„NEM ISZAPBIRKÓZIK BARBÁROKKAL” – ERDŐ PÉTER EGYHÁZVEZETŐI HÚSZ ÉVE, II. RÉSZ

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2025.05.07.

Hogyan viszonyul az egyház megújulásához az, aki egy hagyományos egyházkormányzati struktúrában és kultúrában szocializálódott? Megkérdezettjeink klerikálisnak tartják Magyarország pápaságra is esélyes prímását, de konzervativizmusa más, mint ahogy az egyházon kívüliek láttatni szokták, és nagyon különbözik Trump vagy Orbán radikális populizmusától is: inkább egy magasan képzett jogászemberé. Ügynökügyek és gyerekbántalmazások: igaz-e a magyar egyházra az intézményes szintre emelt elhallgatás? Miért utálja a bíboros, ha a politika napirendje szerint rángatják egyházát? Az Erdő Péter munkásságát, gondolkodását bemutató cikkünk második része.

Cikkünk első részében (amelyet itt olvashatnak) Erdő Péter klerikalizmusát és konzervativizmusát járták körbe megkérdezettjeink. Most az ügynöki és gyerekbántalmazási ügyek egyházon belüli kezeléséről és a prímásnak a politikához és a Fidesz-kormányhoz való viszonyáról lesz szó.

Tanítás helyett egyházkormányzati karrierépítés

Nagyon jó diplomatának tartják Erdő Pétert, ugyanakkor inkább tudósnak, mint a pasztoráció, a lelkipásztorkodás, az apostolkodás emberének. Karaktere ebben is közelebb áll XVI. Benedekhez, mint Ferenchez. „Megnyilatkozásai távol álltak a közvetlenségtől, nem nagyon érezte szükségét annak, hogy hozzászóljon a folyamatokhoz, különösen közéleti témákban. Harapófogóval kellett belőle kihúzni egy-egy interjút, nyilatkozatot. Megelégszik azzal, sőt helyesnek tartja, hogy a szentmiséken tartott szentbeszédeit szó szerint leközli a Magyar Kurír, ezzel a kifelé történő kommunikáció részéről nagyjából le is van tudva” – mondja Gégény István, aki emiatt dilemmának nevezi, hogy alkalmas-e lelki vezetői, pásztori pozícióra a XXI. században.

Sokan úgy érzik, hogy nincs közvetlen kapcsolatuk a katolikus egyház vezetésével, főleg éppen amiatt, mert Erdő Péter rendkívül távol van a mindennapok emberétől – teszi hozzá. „Habitusa sokkal inkább a könyvíróé vagy a tudományos előadóé, sőt tudunk idézni tőle olyan szerencsétlen kifejezést, ami nem az elesettekkel, a rászorulókkal, a menekültekkel, a saját nemükhöz vonzódókkal való szolidaritásról tanúskodik” – utal például a bíborosnak 2015-ben, a menekültválság csúcsán tett kijelentésére, miszerint az egyház nem jótékonysági intézmény, illetve a legálisan Magyarországon befogadott menekülteket nyaraltatni akaró őcsényi panziós ellen felzúduló népharag idején történt esetre, amikor mikrofont tartottak a bíboros orra alá, hogy mit üzen a katolikus egyház erről, mire azt felelte, hogy „Nem tudom”, majd ellépett a mikrofontól...

ITT OLVASHATÓ