2022. február 6., vasárnap

MIT KÍVÁN A MAGYAR NEMZET? EURÓT!

NÉPSZAVA
Szerző: FORGÁCS IMRE
2022.02.06.


Van kis hazugság, nagy hazugság és statisztika. Az egykori brit miniszterelnök, Benjamin Disraeli kissé cinikus szavai a populisták és a fake news korában különösen veszélyesek.

Ami az eurót illeti, a tagadók ugyanis statisztikákra hivatkoznak, amikor a valutaövezeti tagsággal kapcsolatban csak a hátrányokra figyelmeztetnek. Magyarország pártpolitikai megosztottsága e fontos kérdésben is nyilvánvaló: vannak, akik már euró-csapdáról beszélnek. Ráadásul az adatok „kellően orientáló” csoportosításában mostanában a nemzeti bank szakemberei is részt vesznek.

Putyin populizmusa ma az egész világot fenyegeti, s az orosz-ukrán válság kezelésében Európa vezetői alig játszanak szerepet. Az Európai Unió megosztása/gyengítése persze több fronton is zajlik. Az eurótagadók adatainak sulykolásával például – a reformok támogatása helyett – sokan igyekeznek politikailag lejáratni a szakértők által amúgy jogosan bírált valutaövezetet.

Nyertesek és vesztesek

Abban általában mindenki egyetért, hogy a nevezetes maastrichti kritériumok felett eljárt az idő. Az 1992-ben megfogalmazott csatlakozási feltételeket elsősorban az infláció miatti félelmek diktálták, s a szigorúságban mindig is élen jártak a németek. Nem szokták vitatni azt sem, hogy az „alapító atyák” tévedtek: a közös monetáris politika nem csökkentette, inkább növelte a fejlett Észak és a „szegény” déliek közötti különbségeket. A 2008-as pénzügyi válság a valutaövezet egészét megrázta, de az azt követő drámai eladósodás a tagállamokat nem egyformán érintette. A gazdag északiak hitelezőkké váltak, miközben a kölcsönökért sorban álló délieknél a költségvetési megszorítások miatt folyamatosan nőttek a lakossági terhek. 

A közös valuta mindenképpen megérett az átfogó reformra. A hazai jobboldali sajtó eurótagadói azonban ennél is tovább mennek. Álláspontjuk alátámasztására mostanában a freiburgi Európa-politikáért Központ kutatási eredményeire hivatkoznak. Az elemzők azt vizsgálták, hogy az általuk kiemelt nyolc ország gazdasága hogyan fejlődött volna, ha – euró nélkül – a korábbi nemzeti valutájuknál maradnak. Szerintük az elmúlt két évtizedben egyedül csak Németország és Hollandia profitált, a többiek egyértelműen veszítettek. Németország például a közös valuta bevezetése óta mintegy 1900 milliárd euróval gyarapodott, ezzel szemben Olaszország veszteségei elérték a 4300 milliárd eurós szintet...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.