Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2022.12.01.
A civilek és szakértők két fő állítása szerint
- az idei tél fordulópontot hozhat a lakhatás megfizethetőségének alakulásában,
- miközben szakpolitikai szinten is mélypontra süllyedt a szociálisan célzott lakhatást támogató költségvetési kiadások aránya.
Egyre többe kerül lakni
Magyarországon hagyományosan a lakáshoz való hozzáférés első számú módja a lakásvásárlás: a háztartások 86 százaléka rendelkezik lakóingatlannal. A legalacsonyabb két jövedelmi tized kivételével az emberek több mint 90 százaléka saját lakásban él.
A magyar ingatlanok európai és régiós átlaghoz képest gyorsan drágultak tavaly: míg 2021-ben az előző év azonos időszakához képest reál értékeket számolva 5,9%-ról 13,4%-ra emelkedett a lakásárak éves növekedési üteme Magyarországon, addig a többi visegrádi ország átlaga 6%-ról csupán 9,6%-ra emelkedett.
Az áremelkedéshez a befektetési célú lakásvásárlások és a kormány – a lakásárakba beépülő – lakástámogatási politikája is hozzájárult.
A tendencia látható a reáljövedelmek és a lakásárak változosának összevetéséből is.
2021-ben ez a tendencia is rekordértéket ért el: 2021 negyedik negyedévében az egy évvel azelőtti árakhoz képest országosan 21,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak. Ugyanez a növekedés 2019 és 2020 között még csak 8,9 százalékos volt.
Szűkül az a réteg, amelynek tagjai önerőből képesek ingatlant vásárolni, így egyre jelentősebb a hitelfelvétel szerepe, és a hitelösszegek is növekednek. A jövedelmi különbségek a hitelfelvételekben is kimutathatók. A hitelintézetek által újonnan kibocsátott lakáshitelek és személyi kölcsönök adósai között sokkal nagyobb arányban vannak jelen a magasabb jövedelműek: a 2021-ben lakáshitelt felvevők 60 százaléka, a hitelintézetek által folyósított személyi kölcsönt felvevők fele a legfelső jövedelmi ötödbe tartozik, áll a tanulmányban.
A koronavírus-járvány 2020-ban átmeneti visszaesést eredményezett a lakásbérleti árakban, de hosszú távon nem állította meg a növekedést, 2021 februárjától újra emelkednek a piaci lakásbérleti árak.
A közüzemi díjak és egyéb lakhatási kiadások arányosan a legalsó jövedelmi ötödben a legnagyobbak: a legszegényebb háztartások jövedelmük 23%-át költik lakásfenntartásra és háztartási energiára, míg a legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozók csupán bevételeik 15 százalékát.
A szegénységi küszüb alatt élők mintegy 27 százaléknáak van közüzemi tartozása.
A Habitat számítása szerint a rezsicsökkentés szűkítése a háztartások közel felét fogja érinteni. A rezsiáremelkedés nagy vesztesei így egyrészt a családi házakban élők lesznek, főként azok, akik régebbi, energiahatékonysági szempontoknak nem megfelelő házakban élnek.
A Habitat a megoldást egy átfogó bérlakásállomány-bővítésben, és normatív lakástámogatásban látja, valamint szorgalmazza a szociális lakásügynökségek és a nonprofit lakástársaságok bevezetését a rendszerbe...
Magyarországon hagyományosan a lakáshoz való hozzáférés első számú módja a lakásvásárlás: a háztartások 86 százaléka rendelkezik lakóingatlannal. A legalacsonyabb két jövedelmi tized kivételével az emberek több mint 90 százaléka saját lakásban él.
A magyar ingatlanok európai és régiós átlaghoz képest gyorsan drágultak tavaly: míg 2021-ben az előző év azonos időszakához képest reál értékeket számolva 5,9%-ról 13,4%-ra emelkedett a lakásárak éves növekedési üteme Magyarországon, addig a többi visegrádi ország átlaga 6%-ról csupán 9,6%-ra emelkedett.
Az áremelkedéshez a befektetési célú lakásvásárlások és a kormány – a lakásárakba beépülő – lakástámogatási politikája is hozzájárult.
A tendencia látható a reáljövedelmek és a lakásárak változosának összevetéséből is.
2021-ben ez a tendencia is rekordértéket ért el: 2021 negyedik negyedévében az egy évvel azelőtti árakhoz képest országosan 21,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak. Ugyanez a növekedés 2019 és 2020 között még csak 8,9 százalékos volt.
Szűkül az a réteg, amelynek tagjai önerőből képesek ingatlant vásárolni, így egyre jelentősebb a hitelfelvétel szerepe, és a hitelösszegek is növekednek. A jövedelmi különbségek a hitelfelvételekben is kimutathatók. A hitelintézetek által újonnan kibocsátott lakáshitelek és személyi kölcsönök adósai között sokkal nagyobb arányban vannak jelen a magasabb jövedelműek: a 2021-ben lakáshitelt felvevők 60 százaléka, a hitelintézetek által folyósított személyi kölcsönt felvevők fele a legfelső jövedelmi ötödbe tartozik, áll a tanulmányban.
A koronavírus-járvány 2020-ban átmeneti visszaesést eredményezett a lakásbérleti árakban, de hosszú távon nem állította meg a növekedést, 2021 februárjától újra emelkednek a piaci lakásbérleti árak.
A közüzemi díjak és egyéb lakhatási kiadások arányosan a legalsó jövedelmi ötödben a legnagyobbak: a legszegényebb háztartások jövedelmük 23%-át költik lakásfenntartásra és háztartási energiára, míg a legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozók csupán bevételeik 15 százalékát.
A szegénységi küszüb alatt élők mintegy 27 százaléknáak van közüzemi tartozása.
A Habitat számítása szerint a rezsicsökkentés szűkítése a háztartások közel felét fogja érinteni. A rezsiáremelkedés nagy vesztesei így egyrészt a családi házakban élők lesznek, főként azok, akik régebbi, energiahatékonysági szempontoknak nem megfelelő házakban élnek.
A Habitat a megoldást egy átfogó bérlakásállomány-bővítésben, és normatív lakástámogatásban látja, valamint szorgalmazza a szociális lakásügynökségek és a nonprofit lakástársaságok bevezetését a rendszerbe...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.