Szerző: MOLNÁR RICHÁRD
2019.01.25.
Orbán felvetése óta azt sulykolják a kormánypárti kutatóintézetek, hogy az összefogással mindenki rosszul jár.
– Mit szól ahhoz, hogy egységes ellenzéki lista lesz az európai parlamenti választáson? – csapott le lényegében a semmiből a Fidesz médiaalapítványába került Origo újságírójának kérdése Orbán Viktor miniszterelnök január 10-i sajtótájékoztatóján. Bár a megelőző hetekben olykor szóba került a téli tüntetések során ideiglenesen összeforrt ellenzéki pártok közös EP-listájának gondolata, nem igazán uralta a közbeszédet és a politikusok sem erőltették a témát. A kormányfő azonban egyáltalán nem lepődött meg a kérdésen.
– Nem azért állok itt, hogy gyepáljam az ellenzéket. Ha erre az útra lépnek, a saját sírjukat ássák – zárta rövidre a témát Orbán.
Az azóta eltelt időben a kormánypártokhoz közel álló kutatóintézetek, illetve politikai szakértők sokkal többször és nagyobb nyilvánosságot kapva fogalmazták meg véleményüket a közös ellenzéki listáról, mint maguk az ellenzéki pártok. Tóth Bertalan, az MSZP elnök-frakcióvezetője a január 5-i összellenzéki tüntetésen, a Kossuth tér színpadán dobta be először a közös lista ötletét, pedig a témával se előtte, se utána nem foglalkozott a többi ellenzéki párt. Az MSZP és a Párbeszéd viszont már tavaly novemberben döntött arról, hogy közös listájuk lesz. A Fidesz már akkoriban „Soros-listaként” emlegette az elméletben felvázolt összellenzéki egységet
Mivel nem talált túl jó fogadtatásra az ötlet – mind a Momentum, mind a Jobbik egyértelműen elzárkózott tőle –, Tóth Bertalan sem erőltette tovább a témát, és az ellenzék hallgatásba burkolózott. Nem úgy a kormányzati megrendelésekkel vastagon kitömött Nézőpont Intézet, amely nyolc nappal Orbán kijelentései után jött ki az első elemzésével a témában...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.