NEM A POLITIKA MOZGATJA A MAGYAR-KÍNAI GAZDASÁGI KAPCSOLATOKAT

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2021.06.14.

Bár a magyar kormány a keleti nyitás nevű stratégia keretében hosszú ideje hirdeti a kelet-ázsiai, azon belül különösen a kínai gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését, a „világgazdaság keleti szeleiből” való magyar haszonszerzés elősegítését, makroszinten ennek nem sok hozadéka látszik: a hazai kereskedelmi és befektetési adatok alapján Kína relatív magyarországi gazdasági lábnyoma gyakorlatilag semennyit sem nőtt 2010 óta.

Ennek ellenére néhány közelmúltbeli tanulmány alapján egyes feldolgozóipari szektorokban Kína mégis a magyar gazdaság fontos partnerévé vált, és a magyar gazdaság Kínával szembeni kitettsége jelentősen nőtt. Ez ugyanakkor teljesen más csatornákon következett be, mint amit a kormányzati retorika hangoztatni szokott.

A keleti nyitás politikája helyett Kína elektronikai beszállítói láncokban betöltött szerepe hozta a változást: ahogy a kínai gyártók egyre integránsabb részei lettek a nemzetközi értékláncoknak, és egyre magasabb hozzáadott értékű termékekre kezdtek szakosodni, úgy a Magyarországon termelő külföldi vállalatok is egyre több kínai alkatrészt kezdtek el felhasználni.

Emiatt az utóbbi években nagyot nőtt a kínai hozzáadott érték a magyar gyártósorokon is, olyannyira, hogy az elektronikában már a német függésnél is erősebb a kínai kitettség...

ITT OLVASHATÓ