A KÖZMUNKÁSOK SZAVAZATAIT FENYEGETÉSSEL MEGSZERZŐ POLITIKUS KÉT LEGYET ÜT EGY CSAPÁSRA

ABCÚG BLOG
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2019.06.26.

A közmunkaprogram elindulása óta figyelmeztetnek kutatók, hogy nem vezet sok jóra, ha a polgármesterek egy személyben dönthetnek arról, kit alkalmaznak közfoglalkoztatásban és kit nem. Ez ugyanis olyan túlhatalmat jelent, amivel könnyen visszaélhetnek a helyi politikusok, és amint egy friss kutatás megmutatja, sokan vissza is élnek: politikai klientúra építésre használják a közmunka ígéretét, vagy épp az elvételével való fenyegetést. A Yale Egyetem kutatója 93 magyar falu lakossága körében készített felmérése alapján a válaszadók 5-7 százaléka számolt be arról, hogy megpróbálták valamilyen korrupt módon megszerezni a szavazatát a 2014-es parlamenti választáson. Ez az arány első látásra alacsonynak tűnhet, de valójában a politikai kliensrendszer riasztó méretű elterjedtségét mutatja Magyarországon.

Fontos kutatás született a vidéki Magyarországon zajló politikai klientúra építésről, és ezen belül is a közmunka szerepéről a szegény, függő helyzetben élő falusiak szavazataiért folytatott harcban.

Az amerikai Yale Egyetem kutatója, Isabela Mares 93, tízezer lakos alatti magyar faluban gyűjtött adatokat arról, milyen szavazatszerzési kísérletekkel környékezték meg a lakosokat a 2014. áprilisi országgyűlési választásokon a körzetükben induló politikusok.

A kutatást csak pár hónapja, idén áprilisban publikálták Mares-ék a Comparative Politics című folyóiratban, de a 2018-as, a Fidesz újabb kétharmados választási győzelmét hozó választások, sőt, a közelgő önkormányzati választások dinamikáját is könnyebb lehet megérteni a segítségével.

Egyfajta választási korrupció

A politikai klientúra építés tulajdonképpen egyfajta választási korrupció, az állampolgár a szavazatáért valamilyen ellentételezést kap, vagy legalábbis remél a politikustól. A szavazatvásárlás egyik formája, amikor az állampolgár pénzt, élelmiszert, esetleg alkoholt kap a szavazatáért.

Ide tartozik, és jóval problémásabb, a szavazat fenyegetéssel való kikényszerítése.

Ebben az esetben a szavazatát adó választó nem valamilyen ellentételezést remél a politikustól, hanem azt, hogy az illető ne váltsa be a fenyegetését, amit a választás előtt tett. A fenyegetésnek akkor van kényszerítő ereje, ha a szavazó egzisztenciája függ a fenyegetés teljesülésétől.

Márpedig Magyarországon van egy nagyjából százharmincezres tömeg, aminek a megélhetése a közmunkaprogramtól függ. A program felett pedig helyi politikusok, a települések polgármesterei diszponálnak, akik könnyen használhatják politikai klientúra építésre, tisztességtelen szavazatszerzésre a közfoglalkoztatást.

És Isabela Mares kutatása alapján úgy tűnik, vannak, akik használják is...

ITT OLVASHATÓ