléke köré? Mi a társadalmi hatása a történelemhamisításnak? És mindennek mi köze a Fidesz társadalomról alkotott általános szemléletéhez?

A Fidesz kultúrpolitikusai és történészei által létrehozott alternatív valóságban a magyar nép egy etnikailag homogén, keresztény közösség, melyet felment a történelmi felelősségvállalás kötelezettsége alól a tény, hogy szabadságharcait leverték, országrészeit elcsatolták. Az elnyomott, megsanyargatott magyar nép toposza természetesen nem a Fidesz találmánya, hanem létezett már az 1800-as évek szabadságharcai idejében kialakult romantikus patriotizmus idejében, viszont

a Fidesz ellentmondásos történelmi szemléletében a romantikus nemzeti mítoszok célja és funkciója, hogy kipolírozzák azokat a pillanatokat a történelemből, amelyek a mostani rendszer hitelességét megkérdőjeleznék.

Ugyanakkor a jelenlegi politikai rezsimnek nem csak egy irányba kell szolgálatot tennie: a magyarság konzervatív, keresztény történetének egyedüli legitim narratívájaként való bemutatása mellett ezt a szemléletet össze kell illeszteni az uralkodó, globális, az egyéni érdeket a társadalmi-közösségi érdek fölé helyező neoliberális kultúrával is, mely integrális része a Fidesz politikájának.

Erre kiváló példa a Magyar Nemzeti Múzeum reprezentatív épületében 2019 decemberében megnyílt „Magyar Világ 1938-1940” címet viselő időszakos kiállítás. A tárlat célja, hogy bemutassa az 1938 és 1940 közötti, „boldog békeéveknek” nevezett időszakot. A kiállítás arra a -hamis – történeti álláspontra épül, hogy a békés, fejlődésben lévő, keresztény Magyarország „idegen megszálló erők” áldozatává vált az első világháborút követően, és áldozatként sodródott a második világháborúba Németország szövetségeseként.

A kiállítás azt a széles szakmai körben elfogadott állítást használja a felelősség elhárítására, hogy a háborúval járó kollektív trauma váltotta ki az 1919-es Tanácsköztársaság hatalomátvételét, és ugyanígy a trianoni békeszerződés „visszacsinálásának” reményében juthatott el oda az ország, hogy 1944. március 19-én a német csapatok bevonultak...

ITT OLVASHATÓ