KOVÁCSNÉ A NÉPBÍRÓSÁG ELŐTT

MÉRCE
Szerző: PETŐ ANDREA
2020.12.23.

A Horthy-korszak és főleg a második világháború története nem a Kovácsnék története. Pedig egy Kovácsné kitűnik a sorból. Ez a Kovács Istvánné akkor került elő kutatásomban, amikor 1996-ban elkezdtem a szélsőjobboldali női politizálással foglalkozni, és az Országos Levéltár katalógusában megtaláltam az 1932-ben alapított Magyar Nők Pártja rendkívül vázlatos anyagát. A Horthy-rendszer nőknek szóló „konzervatív ajánlata” – azaz, hogy a nők ugyan kicsit tanulhatnak, de főleg anyák legyenek – eddigre már egyértelmű kudarcot vallott. Ennek oka az általános elszegényedés miatti fokozott női munkavállalás kényszere volt.

Mind a szociáldemokraták, mind pedig a szélsőjobb egyre határozottabban lépett fel a női munkavállalók védelme érdekében. Ez a munkavállalói világ igen távol állt a filmbeli Meseautó happy endes világától. Ezért fordított a Horthy-elit a nagy világválság után különös figyelmet a nők politikai mobilizációjára. Ennek a figyelemnek köszönhetően jött létre a külön női párt, amelynek elnöke dr. Kovács Istvánné lett.[1] Akkor és azóta is folyik a vita a politikai elemzők között arról, hogy szükséges és lehetséges-e egy társadalmi nemek szerinti ügy mentén politikailag mobilizálni a választókat. Ez a párt se volt egy sikertörténet. Több kísérletet tettem Kovács Istvánné életének megismerésére, de folyamatosan forráshiányba ütköztem, illetve a korszak férfi kutatóinak legyintésébe: „áh, ez nem volt fontos.”

Az első magyarországi női párt felfedezésénél is nagyobb volt a meglepetésem, mikor kiderült, hogy a Baky–Jaross–Endre népbírósági perében a vád egy fontos tanúja nem volt más, mint maga dr. Kovács Istvánné. A perben betöltött szerepe azért érdekes, mert rámutat arra, milyen elméleti és módszertani következményekkel jár, ha a Horthy-korszak kutatása csak a férfi politikai elit, illetve a hadtörténet vizsgálatát jelenti.

Kovácsné esete illusztrálja, hogy hogyan jönnek létre vakfoltok a történetírásban, melyek aztán meghatározzák, hogy mit látnak és így később mit láttatnak a történetírók a munkáikban...

ITT OLVASHATÓ