2019. augusztus 23., péntek

HITLER ÉS SZTÁLIN HALÁLOS SZÖVETSÉGET KÖTÖTT A KICSIK ELLEN

INDEX
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2019.08.23.


"Jóllehet éveken át vödörszám öntöttük egymás fejére a szart, most minden okunk megvan rá, hogy felhagyjunk a viszálykodással"

– közölte Sztálin a Moszkvába hívott német külügyminiszterrel. Ribbentrop visszaemlékezése szerint a szovjet Generalisszimusz tósztot is mondott, nem győzte Hitlert dicsérni, természetesen nem véletlenül: éppen Közép-Európát osztotta fel egymás között a két birodalom.

Az 1939. augusztus 23-án megkötött német–szovjet megnemtámadási szerződést valójában Hitler-Sztálin-paktumnak is lehetne hívni, van ahol hívják is. Ennek Moszkvában évtizedeken át tagadott titkos záradékában jelölték ki a német és a szovjet érdekszférák határait, semmibe véve a köztük lévő országok szuverenitását. Aláírása zöld utat adott a néhány nap múlva kitörő világháborúnak, melynek első éveiben az elmúlt években terjedő értelmezés szerint a bolsevikok és a nácik valójában egymás szövetségeseként igázták le a térséget.

Zavar és döbbenet

A Sztálin és Hitler közötti alku megítélése 80 év elteltével sem egységes a történészek között, a világháborús múlt uralásáért folytatott harc pedig aktuálisabb, mint valaha: miközben a lengyeleknél és a baltiaknál ez a nap a nagyhatalmi felosztásuk kezdetét jelenti, Európában pedig ez a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapja, Putyin a korábbiaknál is erősebben tagadja az orosz felelősséget, szerinte nem volt semmi rossz a megállapodásban.

Hitler és Sztálin megállapodása óriási meglepetést keltett az 1939-es európai közvéleményben.

"Egyszerűen hihetetlen!... Az éjszakai órákban még nem tértek magukhoz a csodálkozásból, mert legkisebb sejtésük sem volt, hogy ez az esemény bekövetkezzék."

– írta nálunk a baloldali Népszava a kommentátorok első döbbent reakciójáról, hangsúlyozva a lehetséges elementáris hatásokat: „Hogy a német–orosz megnemtámadási szerződésnek milyen kihatása lesz az események fejlődésére, azt a legközelebbi napok mutatják majd meg.”

Ennél valóban nem kellett többet várni. Azzal, hogy a keleti fronton a megállapodással bebiztosította magát, Hitler szeptember 1-jén hadüzenet nélkül megtámadta Lengyelországot, amihez 16 nappal később Sztálin is csatlakozott. A Vörös Hadsereg szeptember 17-én lépte át a lengyel határt, hogy hamarosan a két oldalról megtámadott ország közepén találkozzanak a Wehrmachttal, mellyel közös győzelmi parádét is rögtönöztek...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.