Szerző: FÜLÖP ZSÓFIA
2022.03.22.
magyarnarancs.hu: Magyarországot az elmúlt tíz évben két menekülthullám érintette, az egyik 2014-2016 környékén, a másik most, ahogy kitört az orosz-ukrán háború. Milyen jelentős különbségeket látni a két menekülthullám között?
Kováts András: Több különbség is van, és mind nagyon markáns. Először is a mostani menekülthullám lényegesen homogénebb, mint a 2014-2016-os. Akkoriban azt láttuk, hogy Magyarországra és Európa más országaiba is vegyes csoportok érkeztek: nem egy országból és nem egy konfliktusból jöttek az emberek, és sokszor nem ugyanazon az útvonalon keresztül. Most viszont van egy európai viszonylatban nagyméretűnek nevezhető ország, ahonnan egy brutális konfliktus hatására indultak útnak az emberek, többnyire az ország lakosai, vagy olyanok, akik hosszú ideje ott élnek.
Másodszor, most közvetlenül egy háború sújtotta területről érkeznek hozzánk és a környező országokba az emberek, akik gyorsan, akár csak néhány óra alatt érnek olyan helyre, ahol már menekültként tekintünk rájuk. Ezzel szemben 2014-től olyanok jöttek, akik akár már több éve éltek valahol menekültként, például a Szíriával határos Törökországban, Libanonban, Jordániában, vagy az Afganisztánnal szomszédos országokban, Iránban vagy Pakisztánban. Persze akkor is volt, aki közvetlenül a háború elől menekült, de ők is nagyon hosszú utat tettek meg, több ezer kilométert, ezért akár hetekbe, hónapokba telt, mire elérték Magyarországot. Ez a különbség egy elhúzódó konfliktusnál lehet, hogy el fog mosódni, hiszen amit az ukrajnai menekültek esetén látunk, az egy klasszikus jelenség egy beinduló menekülthullámnál: elsőként azok hagyják el az országot, akiknek jó kapcsolataik és megfelelő erőforrásaik vannak.
Pár napja azonban felbukkantak olyanok, akik már közvetlenül a harcok elől menekültek el, és akik már nem tudják, hogy hová mennek tovább, akiket már nem biztos, hogy várnak máshol...
Kováts András: Több különbség is van, és mind nagyon markáns. Először is a mostani menekülthullám lényegesen homogénebb, mint a 2014-2016-os. Akkoriban azt láttuk, hogy Magyarországra és Európa más országaiba is vegyes csoportok érkeztek: nem egy országból és nem egy konfliktusból jöttek az emberek, és sokszor nem ugyanazon az útvonalon keresztül. Most viszont van egy európai viszonylatban nagyméretűnek nevezhető ország, ahonnan egy brutális konfliktus hatására indultak útnak az emberek, többnyire az ország lakosai, vagy olyanok, akik hosszú ideje ott élnek.
Másodszor, most közvetlenül egy háború sújtotta területről érkeznek hozzánk és a környező országokba az emberek, akik gyorsan, akár csak néhány óra alatt érnek olyan helyre, ahol már menekültként tekintünk rájuk. Ezzel szemben 2014-től olyanok jöttek, akik akár már több éve éltek valahol menekültként, például a Szíriával határos Törökországban, Libanonban, Jordániában, vagy az Afganisztánnal szomszédos országokban, Iránban vagy Pakisztánban. Persze akkor is volt, aki közvetlenül a háború elől menekült, de ők is nagyon hosszú utat tettek meg, több ezer kilométert, ezért akár hetekbe, hónapokba telt, mire elérték Magyarországot. Ez a különbség egy elhúzódó konfliktusnál lehet, hogy el fog mosódni, hiszen amit az ukrajnai menekültek esetén látunk, az egy klasszikus jelenség egy beinduló menekülthullámnál: elsőként azok hagyják el az országot, akiknek jó kapcsolataik és megfelelő erőforrásaik vannak.
Pár napja azonban felbukkantak olyanok, akik már közvetlenül a harcok elől menekültek el, és akik már nem tudják, hogy hová mennek tovább, akiket már nem biztos, hogy várnak máshol...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.