Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2023.10.12.
A 60 oldalas, akadémikusok és agytröszt-szakértők által jegyzett – és nem a két kormány hivatalos álláspontját képviselő, bár attól nem is túl távoli – jelentés kapcsán még a Magyarország kirakásának esetleges előkészítéséről szóló értelmezések is megjelentek.
Mások a “többsebességes Európa” régi tervének felmelegítéseként értékelték a vitairatot, amelynek értelmében az európai integráció különböző fokozatai jönnének létre, ahol a mélyebb gazdasági és külpolitikai unió hívei tovább közeledhetnének, a többiek megmaradhatnának a mostani szinten, a problémás tagjelöltek pedig a teljes tagság helyett kaphatnának egy, a mostaninál tágasabb uniós előszobát. Vagy prózaibban fogalmazva, a nyugati keménymag mehetne a maga feje után, aki pedig nem akar velük tartani, az kimarad az unió mélyítéséből, annak minden hátrányával és kevés potenciális előnyével együtt.
A nagy visszhang ellenére abban nagyjából egyetértés van az uniós politika hazai és európai vajákosai között, hogy a jelentésben nincs sok újdonság, annak elfogadtatására pedig a jelen formájában kevés esély van. Ezzel együtt az is látszik, hogy az Európai Unió aktuális struktúrája nehezen bírja a globális és lokális válságokat, a növekvő geopolitikai és világgazdasági feszültségeket. Emiatt ismét felélénkült az ötletelés arról, hogy az EU hogyan lehetne egységesebb és befolyásosabb szereplő, és hogyan tudná jobban védeni és képviselni érdekeit saját környezetében és a világban.
A régi német–francia válasz erre a további integráció, a központosítás erősítése és a döntéshozatal gördülékenységének elősegítése, akár a tagsági rendszer felszabdalásának árán is. A szkeptikusok szerint azonban ezek évtizedes, többször elvetett ötletek, amelyek a jelen politikai realitásai között ma is bukásra vannak ítélve...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.