2023. december 1., péntek

A TÁRSADALMI TÁMOGATÁS SZÜKSÉGES AZ IPAR FEJLESZTÉSÉHEZ – SZAKÉRTŐVEL AZ ÚJ IPARPOLITIKÁRÓL

SZABAD EURÓPA
Szerző: KELLER-ALÁNT ÁKOS
20206.12.01.


Rövid időn belül az Európai Unió és az Egyesült Államok is komoly állami beavatkozásra épülő iparpolitikát vezetett be, szemben az előző évtizedeket uraló, szabadkereskedelemre és egyre nagyobb globalizációra épülő gazdasági renddel. Milyen következményei lesznek annak, hogy a nagyvállalatok állami támogatást kapnak a szegényebb országokban is? Hogyan enyhítheti a klímaváltozás hatásait az állami beavatkozás, és mennyire jó iparpolitika a magyar, amely most az akkumulátorgyárak felépítésében testesül meg?


Benjamin Denis az IndustriAll Európai Szakszervezet vezető politikai tanácsadója. Az iparpolitikáért és az európai zöldmegállapodásért (Green Deal) felelős, valamint a brüsszeli Saint-Louis Egyetem vendégprofesszora. A CEU Demokrácia Intézet és a Political Capital által szervezett Budapest Fórumon beszélgettünk.

Rövid időn belül az Európai Unió és az Egyesült Államok is saját iparpolitikát vezetett be, miközben az elmúlt évtizedeket alapvetően a szabadkereskedelem jellemezte. Ez egy új korszak kezdete a világgazdaságban és -kereskedelemben, vagy csak egy kisebb igazodás, és továbbra is a szabadkereskedelem és a globalizáció marad a meghatározó?

Az Európai Unió klímapolitikája piaci megközelítésű. Van sok előírás és korlátozás, de alapvetően az EU Kibocsátás-kereskedelmi Rendszerére (ETS) épül. Az EU azt feltételezi, hogy a szén-dioxid ára elegendő ösztönző ahhoz, hogy megvalósuljanak a tisztább technológiát célzó beruházások. Nekünk már a kezdetektől voltak kétségeink ezzel a megközelítéssel kapcsolatban, mert egy sor olyan feltételezésen alapul, ami a valóságban nem mindig teljesül. Az energiatermelésben tudott működni a kvótakereskedelem, de például az építőiparban nem, már legalább egy évtizede nem csökken a károsanyag-kibocsátás. Lehet, hogy csak nem volt elég ösztönző beépítve a rendszerbe, de mi azt gondoljuk, hogy a valódi probléma egy olyan átfogó ipari stratégia hiánya volt, ami támogatta volna a környezetvédelmi célkitűzések megvalósulását. Hasonlóan komoly célkitűzései vannak az EU-nak a megújuló energiaforrások, az energiahatékonyság vagy az épületfelújítások terén, de arról már nincs szó, hogy a kitűzött célokat pontosan kinek, hogyan vagy milyen technológiával kellene elérnie...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.