AZ ILLEGÁLIS MIGRÁCIÓ SMAFU A FIATAL KELET-EURÓPAIAK KIVÁNDORLÁSÁHOZ KÉPEST ÉS CSAK A FIGYELEM ELTERELÉSÉRE JÓ - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.08.02.

- Az illiberális demokrácia értelemszerű velejárója a rossz kormányzás, a populistákat nem érdekli az olyasmi, mint a bíróságok függetlensége

- Berlin tárt karokkal várja a Nyílt Társadalom Alapítványt

- Schmidt Mária a Le Monde-ban is ki merte fejteni véleményét Európáról és Magyarországról, hú, itt tényleg komoly gondok vannak

New York Times/Reuters

Orbán Viktorhoz hasonlóan a cseh kormányfő is úgy gondolja, hogy a migrációs gondok uralják majd a jövő május EP-választásokat, sőt azt jósolja, hogy utána lényeges változások jönnek, mert a csendes többség elutasítja az illegális bevándorlást. Szerinte ennek jeleit már most is látni az olaszoknál és a németeknél, de meg kellene állapodni a közös politikában. Babis mulatságosnak nevezte, hogy mindenki az euróövezetről lamentál, amikor Schengen jövője sokkal fontosabb, hiszen az szinte az összes tagállamot érinti. A politikus, aki a külső határok erős védelmét szorgalmazza, hozzátette, hogy a szabad belső mozgás jogát ki kell terjeszteni minden államra, így Horvátországra, Romániára és Bulgáriára is.

A miniszterelnök egyik fő ígérete az volt a kampányban, hogy küzd az illegális migráció ellen és ez az egyik döntő tényezőnek bizonyult győzelmében. Most megismételte, hogy még önkéntes alapon sem hajlandó átvenni egyetlen menedékkérőt sem, éspedig azért nem, mert Prága az utóbbi három évben szakemberekkel, továbbá 80 millió euróval támogatta, hogy hozzanak létre központokat az EU-n kívül az érkező tömegek átvizsgálására. A hírügynökség hozzáteszi, hogy a menekültek száma nagymértékben csökkent, de a téma folyamatosan a hírek élén szerepel, mivel Olaszország és Málta visszafordítja a migránshajókat. Babis megjegyezte: az sehová sem vezet, hogy ha érkezik egy-egy hajó, akkor Róma felkér több kormányt, hogy azok vegyék át tőle a fedélzeten lévő embereket.

NZZ

1. Kelet-Európában egyre fogy a népesség, a földrész nyugati és északi felén viszont folyamatosan nő, mégpedig főként azért, mert áttelepülnek a fiatal és képzett keletiek. Bulgária minden 5. lakosát elvesztette 1990 óta, a litvánok már 27 %-nál járnak. A régióból a rendszerváltás óta 12-15 millióan költöztek nyugatra, ami csak rátesz arra, hogy egyre kevesebben születnek, viszont a halálesetek száma évről évre gyarapodik. Az európai belső migráció elsődleges oka a politikai viszályok mellett a rossz gazdasági helyzet. A vagyoni különbség jól nyomon követhető a béreken a kontinens két fele között. Az elvándorlásra ráerősített Schengen. A fő célpont Németország és Nagy-Britannia. Viszont ha odahaza javulnak a körülmények, akkor sokan visszatérnek külföldről, de itt pontos számok nem állnak rendelkezésre.

Leginkább a 18-30 közötti korosztály veszi a vándorbotot gazdasági megfontolásokból a kezébe. Ám ez azzal jár, hogy nem születik annyi gyerek és itt az államok erejéből legfeljebb szépségtapaszra telik ellenintézkedésként. A kiáramlás tovább tart. Az ENSZ szerint 2050-re a világon belül leginkább Kelet-Európában csökken a lakosság száma.

2. Az elemzés Európa elfojtott forradalmának nevezi a nagyarányú keleti elvándorlást, de úgy véli, hogy az a mostani feszültségen túl esélyt is kínál. A földrészt persze jelenleg a kívülről érkező tömegek kötik le, ami elősegíti a nemzeti-konzervatív erők nyomulását. A napi politikai és gazdasági súrlódások lekötik közvéleményt, miközben egyre nagyobb lesz a kelet-nyugati szakadék, ami egyben kultúrharc jegyeit ölti. Csakhogy a Közel- és Közép-Keletről kiinduló hullám eltörpül az Európán belüli népvándorláshoz képest. A keleti államok számára súlyos veszteség, hogy ennyien elmentek, hiszen itt jelentős agyelszívásról van szó. Egyes körzetek teljesen elnéptelenednek. Akik távoztak, azok sokszor a szegénység elől menekültek el. Nyugaton viszont jókora félelmet keltettek a kontinensről érkező bevándorlók. Lásd a Brexitet, emiatt erősödik a bezárkózás igénye.

Közép- és Kelet-Európában a népesség számának megcsappanása paradox módon a nemzeti-konzervatív tábort erősítette. Kisebbségi komplexust váltott ki, hogy éppen a legtehetségesebbek vették a kalapjukat. Ezért a térség idegesen reagál arra, ha úgy látja, hogy a Nyugat lebecsüli, illetve kioktatja. Ennél azonban veszedelmesebb, hogy a kelet-európai nemzetek félnek a kihalástól. A bevándorlás ezen segíthetne, ám pl. Magyarország és Lengyelország nem hajlandó nyitni, inkább bezárkózik. A 3 évvel ezelőtti menekülthullám és a nyugati merényletsorozat politikailag szalonképessé tette az iszlámellenességet, ami durva előítéletből táplálkozik. Erre rásegít a sajtóhisztéria, ez magyarázza a heves ellenállást a kvótákkal szemben, amit azután sorskérdésnek állítanak be az olyanok, mint Orbán Viktor. Viszont a vita eltereli a figyelmet a fő gondról, a kivándorlásról. Lassan Budapest és Varsó is rájön, hogy nem jó stratégia az, ha leengedik a sorompókat. Hozzá kell szokniuk, hogy hozzájuk is jönni akarnak migránsok. De ha megmarad a szakadék Európa két fele között, arra rámegy az EU.

ITT OLVASHATÓ