Szerző: CSILLAG ISTVÁN
2025.05.26.
Mielőtt azonban ebből kihallanánk a Kárpátalja elfoglalására készülődő tusványosi kardcsörtetés önfeledt melódiáját – ahogy én már évekkel ezelőtt kihallottam (Az országgyarapító, Élet és Irodalom, 2017. április 21.; Országgyarapítók 2.0, 2022. január 28.) –, sietek előrebocsátani, nem erre tart e szenvedély. A miniszter nem a külháború felé vezető útról szólt. Én sem erről, hanem a polgárháborús légkör felszításáról, a honvédség magyarországi alkalmazásáról írok.
A HON VÉDELME ≠ A KORMÁNY VÉDELMÉVEL. Ezt a „finom” megkülönböztetést támasztja alá az alaptörvény kilencedik módosítása, amelyben a kormány újra szabályozta, „egyszerűsítette” a különleges jogrendre vonatkozó szabályozást, készülve a 2022-es választás esetleg kellemetlen kimenetére. Az „egyszerűsítés” a demokratikus jogrend, a polgári szabadságjogok, a nyilvánosság és az országgyűlés háttérbe szorítását háromféle jogcímen (hadiállapot, szükségállapot, veszélyhelyzet) teszi lehetővé, amiből témánk miatt most a hadiállapot érdemel különleges figyelmet.
Az új szabályozásban a hadiállapot kihirdetésére okot adó tényezők között előkerült egy addig ismeretlen, nagyon kacifántos megfogalmazás: „a hatásában külső fegyveres támadással egyenértékű cselekmény, valamint ezek közvetlen veszélye”. Ennek értelmezésébe bármi belefér, amit a kormány lehetségesnek vél, és az általa kézben tartott 135 bátor ember, az Országgyűlés kétharmada segítségével a hadiállapot kihirdetését könnyen elérheti.
Gondoljunk például arra a folyamatosan előforduló helyzetre, hogy a Külügyminisztérium szerverét oroszok meghekkelik, amelynek nyomán a Kormány hadiállapot kihirdetését tartja szükségesnek, aminek két fontos következménye van. 1. A saját kezébe kaparinthatja a hadsereg fölötti belföldi rendelkezést („dönt a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, valamint más csapatmozgásról”); 2. a magyar férfiak parancsmegtagadást hajtanának végre, ha tüntetéseket kezdeményeznének, mert „hadiállapot idején a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek”.
Egyszerűbben: a kormány egy jól átgondolt provokáció segítségével hadiállapotot hirdet ki a mamelukjaival, majd beveti belföldön a hadsereget, ugyanakkor megbénítja a magyar férfiak reakcióképességét a parancsmegtagadásra vonatkozó szabály segítségével...
Az új szabályozásban a hadiállapot kihirdetésére okot adó tényezők között előkerült egy addig ismeretlen, nagyon kacifántos megfogalmazás: „a hatásában külső fegyveres támadással egyenértékű cselekmény, valamint ezek közvetlen veszélye”. Ennek értelmezésébe bármi belefér, amit a kormány lehetségesnek vél, és az általa kézben tartott 135 bátor ember, az Országgyűlés kétharmada segítségével a hadiállapot kihirdetését könnyen elérheti.
Gondoljunk például arra a folyamatosan előforduló helyzetre, hogy a Külügyminisztérium szerverét oroszok meghekkelik, amelynek nyomán a Kormány hadiállapot kihirdetését tartja szükségesnek, aminek két fontos következménye van. 1. A saját kezébe kaparinthatja a hadsereg fölötti belföldi rendelkezést („dönt a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, valamint más csapatmozgásról”); 2. a magyar férfiak parancsmegtagadást hajtanának végre, ha tüntetéseket kezdeményeznének, mert „hadiállapot idején a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek”.
Egyszerűbben: a kormány egy jól átgondolt provokáció segítségével hadiállapotot hirdet ki a mamelukjaival, majd beveti belföldön a hadsereget, ugyanakkor megbénítja a magyar férfiak reakcióképességét a parancsmegtagadásra vonatkozó szabály segítségével...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.