A FELSZABADÍTÓ UNIÓS JOG?

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: KIM LANE SCHEPPELE
2022.02.04.

2022 áprilisában, egy évtized után először nyílik esély, hogy az egységbe tömörült ellenzék leváltsa Orbán Viktort és a Fideszt. De ha az egyenlőtlen feltételek ellenére sikerül is megnyerni a választást, az új kormánynak további kihívásokkal kell majd szembenéznie, amikor kormányozni kezd, mert az Orbán által létrehozott rendszer garantálja a Fidesz hatalmát még akkor is, ha a párt a képviselői mandátumok csupán egyharmadát tudná megtartani, ami még a legoptimistább ellenzéki politikusok szerint is nehezen elképzelhető Fidesz-vereség lenne. A pillanatnyi helyzet szerint az ellenzéket gúzsba köti majd az Orbán-alkotmány, ha az Orbán-szabályok szerint kíván játszani. Abszolút kétharmados többségre van szükség az alkotmány, és relatív kétharmados többségre a sarkalatos törvények megváltoztatásához, amelyek kőbe véstek szinte mindent, a választókörzetek pontos határaitól – gátat vetve a választási törvények reformjának – az állami pénzeszközök definíciójáig, kivonva az állami ellenőrzés alól a Fidesz-közeli körök által nemrégiben magánalapítványokba átvitt hatalmas állami vagyont. Minden, ami Orbánnak fontos, minősített többségi jóváhagyást igényel, és csak abban az esetben módosítható, ha az ellenzék kétharmaddal nyer, ami Orbán választási törvényei mellett aligha lehetséges.

Orbán saját híveit ültette az alkotmányos rend kulcsfontosságú pozícióiba. Kapóra jön, hogy a köztársasági elnök ötéves megbízatása épp a következő választás előtt jár le, így a Fidesz kétharmados többséggel saját jelöltjét ültetheti ebbe a pozícióba. Egy Fideszhez hű köztársasági elnök bármelyik, az új országgyűlés által megszavazott törvényt visszaküldheti a Fidesz által bővített, így ideológiai összetételében megváltoztatott Alkotmánybírósághoz, hogy lassítsa vagy gátolja annak hatálybaléptetését, ráadásul az új bírók kinevezését is megakadályozhatja. A Kúria új, kilenc évre választott, Fideszhez hű elnöke 2021. január elsejétől töltheti be tisztségét, miután a célzottan erre készült kétharmados törvényt az Országgyűlés elfogadta – kizárólag kormánypárti szavazatokkal. Az új törvény értelmében a Kúria új elnökének nem kell megfelelnie a pozícióval járó általános követelményeknek, több új bírót is kinevezhet, és saját belátása szerint jelölhet ki bírókat konkrét esetekhez. Az Orbánhoz hű főügyészt pedig, aki következetesen elmulaszt büntetőeljárást indítani Fidesz-tisztviselőkhöz kötődő kirívó korrupciós ügyekben, 2020-ban további kilenc évre újraválasztották; a törvény nemrégiben úgy módosult, hogy helyére csak kétharmados többséggel jelölhető új személy. Az új kormány hivatali ideje alatt nem jár le kellő számú alkotmánybíró mandátuma ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság kiszabadulhasson a Fidesz ellenőrzése alól. Tehát amennyiben az ellenzék győz, jogilag olyan helyzetben találja magát, amelyben képtelen lesz fontos változtatásokat végrehajtani, és csak gúzsba kötött kézzel tud kormányozni. Ha az ellenzék szimpla többséget szerez a parlamentben, nem tudja majd politikai akaratát keresztülvinni az Orbán által hátrahagyott jogrendszerben és annak az Orbán által kiválasztott őrzőivel szemben. Ahogy ezt számos magyarországi, sőt külföldi publikáció is jelzi, vita indult arra vonatkozóan, vajon indokolt-e az ellenzék számára úgy szabadulni ebből a rendszerből, hogy Orbán törvényeit megszegi.

Mit lehet tenni ebben a helyzetben? A válasz egyértelmű: követni az uniós jogot, amelyet Magyarország már korábban elfogadott....

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2022/5. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2022/5. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)