Szerző: SZABÓ BRIGITTA
2019.05.13.
Olyan sokan vagyunk, hogy szinte lepotyognak a Földről az emberek, a fejlett államok többsége ugyanakkor mégis népességfogyással küzd. A kormányok keresik a megoldásokat arra, hogy miképp lehet fenntartani és növelni ilyen körülmények között a gazdaságok teljesítményét, versenyképességét, s miként lehet választ adni az egyre égetőbb foglalkoztatáspolitikai kihívásokra. Magyarország azt választotta, hogy a családpolitikai intézkedések révén próbálja ösztönözni a születések számát, s ha többen leszünk, többen tudnak majd dolgozni, ami több újraelosztható forrást jelent.
– A jelenleg alkalmazott családpolitikai intézkedések következtében azonban nem fog meghatározóan több gyerek születni, inkább csak jobban élnek általuk azok a családok, amelyek képesek igénybe venni az új lehetőségeket
– mondta lapunknak Artner Annamária, az MTA Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa. Szerinte a foglalkoztatáspolitikai kérdésekre nem lehet ilyen egyszerű választ adni. Ráadásul olyan tendenciák zajlanak a világban, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni: jelenleg a munkaerőpiacot az emberek globális áramlása egyenlíti ki. Arra pedig, hogy mi történik egy állam foglalkoztatási piacán, az olyan átfogó társadalompolitikai intézkedések hatnak, amelyek egyszerre kezelik a lakhatási, az oktatási, az egészségügyi és az infrastrukturális kihívásokat, tette hozzá.
Izgalmasnak nevezte a kormány új családpolitikai intézkedéseit Spéder Zsolt demográfus, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója, de ahogyan az Eötvös Csoport legutóbbi rendezvényén mondta, még nem lehet tudni, milyen konkrét hatásai lesznek a népességszám növekedésére. A tízmillió forintos babaváró támogatás elvileg a gyerekvállalás idejének kitolódása ellen hat, de hogy gyakorlatilag is ez történik-e majd, azt még nem lehet tudni. Ráadásul Spéder szerint a családtámogatásoknak késleltetett hatásuk van, a családi pótlék, a gyed például pozitívan hatott, a Bokros-csomag ehhez képest csökkentette a szülési kedvet, az újabb kori adókedvezmények viszont a harmadik gyerek születésének valószínűségét növelik. Egy gazdaság fejlődését azonban nem biztos, hogy a születések számára kell alapozni. Mint előadásában mondta,
Magyarországon a lakosságszám szinten maradásához 100 nőnek legalább 210 gyermeket kellene szülnie. Ez a szám jelenleg 150.
Szerinte előre tudható volt, hogy mára ennyire lecsökken a születések száma. Míg a nyolcvanas években 23 év volt a nők átlagos életkora az első gyermek születésekor, ma már 27 év. Ha pedig az első szülés kitolódik, akkor csúszik a második is, és egyáltalán nem biztos, hogy marad idő a harmadik gyerekre. Hogy miért halasztják a szülés idejét, vagy mondanak le eleve a gyerekről a nők, a családok, annak ismert okai vannak: a lakhatási gondok, a bizonytalan párkapcsolatok, a tanulási kedv megnövekedése. Spéder szerint a bizonytalan helyzetben lévő nők részéről a legracionálisabb választás a szülés elhalasztása. A demográfus szerint a népességfogyást nem tudja megállítani az sem, ha a nők szülési kedve jelentősen javul, ugyanis egyre kevesebb a szülőképes korú (15–49 éves) nő. Ők ma még 2,4 millióan vannak, 2070-re 1,4-1,8 millióan lesznek. A Ratkó-unokák már egyáltalán nem olyan aktívak, mint a nagyszüleik és a szüleik voltak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.