Szerző: don-kanyar
2016.03.07.
A Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium és Budapest vezetése 1939-ben döntötte el, hogy az Állami Építészeti Hivatal (ÁÉH) mérnökcsapatával közösen a Központi Városháza alatt is kialakíttat egy nagy befogadóképességű, ám statikai szerkezetében két teljesen eltérő óvóhelyt. A komplexum nagyobbik, 2873 fő befogadására alkalmas egységét a Városháza 1716 és 1741 között megépített 190 x 190 méter nagyságú pincerendszerében alakították ki. A legnagyobb mérnöki kihívás itt az volt, hogy tehermentesítés címén a kupás falazási technikával készült dongaboltozatot egyrészt addicionális vasbeton födémmel lefedjék, másrészt pedig, hogy a barokk korabeli pincéket idomvasakkal rögzített íves betongerendákkal erősítsék meg. Az átalakítás során természetesen több harántfallal is feltagolták a légópincét, hogy ezzel a „szakaszolási technikával” is minimalizálni tudják a bombázásból eredő esetleges fizikai károkat. Az objektum TGS (Törmelék, Gáz és Szilánk) besorolású lett.
A másik óvóhelyt a Rostély (ma Gerlóczy) utca 6. szám alatti 1926-ban átadott kerületi Tűzőrség és a Károly körúttal párhuzamosan futó 1899-es alapozású két önkormányzati feladatokat ellátó épület alatt képezték ki. (Ennek a két ingatlannak a helyén van ma a Városháza tér.) Ez a 24 ezer négyzetméteres BGS (Bomba, Gáz és Szilánk) besorolású óvóhely azért számított kiemelt fontosságúnak, mert részben itt helyezték el a Fővárosi Könyvtár és a Fővárosi Levéltár iratállományának egy részét, illetve itt alakították ki azt a 25 méter mélyen elnyúló pincerendszert-, amely Budapest ostromakor, 1945. január 10-től január 17-ig vezetési pontként működött Gerhard Schmidhuber vezérőrnagy, a 13. német páncéloshadosztály parancsnokának vezetése alatt. Szintén ebben a komplexumban alakította ki főhadiszállását Lucska Vilmos pártszolgálatos is, aki nemcsak a VII. kerületi nyilas csoportnak volt a vezetője, hanem összekötőtiszt is a szomszédos, Városház utca 14. szám alatti Pilvax-bérházban működő, Nidosi Imre alezredes vezette Új Hűség Házával is-, ahol több tucat embert kínoztak meg és végeztek ki Szálasi emberei. A nyilas-német hadvezetőség miatt a szovjet tüzérség 1945. január 16-tól 18-ig heves támadásokat indított a Károly körútra néző felszíni épületek ellen, amelyek annyira megsérültek, hogy az 1946-os helyreállítás során azokat a földszintig vissza kellett bontani...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.