2022. december 7., szerda

„A MAI TÖRTÉNELEMKÖNYVEK NEM A TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK MEGÉRTÉSÉT SZOLGÁLJÁK, HANEM A NER ELFOGADÁSÁT”

QUBIT
Szerző: KUN ZSUZSI
2022.12.07.


A középiskolákban használatos tankönyvek politikai üzenetet hordoznak, sokszor hibásak vagy hiányosak, belterjes módon készülnek, és mítoszokat kezelnek tényként, miközben a mindennapok megértéséhez elengedhetetlen modern kori történelemre alig jut idő, állítják szakértők, történészek és gyakorló történelemtanárok.

„A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van a tanulói személyiség fejlődésében, társadalmi cselekedeteik tudatosulásában. Fontos a történelmi eseményekben részt vevő egyének és csoportok nézeteinek és tetteinek megismerése, az ezek mögött húzódó motívumok, szándékok és élethelyzetek felismerése, megértése, a résztvevők felelősségének belátása” – így kezdődik a 2012-ben kiadott Nemzeti Alaptanterv (NAT 2012) szerint összeállított történelem kerettanterv. Az alaptanterv feladata, hogy egységes célokat fogalmazzon meg az oktatásban résztvevőknek, de sem a tanárok, sem a diákok, sem a történészek számára nem teljesen világos, hogy mit is akar igazán a hivatalos magyar történelemoktatás.

Nem a 2012-es NAT az egyetlen sorvezető, aminek alapján tájékozódni lehet a hivatalos álláspontról. A 2020-as módosítás után összeállított, a gimnáziumok 9-12. osztályainak szóló kerettanterv már így indít:

„A történelemtanítás és -tanulás célja, hogy a tanuló megismerkedjen a történettudomány, valamint a hagyomány által legfontosabbnak elismert történelmi tényekkel, szereplőkkel, eseményekkel, történetekkel és folyamatokkal, valamint tudatosodjon benne nemzeti hovatartozása. Ismerkedjen meg a kulturális kódrendszer legalapvetőbb elemeivel, amelyek lehetővé teszik, hogy azonosuljon kultúránk alapértékeivel. A történelem tantárgy tantervének középpontjában a magyar nemzet és Magyarország története áll.”

Mindez meg is látszik azokon a tankönyveken, amelyekből ma a magyarországi középiskolákban a történelmet tanítják. Ungváry Krisztián történész szerint a mai tankönyvek inkább propagandaanyagokra hasonlítanak, és nem a történelmi események megértéséhez járulnak hozzá, hanem sokkal inkább a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) elfogadásához. Pedig, ahogy Ungváry a Qubitnek elmondta, a történelemoktatás célja pont az lenne, hogy a fiatalok megértsék a történelem eseményeit, a hátterükben húzódó okokat, és akár több különböző értelmezési lehetőséggel is találkozzanak.

A Qubitnek nyilatkozó szakértők és gyakorló történelemtanárok szerint ugyanakkor a mostani rendszer ezer sebből vérzik: a tankönyvekben foglalt tananyag sokszor hiányos vagy hibás, így vannak, akik nem is használják őket; a rendelkezésre álló óraszámban a rossz időbeosztás miatt alig jut idő a modern kori, 19-20. századi történelemre, ami pedig az érettségi vizsgán kiemelt helyen szerepel.

Kézivezérelt fejlesztés szakmai egyeztetés nélkül

A változás a 2020-as NAT kiadásakor kifejezetten nagy port kavart. Bár sokan már az első átalakított 2012-es NAT-ot is a tanári és iskolai autonómia komoly megnyirbálásának tekintették, a folyamatos módosítások, amelyek alapján a 2020-as végleges NAT összeállt, a kerettantervek túlzsúfoltsága és a tankönyvkiadás körüli visszásságok tovább mélyítették a szakmai ellentéteket a pedagógusok és a döntéshozók között. Ennek fő oka, hogy a 2020-as NAT szerint készült tankönyvekben, bár nem készült hozzájuk tételes hibajegyzék, mint a 2014-esekhez, egy sor szakmailag félrevezető információ található...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.