2020. július 23., csütörtök

HEVESI PRESSZÓKBAN MUTATJA MEG A LEGŐSZINTÉBB ARCÁT A VIDÉKI MAGYARORSZÁG

INDEX
Szerző: KOVÁCS M. BÁLINT, BARAKONYI SZABOLCS
2020.07.22.


Hiába nagyivó a magyar, a vidéki kocsmakultúra a végóráit éli. Sivák Zsófia a szülőmegyéje falvaiban fellelhető presszókat fényképezi, ahol ma már nyoma sincs a falusi rock’n’rollnak, többnyire csak a tévé duruzsol, de az emberek még legalább beszélgetnek, valódi párbeszédeket folytatnak egymással. Cikkünkben az Áraink forintban értendők című sorozat képei közül válogattunk, az alkotó kommentárjaival kiegészítve.

“A kocsma menedék. Az egyetlen hely, ahol még elbújhatunk a világ elől. A kocsma az emberi civilizáció utolsó mentsvára” – írta Cserna-Szabó András, az Index tárcarovatának állandó szerzője. Az író persze azt is tudja, hogy közel sem mindegyik, ezért sietve hozzáteszi: “Már amelyik. Főként azok, hol nem üvölt Demjén Rózsi vagy a tévéhíradó bemondója, és Wi-Fi-ről még csak nem is hallottak. Itt aztán az emberek isznak és beszélgetnek. Múltról, jelenről, jövőről. Beszélgetnek és isznak. Ahogy azt a civilizáció fénykoraiban tették az emberek.”

Ezeknek a letűnőben lévő mentsváraknak a sorsa, jövője foglalkoztatja Sivák Zsófiát is, aki egy Eger melletti faluban, az alig kétezres lélekszámú Kerecsenden nőtt fel, és már kislányként otthonosan érezte magát a helyi presszók közegében. “A nevelőapám munka után gyakran betért valamelyik kocsmába, én meg gyerekként mentem utána. Szerettem ezeket az alkalmakat, ilyenkor bármennyi fagyit ki lehetett zsarolni, cserébe meg kellett ígérnem, hogy nem köpöm be anyámnak. Aztán hazaértünk, és egyből köptem. Valahogy belenőttem ebbe a világba, azt hiszem, már akkor sem igazán az alkoholról, sokkal inkább a kötetlen beszélgetésekről és az emberi kapcsolatokról szólt a vidéki presszóélet, ami azóta is nagyon kedves a szívemnek.”

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotográfiaszakán tanuló Sivák Zsófia 2017-ben – a szintén Heves megyei, Józsiék című sorozatával – elnyerte a Magyar Sajtófotó Pályázat társadalomábrázolás-kategóriájának első helyét, illetve a legjobb 30 év alatti fotóriporternek is őt választották. A fotós ezután fordult rá a hevesi presszók világára, a célja az volt, hogy ellátogasson a megye valamennyi háromezer fő alatti településére, majd azokban felkeresse a még nyitva levő kocsmákat, sőt, amennyiben lehetséges, kinyittassa a már lakat alatt lévőket. “Nem volt előzetes koncepcióm, elsősorban a kíváncsiság vezetett. Érdekelt, hogy mi változott az elmúlt 20 évben” – mondja...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése