2019. június 11., kedd

OLAF-JELZÉSEK: ORBÁN FOGORVOSÁNAK TÁMOGATÁSÁT IS GYANÚSNAK TALÁLTÁK AZ UNIÓS ELLENŐRÖK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: CSIKÁSZ BRIGITTA
2019.06.11.


Három éve nyomoz költségvetési csalás gyanúja miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a piaci árnál drágábban, uniós támogatásból beszerzett fogászati berendezések ügyében. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján indult büntetőeljárásba azonban már nem került be Orbán Viktor fogorvosának és üzlettársának az érdekeltsége, az OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt., ahol az OLAF szintén vizsgálódott. Az uniós ellenőrök azt kifogásolták, hogy az OTI kötelező részvétele a pályázati felhívásban sérthette a közbeszerzési irányelvet, ugyanis a cég tender kiírása nélkül jutott több mint félmilliárd forinthoz.

    Polt Péter legfőbb ügyész 2018 márciusában levelet írt Ingeborg Grassle-nek, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének. Ebben Grassle korábbi nyilatkozatára reagált, amelyben az uniós bizottság vezetője valódi nyomozást szorgalmazott a miniszterelnök vejéhez kötődő Elios-ügyben. Levelében Polt azt bizonygatta, hogy az OLAF (az Európai Csalás Elleni Hivatal) ajánlásai és jelzései alapján igenis indulnak büntetőeljárások Magyarországon. Ehhez egy táblázatot is mellékelt a 2012 óta az OLAF kezdeményezései alapján tett ügyészi intézkedésekről. Cikksorozatunkban ezeket az ügyeket mutatjuk be, és annak is utánajárunk, hogy mi lett a nyomozás eredménye. A cikksorozat korábbi részeit itt lehet elérni.

    Öt évvel ezelőtt az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF azért indított vizsgálatot, mert felmerült a gyanú, hogy hazánkban súlyos szabálytalanságok történtek húsz, fogászati fejlesztésekre kiírt uniós projektben, amelyekben ráadásul egymással összefüggő tulajdonosi körű cégek (Island csoport) szerepeltek. Az OLAF 2016 decemberében küldte meg az ajánlását a magyar ügyészségnek, amely elrendelte a nyomozást. Az ügyről a csalás elleni hivatal anyaga alapján a 24.hu részletesen beszámolt.

    Az OLAF úgy vélte, hogy

    - jogellenesen fizettek ki támogatást egy magyarországi projektben,
    - egy vállalkozás az egyik uniós programban gépeket vásárolt, majd egy másikban szállított,
    - a lánckereskedés révén a vételár jóval a piaci ár felett volt, és előfordult, hogy az első - körben 1,86 millió forintért leszámlázott fogászati szkennert a projekt kedvezményezettje 8,7 millióért kapta meg...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése