2022. január 7., péntek

AZ ÉS 2022/1. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2022.01.07.


F E U I L L E  T O N

Ferencz Győző: Éggel tapasztott épület
Nemes Nagy Ágnes (1922. január 3. – 1991. augusztus 23.)

I N T E R J Ú

Antal Nikolett: „Ha nagy leszek, ígérem, lakosság leszek”
Beszélgetés Vida Kamillával



K R I T I K A

Végső Zoltán: A jazzpiac ünnepén

(A 64. Grammy-díj jazzjelöléseiről)

A szubjektív szemezgetés végén még külön kiemelném a két legszebb lemezt. Ron Carter, Jack DeJohnette és Gonzalo Rubalcaba Skyline-ja a latinos hangütést vegyíti a termés legcoolabb ritmusszekciójának finomságával, míg Eliane Elias Chick Coreával elkezdett kétzongorás Mirror, Mirrorja Chucho Valdés-zal befejezve is érzéki, lüktető, és a két hangszert eggyé olvasztó lemez lett. Mindezek mellett a jazz további kategóriákban is megjelent, komoly támogatója, kiszolgálója lett más műfajoknak, ami egyvalamit jelent: a piacosodás meghatározóvá válását, ami a jazznek nem biztos, hogy jót tesz.Tovább

Sinkó István: A Barabás-harmónia

(Barabás Márton kiállítása a Műcsarnokban február 13-ig látható.)

A műcsarnokbeli kiállítás persze sok egyéb, Barabást érdeklő kérdésre is igyekszik választ adni a művek segítségével. A néha műegyüttescsoportokba is rendezett interieur egyszerre mutatja a vonalat szobrászi eszközökkel kifejezni kívánó, szalagmotívumot is használó virtuóz szobrászt, a festett síkplasztikáit dekorativitássá nemesítő festőmestert, a zongorakalapácsokat majdnem mobilszobrokká alakító hangszerkészítőt és a látványos pannókat (Tatabánya, Ferihegyi repülőtér) alkotó murális művészt. Gazdag, szinte áttekinthetetlenül gazdag anyag, számos apróbb-nagyobb örömteli meglepetéssel.Tovább

Stőhr Lóránt: Tiszta románc

(Maria Schrader: Én vagyok a te embered)

Nem látszik ma már elérhetetlennek a személyre szabott élettárs megteremtése sem, aminek vonzatait az Emma Braslavsky azonos című novellája nyomán készült Én vagyok a te embered című új német film kutatja. Maria Schrader, a film rendezője szinte teljesen mellőzi a tudományos-fantasztikus mozi hókuszpókuszait, a lényegre, az ember és android közti kapcsolatra fókuszál. Az androiddal szembenézve ugyanis magunkon gondolkodunk: mi teszi az embert? És mi az emberi kapcsolatokat?Tovább

Csengery Kristóf: Az eszményi kevés


(A Bécsi Filharmonikusok újévi koncertje – Musikvereinssaal, Bécs. A Duna Televízió közvetítése, 2022. január 1.)

Hallottam zenészkörökben megfogalmazódott véleményekről, melyek szerint Barenboim jelenléte szürke volt, az általa irányított muzsikálás kedélytelen. Érdemes erre reagálni, hátha mások is éreztek effélét. Nem tapasztaltam sem szürkeséget, sem a kedély hiányát. Barenboim vezénylése olyan volt, amilyen egy tartalmas gondolkodású, nagy tudású, bölcs, hetvenkilenc éves karmesteré lehet: sallangtalan, letisztult, lényegre törő.Tovább

A szerző további cikkeiGergics Enikő
Csupaszon


(Teremtmények, Katona József Színház, Kamra, r.: Tárnoki Márk, 2021. december 17.)

Végül is az, amit Tárnoki Márk feltehetően mondani akarna, elkallódik abban, amit mutatnia sikerül, és kérdéses marad, hogy miért érdemes végignéznünk ezt a szándékoltan megterhelő, sőt sokszor szándékoltan visszataszító előadást – mert az, hogy Rába Roland valóban emlékezetes és kiváló alakítást nyújt benne, önmagában azért még nem tűnik egyértelműen elégségesnek.Tovább

Fáy Miklós: A lélek hangmérnökei

(Klemperer – The Legendary Amsterdam Concerts – Archiphon)

Csak azért mesélem, mert a régi reflexek váratlanul élednek újra. Amikor megláttam, hogy megjelent egy Klemperer-összes, de nem az az összes, nem az EMI (ma Warner) számára fölvett stúdiófelvételek, hanem az amszterdami koncertek, akkor azt gondoltam, most jött el az idő. Végigszaladok vele másfél évtizedet, amikor évi rendszerességgel érkezett meg Hollandiába, és rögzítették is a hangversenyeket. A hangminőség nem olyan, mint a stúdióban, de a zenekar első osztályú, és más, nem a Philharmonia Orchestra angoljai – nem mintha bármi baj lett volna velük.Tovább

Torma Tamás: 2021, igen – nem

(2021: igenek és nemek)

Na, erről nem írt senki, én sem. Mindenkinek ismerős helyzet: összeszorított lábakkal és kétségbeesett, pásztázó szemmel fogyasztani a métereket – vajon sikerül elérnem? Pedig a nyilvános vécéké a lehető legdemokratikusabb kérdés: dolgozóké és kutyásoké, hajléktalanoké és turistáké, ha menni kell, menni kell. Budapesten kevesebb mint száz nyilvános vécé üzemel (még), de sem az önkormányzatok, sem az állam beruházási horizontján nem tűnik fel a nyilvános illemhelyek kérdése.Tovább

Siba Antal: Oltári viccesek

(Szilveszteri tévéműsorok)

Liptai Claudia NőComment!-jéről a legtöbb jó, ami elmondható, hogy a szereplők végigtapsolták saját magukat meg az egész műsort, határtalan jókedvük volt. Bárki bármit mondott, mindenki szakadt a nevetéstől. Hogy persze a nézőt egy idő után mennyire idegesíti a közepesen rossz poénok kiváltotta felhőtlen pódiumöröm, az más kérdés. A legvalószínűbb, hogy nem kell ezektől a műsoroktól semmi jót sem várni, hát még különleges szórakozást. Ez a felhozatal hétfőn is, kedden is, hétvégén meg szilveszterkor. Mitől lenne jobb?Tovább

Deczki Sarolta: „Sanyikám, bazmeg...”

Ésik Sándor: Sanyikám, én nem politizálok. Az baj, mert akkor más fog helyetted. Libri Kiadó, Bu­da­pest, 2021, 246 oldal, 3999 Ft

Kevés jobb dolog történhetett volna a magyar Facebookkal, mint hogy 2017-ben feltűnt rajta a Diétás Magyar Múzsa nevű oldal. A név elsőre furcsának, avíttnak tűnik, hiszen a diétáról már régóta nem az országgyűlés jut az ember eszébe, a múzsa pedig olyan költőknek való izé. Olyanoknak, mint amilyen Csokonai Vitéz Mihály is volt, aki a tizennyolcadik század végén adott ki Pozsonyban verses folyóiratot Diétai Magyar Múzsa címmel az akkor ott ülésező országgyűlés idején – nem túl nagy sikerrel. A Facebook-oldal nevében szereplő „diétás” jelző egyszerre aknázza ki a modern és a régi jelentést, és úgy jelentkezik be szegény Vitéz Mihály szellemi örököseként, hogy egyből ki is forgatja kicsit ezt a hagyományt.Tovább

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább

Zsembery Borbála: Ex libris

Makáry Sebestyén: Delta
Serestély Zalán: Közös hűlés
Sánta Miriám: Hétfőn meghalsz
Lukács Flóra: Egy sanghaji hotel teraszán

Szarka Judit: Üresség és semmi között

Charlotte Delbo: Auschwitz és utána. Fordította Marczisovszky Anna. Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 2021, 457 oldal, 3800 Ft

Charlotte Delbo a francia ellenállás tagjaként került Auschwitzba, majd Raiskóba, végül Ravensbrückbe: összesen huszonhét hónap lágerlét után szabadult. Az első, Vissza már egyikünk sem tér című regény szinte közvetlenül a szabadulás után íródott, de együtt jelent meg az 1970-es Fölösleges tudás és az 1971-es Napjaink mércéje című kötettel. Mindhárom könyv rövid prózai szövegekből és szabadversekből épül fel, és e fragmentumok, nyelvi botlatókövek és a közöttük megjelenő és velük teljesen egyenrangú ellipszisek és hallgatások próbálják az olvasót téren, időn, emlékezeten és önmagán kívülre eljuttatni.Tovább

Mélyi József: 
A legvárosabb város

Boros Géza: Minden más vá­ros­nál városabb. 100 bejegyzés Velencéhez. Ludwig Múzeum–Kor­társ Művészeti Múzeum, Bu­da­pest, 2021, 159 oldal, 3900 Ft

Boros Géza számos jelentős könyvet, tanulmányt írt az elmúlt évtizedekben a magyarországi köztéri emlékművekről, a kulturális minisztérium munkatársaként hosszú időn át fontos szerepet töltött be a művészeti intézményrendszer alakításában, s évek óta a Velencei Biennálé Irodájának vezetője a Ludwig Múzeumban. Írásainak, munkájának kulcsfogalma mindig is a kultúra megőrzése volt; ha egy régi kifejezést kicsit kiforgatunk: szemlélete most is a múzeumőré. Velencéről szóló írásának legfontosabb szava így a fenntartás lehet, ami egyszerre jelentheti a kultúra megtartását és a puszta fennmaradást.Tovább

Balogh Tamás: Egy példamutató könyv

Bérczes Tibor: Nem kell félnetek jó lesz – Bevándorlás és integrá­ció Hollandiában. Osiris Kiadó, Bu­da­pest, 2021, 224 oldal, 2980 Ft

Bérczes Tibor a bevándorlásban érintett és/vagy az ezzel a problémával foglalkozó hollandokkal készített interjúit néhány nagy téma – a tabusítás, a szegregáció, a holland marokkóiak útkeresése, az úgynevezett „fekete iskolák”, a bűnözés – köré csoportosította. Az interjúk egyik részében inkább a bevándorlás kérdését boncolgatja, a másikban az integrációs kísérleteket járja körül alanyaival. Az egyes blokkokat alapos bevezetővel is ellátta – és épp olyan jól ír, mint ahogyan kérdez. Könyvéből nagyon sok olyan dolgot megtudhat a magyar olvasó, amit szerintem nem is gondolna, illetve néha olyasmivel is szembesülhet, amiről álmodni se merne.Tovább

Forgách Kinga: Meghamisított szerelem

Ketten egy új könyvről – Szilasi László: Tavaszi hadjárat. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2021, 336 oldal, 4299 Ft

Szilasi László könyvének két részéből rengeteg mindent megtudunk a XIX. századról. Szó esik a megtorlásokról, a nacionalizmus térnyeréséről, a korszak nagy fejlesztéseiről, a vasútépítésről, a folyószabályozásról, vagy épp a Lánchíd építéséről. De ahogyan a Mikes Kelemen leveleibe beékelt szerelmi szál, úgy ezeknek a történeteknek is a romantikus, pajzán oldala a legizgalmasabb, azok a részek, amelyek betoldások és kihagyások révén kerülnek előtérbe, amelyek a barátságokról, a nagy szeretkezésekről, a szerelmi drámákról szólnak.Tovább

Benedek Szabolcs: Grand Tour

Ketten egy új könyvről – Szilasi László: Tavaszi hadjárat. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2021, 336 oldal, 4299 Ft

Ahogy arról itt is szó esik, Grand Tournak nevezték a hajdani Angliában a nemesifjaktól elvárt, éveken át tartó kontinentális tanulmányutat. Szilasi hősei is útra kelnek, nem mellesleg ez a két kisregény is történelmi eseményeket és helyszíneket bebarangoló utazásra viszi az olvasót. El lehet játszani a gondolattal, hogyan működne a két mű egymástól külön – de akár azzal is, hogy mi lenne, ha nem olykor esszenciába forduló szövegekként, hanem részleteiben kibontott nagyregényként olvashatnánk ugyanezt. Csak hát akkor nem jelentkezne az a bravúr, ahogyan Szilasi sűríti az epikai alkatrészeket.

I R O D A L O M

Szív Ernő: Saci néni kutyája

A fiú anyja fölakasztotta magát. Ezzel kezdődött. A fiú mentette meg, levágta, még lélegzett, túlélte. A depresszió egy különösen súlyos formája. Nem bipoláris, valami más. A fiú eljött az eset után, és azt mondta, hogy bár nem akar vádaskodni, de az apja tehet róla. Az apja az oka az anyja szenvedésének, ő hozza ki belőle a kétségbeesést és az önpusztítás hajlamát. Milyen ember az apja? Csöndes. Nem kiabál? Nem.

Akkor a férfi megkérdezte a feleségét, ki ez a gyerek, az asszony azt mondta, tanította elsős korában, aztán elvették az osztályt tőle, ez a gyerek soha nem jelentkezett, soha nem szólt, feleltetni sem nagyon lehetett, de adott neki verseket. Tényleg? Három írás, négy, nem hosszúak, kamaszkori versprózák. Valahová elkeverte, neki tulajdonképpen tetszettek, de hát egy magyartanár mindig le van maradva a modern hullámzástól, ez törvényszerű, nem tudja igazán megítélni.Tovább

Egressy Zoltán-. Arrébb

Nem ellene mesélem ezt, csak az öntudat miatt.

Vasárnap, mikor a lecsóparti volt, emlékszik, maga is itt maradt egész sokáig. A belső téren játszottunk. A lépcsőre raktak minket, ott fértünk el. Kábelek, hangszerek, minden franc. Délután volt beállás, próbálgattuk a hangerőt, a kontrollt, erre jön a csávó egy tálcával, egyenesen felém. Nem tér ki, csak odabök egy szót.

Arrébb.

Ösztönösen félrehúzódtam, de azért összenéztem a klarinétossal. Elengedtük, átugrottuk, nem hordozunk hülyeségeket magunkban. Másnap, hétfőn próbálunk a hétvégi ünnepségre. Cigiszünet. Jön megint a csávó, hogy beszélhetünk-e négyszemközt. Félrevon, mutatja a telefonját, és megint odavet valamit, de mintha köpne egyet.

Nem vagyok cseléd.Tovább

Szamosvári Bence: Káoszunk leglágyabb percei Gével

Bal tenyerén fehér hegy.

Gé hajnalonta körbejár az udvaron, jobbjában olajoskanna. Az udvart eleinte csak a peremén, tőlem telhetően katonásan borították földtúrások, akárha varrás a ruhaszegélyen. Mostani állapota már inkább sercegve megtáltosodó varrógép műve, tűje elrévül, ökölnyi részeken híre sincs a cérnának, máskor mint gőzölgő agyag fut össze korcs gócokban – az eredmény ruhakölteménynek szürreális.Tovább

Németh Ákos: Basmati rizs

Elmondom most akkor végre, mi volt a baj az Andival, tessék: nem tudott citromos rizst készíteni, hát ez a baj, ez a gyökere mindennek.

Ez akkor derült ki, mikor a konzerveknél álltunk, itt, az eladótérben a műszakunk végén, és mellette vannak, ugye, a rizsek meg az olajok, mindenki tudja. Engem amúgy Erikának hívnak, huszonkettő múltam, na jó, két hét múlva huszonhárom, de pont leszarom. Utoljára tizenkilenc voltam, mikor meggyászoltam, hogy múlnak az évek, és már húsz leszek, aztán harminc, aztán ötven, aztán a kilencven, aztán százhúsz, aztán jön a halál. De ez hülyeség. Szóval az Andi, hát igen, nem könnyű eset az ilyen. Csak szól valamit, aztán hallgat, mint a makréla a fagyasztóban, benyög valamit, hadd furdaljon a kíváncsiság, aztán hallgat.

– Emiatt van az egész, emiatt bánt engem – és egy ragukonzervre mutatott, csak sokára jöttem rá, hogy nem arra, hanem mögé, a rizsek polca felé, még konkrétabban a hosszú szemű basmati rizsre gondolt. Vagy a Camargue vörös rizsre? Sose derült ki. Egyébként, nem tudom, hogy kell kiejteni, de ez van a dobozára írva, „származási hely Marokkó”, és sose akciós. De ezeket a polcokat nem én töltöm fel, úgyhogy a rizsekről keveset tudok. Az Andi ilyen, ilyenkor összeszorítja a száját (Mayam szájfény, én sose használnám, nekem csakis dr. Hauschka van, kicsit drágább, de nagyobb kiszerelésben is kapható), megrázza a fejét, himbálóznak a fülbevalói összevissza. Nem szép ilyenkor.Tovább

Frideczky Katalin: Prognózis

Furcsa idő volt. Se hideg, se meleg. Se tél, se nyár. A szél hol feltámadt, hol meg elállt. Az ég sem tudta eldönteni, derüljön vagy boruljon. Egyik felén fekete felhők gyülekeztek, a másikon sütött a nap. Húzódjunk be a szobába, vagy menjünk föl a dombtetőre, ahonnét mindent látni? Egyszer csak elhallgattak a madarak. Szélcsend lett. Eső szemerkélt. Ki tudja, honnan. Megjelent a szivárvány, erre vártunk, átsétálunk alatta és boldogok leszünk. Nem tett ki egy teljes boltívet, olyan volt, mint egy hanyagul odavetett kendő. Kedvetlen és lagymatag. A sötét felhők előterében inkább halványak és komorak voltak a színei, mintsem élénkek és biztatóak. A nap várakozó álláspontra helyezkedett. Hirtelen feltámadt a szél. A szivárványban mozgolódás kezdődött, úgy tűnt, a színek nem tűrik egymás közelségét. Különösen a vörös és a narancs birkózott erősen, majd lassan áttűntek egymásba és helyet cseréltek.Tovább

Nádasdy Ádám: Érkeznek hatások

Nádasdy Ádám: Billeg a csónak

Nádasdy Ádám: A kinyitható asztal

Pusztai Zoltán: Légmentesen

Üzenet L. Ferlinghettinek odaátra

Pusztai Zoltán: Többek között

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.