Szerző: KUNETZ ZSOMBOR
2025.02.10.
Meglehetősen zavaros volt az utóbbi időben az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kommunikációja arról, hogy hogyan is értelmezi a mentés egyik legfontosabb minőségi mutatóját, a kiérkezési időt.
2020-ban írtam arról, hogy meglehetősen unortodox módon kezdte el mérni ezt a minőségi mutatót az OMSZ. Nem a világon szinte mindenhol alkalmazott módszerrel mérik, azaz a segélykérés beérkezése körüli időponttól, hanem attól a pillanattól, amikor találtak a feladathoz megfelelő mentőegységet. Ez lehet 5 másodperc, 5 perc, 5 óra is. A sztorit annak idején a Népszava ásta ki, mert feltűnt számukra, hogy jelentősen javult 2019-ben a kiérkezési idő az megelőző évekhez képest.
A kiérkezési idő idő már hungarikumnak tekinthető mérése ebben a formában azt jelenti, hogy fogalmunk sincs, hogy ténylegesen mennyi idő telik el a segélyhívástól a mentő megérkezéséig.
Ezt akkor Győrfi Pál szóvivő így magyarázta: „A hívás beérkezésének pillanatától az információk kinyerése eltérő hosszúságú beszélgetéseket eredményez, ami legtöbbször a hívó fél lelkiállapotától, válaszadási képességétől függ. Emiatt innen számolva eleve különböző időkben tudnák indítani a mentőt. A hívás befejezésének pillanata sem lehet mérvadó, mert a legsürgősebb esetekben a mentésirányító egészen a mentő megérkezéséig folyamatos telefonkapcsolatban marad a bejelentővel, instrukciókat, támogatást ad.”
Úgy tűnik, hogy más nyugat-európai országok még nem értesültek erről a problémakörről, és továbbra is az ezt figyelmen kívül hagyó, elavult módon a segélyhívás beérkezésétől számított 0-3 perctől mérik az időt.
Csakhogy az OMSZ honlapján és a sajtóban is megjelentek olyan közlemények, amelyek alapján felmerült a lehetősége annak, hogy megváltoztatták a kiérkezési idő eddig mérését, legalábbis a legfontosabb kategóriákban. Hiszen itt azt írják, hogy tavaly az „újraélesztés esetén hazánkban ez az átlagérték a hívástól a kiérkezésig jelenleg 12,4 perc” volt. Ezért közérdekű adatigényléssel fordultam a Mentőszolgálathoz, hogy legalább azt tisztázhassuk a számháborúban, hogy három-, négy- vagy ötjegyű számokat írnak-e fel a homlokukra.
Adatigénylésemben többek között szerettem volna megismerni, hogy milyen metodika szerint mérik a kiérkezési időket, ebben esetleg van-e az OMSZ által felállított sürgősségi kategóriákon belül (P1-P5) differencia, valamint kértem öt évre visszamenőleg a kiérkezési idők adatait, mind Budapest, mind országos tekintetben. Itt kértem külön átlagot és a mediánt (azt az időt, amire igaz az, hogy ennyi alatt az esetek feléhez kiérnek, illetve az esetek másik feléhez való kiérkezés több időt igényel ennél. Valamint kértem azon adatokat is, hogy mennyi idő alatt érnek ki az esetek 75 és 90 százalékához. Azaz csupa olyan adatot kértem, amelyek például az angol NHS rendszerében folyamatosan frissülő, bárki számára könnyen, havi bontásban elérhetőek.
A jó hír az, hogy ezen adatok az OMSZ rendszerében megvannak, és ha nem is mindenre, de válaszoltak.
Ugyanakkor éppen a legfontosabb kérdésekre nem kaptam értékelhető választ, ez pedig maga a módszertan, amely szerint mérik a kiérkezési időt
(az unortodox mentő feladathoz való szignálásától vagy a segélyhívástól). Szintén nem kaptam választ a 75 és 90 százalékos kiérkezési idők kérdésére, ami azért is különösen furcsa, mert az átlag és a medián kiérkezési időt meg tudták adni, így az ehhez szükséges információval is rendelkeznek. (Ezekkel a kérdésekkel a NAIH-hoz fordulok, hiszen ezek ki nem adott közérdekű adatok.) Azonban az így kiherélt, és némi bozótharc után szolgáltatott - természetesen feldolgozásra alkalmatlan formátumban megküldött - adatokkal is lehet valamit kezdeni. Annak ellenére, hogy a táblázatokat először kinyomtatták, majd kimondottan rossz minőségben beszkennelték, végül képfájlként küldték el nekem.
A Mentőszolgálat - a válaszlevele szerint - gyakorlatilag 5 kategóriába sorolja sürgősség szerint a hívásokat, illetve az öt kategória tulajdonképpen hat, a legsürgősebb hívások, mint a fenyegető légzés-keringésleállás, instabil beteg, polytrauma a P1, ezen belül is van már Kiemelt P1, mint például újraélesztés...
A Mentőszolgálat - a válaszlevele szerint - gyakorlatilag 5 kategóriába sorolja sürgősség szerint a hívásokat, illetve az öt kategória tulajdonképpen hat, a legsürgősebb hívások, mint a fenyegető légzés-keringésleállás, instabil beteg, polytrauma a P1, ezen belül is van már Kiemelt P1, mint például újraélesztés...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.