MIT GONDOLNAK AZ OROSZOK PUTYINRÓL, A BÉKÉRŐL ÉS OROSZORSZÁG JÖVŐJÉRŐL A HÁBORÚ IDEJÉN

QUBIT
Szerző: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
2023.10.09.

Az Orosz Tudományos Akadémia Szociológiai Központja a kilencvenes évek elejétől végez átfogó, többnyire évente ismétlődő, de nem egy esetben ennél is gyakoribb felmérést „Hogyan élsz, Oroszország?” címmel a társadalom közérzetéről. Az idei az 53. ilyen alkalom volt, aminek eredményét a közelmúltban tették közzé. A felmérés, amelynek mintavételére még június első felében került sor, 1700 közreműködő megkérdezésével készült. Ezeket a kutatási összefoglalókat különösen értékessé teszi az a szerkesztői gyakorlat, hogy a már három évtizede rendszeresen végzett felmérések eredményeit minden friss közlés tartalmazza, így nyomon követhetők az orosz társadalom átalakulásának legfontosabb fázisai és trendjei.

Az idei és a tavalyi felmérés sajátossága, hogy azokat Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborúja idején készítették, és valószínűleg leginkább ezzel a körülménnyel magyarázható, hogy a kapott eredmények számos esetben a hatalom iránt jóval lojálisabb, a társadalmi és gazdasági gondok megítélésében pedig jóval elfogadóbb képet mutatnak, mint a háború előtt. Ez a tendencia szinte a felmérésben érintett valamennyi területen megfigyelhető. Jól látszik ez már a nyitó kérdéssor esetében is, amelyben a kutatók aziránt érdeklődtek, hogy a felmérésben közreműködőket mi nyugtalanítja a leginkább. A válaszokból az derült ki, hogy főképpen az élelmiszerek árának növekedése – 2023-ban a megkérdezettek csaknem fele jelölte ezt meg a felkínált válaszlehetőségek közül. Ugyanakkor feltűnő, hogy arányuk tavaly még 58 százalék volt, és hiába tart most már több mint másfél éve a háború, az árak emelkedése miatt nyugtalankodók aránya nem nőtt, hanem csökkent, holott a tényleges helyzet ezzel épp ellentétes: az árak nem csökkennek, hanem kitartóan nőnek, de ezt az orosz társadalom egyre kevésbé akarja észrevenni. Csaknem ugyanilyen arányt képviselnek azok is, akik amiatt aggódnak, hogy általában „drágul az élet” (47%).

Különösen feltűnő azonban, hogy a fentiekhez képest jóval kevesebben vannak azok – a megkérdezettek alig harmada –, akiket nyugtalanítanak az Ukrajnában folyó „különleges katonai műveletek”. Egy évvel korábban még csak 3 százalék volt az arányuk, annak ellenére, hogy a mintavételkor már harmadik hónapja tartott a háború – akkor persze még úgy tűnhetett, hogy a háborúnak rövid időn belül vége lesz, úgyhogy nincs miért aggódni. De nem ez történt: noha már több mint másfél éve tart a háború, csak a megkérdezettek harmada aggódik emiatt. Látva Oroszország veszteségeit, amik jóval nagyobbak, mint voltak a két csecsen háború idején, e felmérés eredményei alapján könnyen alakulhat ki az a benyomás, hogy az orosz társadalom nagy része majdhogynem közönyösen viszonyul mindehhez. Ez azonban nem feltétlenül van így. A meglepő eredményre magyarázatul szolgálhat, hogy a hatalom sikeresen tudta a társadalom többségét megtéveszteni és a háborús veszteségek tekintetében félrevezetni. Sőt, az sem zárható ki, hogy még azok is, akik családjuk közvetlen érintettsége miatt tudnak a veszteségekről, ezt lakonikusan tudomásul veszik – kiváltképp Oroszország gazdaságilag deprimált területein –, mert az állam olyan kompenzációt ajánl fel, ami hosszú évekre megoldja a család anyagi problémáit. Ugyanez lehet a helyzet az Oroszországgal szemben elrendelt gazdasági szankciók esetében is. 2022-ben a megkérdezettek 24 százalékát zavarta a jelenség, és ezzel a szankciók miatt érzett aggodalom csak a középmezőnybe került a kérdőíven szereplő kéttucatnyi válaszlehetőség között. Idén júniusban még ennél is kevesebben nyugtalankodtak a nyugati büntetőintézkedések miatt, arányuk már csak 13 százalék volt...

ITT OLVASHATÓ