TISZTELET KORNAINAK – ÉS KÍNÁNAK

ÉLET ÉS IRODALOM / VISSZHANG
Szerző: HEGYI GYULA
2019.07.26.

Sajnálom, ha Kornai János Frankensteinnek érzi magát azért, mert a nyolcvanas években tanácsokat adott Kínának annak piacgazdasági fordulatához (Frankenstein erkölcsi felelőssége, ÉS, 2019/29., júl. 19.). Szerintem joggal lehet büszke arra, hogy szakértőként más magyar reformközgazdászokkal és a valaha volt Tervhivatal munkatársaival együtt hozzájárult a világ legnépesebb országának látványos felemelkedéséhez. És most nemcsak a GDP növekedésére, hanem a fejlődés emberi arcára is gondolok. Az elmúlt harmincöt évben a Világbank adatai szerint 850 millió kínait emeltek ki a mélyszegénységből. A lakosság reáljövedelme legalább harmincszorosára nőtt, kialakult egy jó háromszázmilliós középosztály. Évente legalább száznegyvenmillió kínai utazik külföldre turistaként, idegenforgalmi desztinációként pedig Kína már csak a világelső Franciaországgal versenyez. Mindez elsősorban a kínai nép szorgalmának köszönhető, de nyilvánvalóan benne van a vezetés rugalmassága és az értelmes tanácsokra való nyitottsága is. Kornai János mostani pesszimizmusával szemben nem egy „rém” támadt fel, hanem egy nagy nép állt gazdaságilag talpra. Kínában évszázadokon át tíz- és tízmilliók haltak éhen, váltak népirtások és katasztrófák áldozatává. Az ősi kultúrájú országot a Nyugat sokáig lekezelően a kulimunkával és az olcsó bóvlival azonosította. Világtörténelmi jelentőségű eredmény, hogy a széthullást tartós fellendülés váltotta fel. A közgazdaságtan végső értelme egy társadalom jólétének az emelése: és aki ehhez adott segítséget, az jó célt szolgált.

Más kérdés, hogy a Nyugat szempontjából a kínai fejlődés kétségkívül túllőtte magát. Az eredeti elképzelés szerint olcsó munkaerővel, a környezetszennyező iparágak befogadásával és tömegtermeléssel szolgálta volna ki a világkapitalizmust. Ehhez képest most már Kína helyezi ki az olcsó áruk termelését más országokba, maga pedig a legkorszerűbb technológiákban lett a Nyugat kemény versenytársa. Sokáig azt tanultuk a liberális közgazdaságtantól, hogy a szabad verseny a legsikeresebb piaci szereplőket segíti, s ezért az egész gazdaság fejlődésére jótékony hatással van. Most, hogy Kína több új ágazatban megelőzte vagy megelőzni készül a Nyugatot és nevezetesen az Egyesült Államokat, a Nyugat védővámokat, szankciókat, olykor még büntetőeljárásokat is kezd bevezetni kínai üzletemberek ellen. Maga Kornai is elfogadóan ír ilyesfajta vámokról. Munkahelyeink, biztonságunk védelme érdekében igaza is lehet ebben. De ha a Nyugat az övénél versenyképesebb áruk és technológiák ellen védővámokat, szankciókat, büntető intézkedéseket vet ki, akkor maga temeti el a szabad verseny fennkölt ideáját...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/30. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/30. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)