2020. január 25., szombat

ORBÁN VIKTOR, A SÉRELEM-KULTÚRA LOVAGJA - MEDDIG KAP LEVEGŐT A MAGYAR KULTÚRA? - HELYZETET ÉRTÉKELT AZ AKADÉMIAI DOLGOZÓK FÓRUMA A KULTURÁLIS ÉLET SZEREPLŐIVEL EGYÜTT.

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BÍRÓ VERONIKA
2020.01.24.


Nem lehet nem felismerni, hogy a kulturális és tudományos szektor hasonló intézkedések áldozata lett az elmúlt időszakban – vezette fel Péter László moderátor az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) péntek esti rendezvényét, amelyen a színházi, irodalmi, közgyűjteményi élet képviselői, szakértői álltak ki az állami kultúrpolitika ellen, ami folyamatosan szűkülő lehetőségeket, állandó forráshiányt eredményez.

Az ADF a rendezvényt „4K: kutatás és kultúra kéz a kézben” címmel tartotta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épületében és az MTA-tól az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz csapott intézetek helyzetére fókuszált. Ezek a szektorok szoros érdek- és szakmai közösséget képeznek, az autonóm működés pedig mindegyikük esetében alapvető fontossággal bír, illetve bírna.

Ám, mint Péter László, a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa megállapította,

a finanszírozás terén a korábbi TTT (tiltani, tűrni, támogatni) helyett az EEE elve érvényesül, vagyis: elsorvasztjuk, eltűrjük, eszményítjük.
Péter László arra kereste a választ, hol van a határa az állami beleszólásnak a szakmai munkába és hogyan lehet kimászni abból, hogy ne feudális, előjog-alapú társadalomban éljünk, de meglátása szerint jelenleg az autoriter hozzáállás terjed, ami a szakmai vélemények teljes negligálását jelenti.

Dobrovits Orsolya művészettörténész megjegyezte: nem csak a közgyűjteményeknél csorbult mostanában az autonómia. A könyvtárakat, levéltárakat centralizálták, a kialakult struktúra szétcincálása a dolgozókat is bizonytalanná teszi, ráadásul jelentős létszámcsökkentés is volt.

Szégyenteljesen alacsonyak a bérek, ez rámegy a szakmai munkára

– mondta.

A vezetői kinevezéseknél korábban a kollektíváknak volt egyetértési, véleményezési joga, ez mára elveszett. Úgy látja, ha a fenntartó ilyen mértékig szólhat bele abba, hogy mi történjen az adott intézményben, akkor nem lesz kontroll felette. Közölte, nyitottak a többi szakmai szervezet felé, de egyedül mindegyik el fog bukni.

Mészáros Sándor irodalmár, esztéta, a Kalligram Kiadó igazgatója kijelentette, hogy egyfajta kulturális háborúban létezünk, de ez nem 2010-ben kezdődött. Ezt azzal magyarázta, hogy 1990-től nem gondoltuk át, hogy a magánmecenatúra és az állami támogatás hogyan tudna együttesen létezni. Se a sajtó, se a kultúra más intézményei nem jutnak magánalapítványi támogatáshoz, amit ráadásul most a kormány kriminalizál.

A kulturális polarizáció a lenézés és megvetés kultúráját alakította ki, Orbán Viktor pedig ennek a sérelem-kultúrának lett a lovagja – fogalmazott. Az intézményi rendszereket homogenizálta, volt, amit felszámolt, a háborút kiélesítette, az egzisztenciális lehetőségeket leszűkítette.

Nagy Gergely író, újságíró, az Artportal.hu szerkesztője hangsúlyozta, hogy az ADF példája mutatja, milyen az intézményi ellenállás.

– Ilyen az, amikor egy intézmény nem hagyja bedarálni magát, és nemzetközi támogatást is képes behozni – állapította meg, hozzáfűzve, nem érzi hatástalannak a tiltakozást...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.