MEDDIG BÍRJA AZ EMBERI TEST A FELMELEGEDÉST?

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2021.07.15.

A globális klímamodellekben előrevetített folyamatok miatt egyre többször és egyre több helyen kell olyan forrósággal kalkulálni, amely tartóssá válva ellehetetlenítheti az emberi életet. Nagyon nem mindegy, hogy a hőség mekkora páratartalommal párosul.

A kanadai Brit Kolumbiától az Egyesült Államok nyugati államain és Észak-Európán át egészen a Kárpát-medencéig egyre gyakoribbak a hőségriasztások, sorra dőlnek a nyári melegrekordok. Egyre gyakoribbá válnak az olyan extrém magas páratartalmú és hőmérsékletű napok, amelyek tartóssá válva ellehetetleníthetik az emberi életet.

A párás hőség már nem korlátozódik a trópusi és szubtrópusi területekre, a globális klímamodellek által előrevetített folyamatok miatt egyre többször és egyre több helyen kell ilyen forrósággal kalkulálni – derül ki az MIT Technology Review összeállításából.

Hőségnapok

A Nature Climate Change folyóiratban alig egy hónapja megjelent tanulmány szerint az elmúlt harminc évben jelentősen nőtt az éghajlatváltozás okozta nyári hőségnapok gyakorisága, a szaporodó hőhullámok által pedig a halálozás is. A hőséggel összefüggő halálesetek átlagosan 37 százaléka egyértelműen az antropogén eredetű éghajlatváltozásnak tulajdonítható, a megnövekedett halálozási arány pedig ugyan kontinensenként eltérő mértékű, de mindenütt szembetűnő.

A tanulmány apropóján a Conversation folyóiratban a kutatásban nem részt vevő klímakutatók arról írtak, hogy a közölt adatoknál a valóságban sokkal többen halnak meg a hőség következtében, mivel a kánikula okozta halálesetek nagy részét nem regisztrálják. Ugyanakkor a szélsőséges meleg – különösen, ha magas légszennyezettséggel párosul – a szív- és tüdőbetegeknél a leghalálosabb időjárási kockázatot jelenti...

ITT OLVASHATÓ