LAKÁSHITELBE TOLJÁK AZ EMBEREKET, PEDIG EZ SOKAKNAK NEM JELENT MEGOLDÁST

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2020.11.21.

A magyarországi lakáspolitikában jelenleg az a cél, hogy a lakosság hitelkitettsége a GDP-arányában egy bizonyos szintet elérjen. De valójában sokkal inkább annak kéne lennie a kérdésnek, hogy az egyes társadalmi csoportok esetében milyen lakhatási megoldás lehet célszerű: ez lehet hitel, de mivel ez nem mindenkinek jelent megoldást, alternatívákra is szükség van – mondta Pósfai Zsuzsanna, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont kutatója az eheti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Pósfai Zsuzsanna doktori dolgozata többek között ezeket a problémákat és okaikat elemezte: ennek a kutatásnak a rövidített verziója a Periféria legújabb tanulmányaként is megjelent nemrég, amit ide kattintva lehet elolvasni.

Olyan időszakokban, mint a mostani, amikor pénzbőség van a piacon, nagyon sok befektetésre váró forrás jelenik meg motorként a lakáspiaci folyamatok mögött: ha ugyanis máshol alacsonyabb hozamokat lehet elérni, akkor a lakáspiaci befektetések mindig relatív biztonságosnak számítanak és emellett a hozamok sem rosszak.

Ha ilyen nyomás miatt lesz több pénz a lakáspiacon, akkor az a pénz társadalmi és földrajzi értelemben szelektív módon olyan szegmensekbe fog kerülni, ahol a legbiztonságosabban megtérül. Ezek ugyanakkor a piaci szempontból egyébként is legjobbnak számító szegmensek, így ez a folyamat megnehezíti a különféle lakáspiaci szegmensek közötti átjárhatóságot. Sokan kiszorulnak a hitelpiacról, más, nyugati országokban elterjedt intézmények, lakhatási formák pedig nem elterjedtek kelet-európai ingatlanpiacokon, így a tulajdonlás alternatívája nem megoldott a megfizethetőség keretein belül...

ITT OLVASHATÓ