Szerző: SIMONOVITS ANDRÁS
2019.01.08.
1. Az induló nyugdíj függjön a felnevelt gyermekek számától. Ha a már megállapított nyugdíjak az árakat követik, akkor az induló nyugdíj megkülönböztetése csak azt szolgálja, hogy a reformokat a jövőben induló nyugdíjakra korlátozza. A gyerekszámtól függő nyugdíjak terve abból indul ki, hogy minél több gyerek születik, késéssel ugyan, de nő a dolgozók száma, s enyhül a nyugdíjrendszerre nehezedő népesedési teher. Ezt a makroösszefüggést bontaná le egyénre az 1. pont. Az eredeti javaslattevők, a Botos házaspár számokat is mondott: kétgyermekesnek maradna a korábbi nyugdíj, s többletgyermekenként 20 százalék adódna hozzá, 0 és 1 gyermek esetén pedig 40 és 20 százalék vonódna le. Ez túl erőszakos reform lenne. Megnézem magamnak azt a kormányt, amely egy Botos–Botos-javaslatot próbálna megvalósítani. Jelenleg csak a francia nyugdíjrendszer ad szerény, 10 százalékos bónuszt legalább 3 gyermek után, lefelé nincs büntetés.
Már sokszor írtunk e rendszer hátulütőiről. Talán legegyszerűbben úgy lehet megvilágítani a terv gyengeségét, ha gondolatkísérletként feltennénk, hogy a kötelező nyugdíjrendszer teljesen magánkézben van. Ekkor evidens lenne, hogy egy gyerekszám szerinti járadékmódosítás egyszerűen gyermektelenségi adó. Volt már ilyen, a Rákosi-rendszerben, igaz, csak a férfiakra vonatkozóan. Ennek kiterjesztését akarjuk a gyermektelen nőkre?
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.