A JÓ ÁLLAMFŐ FELEMELKEDÉSÉNEK LEHETETLENSÉGE

TELEX
Szerző: SARKADI ZSOLT
2024.03.08.

...Dermesztő, mivé amortizálták 2010 óta az egymást követő Orbán-kormányok Sólyom László és Göncz Árpád korábbi hivatalát. Az, hogy a köztársasági elnöki hivatalt szoros politikai ellenőrzés alatt akarja tartani a fideszes kétharmad, már 2010-ben is látszott, amikor eszükbe sem jutott újra jelölni a független és agilis Sólyom Lászlót, akit 2005-ben a fideszes képviselők jelölése után választottak államfővé. Helyette jött a full fideszes Schmitt Pál, aki két év múlva belebukott abba, hogy kiderült, doktori disszertációjának 215 oldalából legkevesebb 201-et plagizált, újabban pedig azzal sikerült felhívnia magára a figyelmet, hogy a 2023-as kötcsei találkozón lebuzizta a Telex mikrofonját.

Őt követte a biztonsági választás, Áder János, Orbán Viktor bibós kollégistatársa, aki bár a környezetvédelmet tűzte zászlajára, a klímaváltozásnak csak rajzversenyekkel sikerült nekimennie, a kormány súlyosan környezetkárosító intézkedéseivel soha semmi gondja nem volt. Igaz, legalább súlyosabb botrányok nélkül kitölthetett vele a Fidesz két elnöki ciklust, ami különösen annak fényében tűnik nagy eredménynek, hogy nemcsak az elődjének, hanem az utódjának, Novák Katalinnak sem sikerült végigcsinálni még az első ciklust sem. Novák a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatójának falazó K. Endrének adott elnöki kegyelmet, ezért kellett mennie.

Ezzel ő lett Schmitt Pál után a második köztársasági elnök, akinek a rendszerváltás óta le kellett mondania. 1990 és 2010 között 20 évet hozunk le három köztársasági elnökkel, az azóta eltelt 14 évben most tartunk a negyediknél. Látszik, hogy nem tesz jót ennek a hivatalnak, ha a miniszterelnökhöz való lojalitás alapján kell kiválasztani a betöltőit. Ahogyan az sem, hogy 2010 óta a Fidesz kétharmados parlamenti többsége bármikor bármilyen jelöltet simán köztársasági elnökké választ, az esetleges ellenjelölteknek egy pillanatig sincs esélyük, így nem is alakul ki érdemi politikai vita az államfő személyéről, nemhogy a parlamentben, de még a nyilvánosságban sem. Schmitt Pál és Novák Katalin lemondása után a Fidesz villámgyorsan talált új elnökjelöltet, akiket érdemi vita nélkül meg is választottak a parlamentben. Ezzel pedig nem üzennek mást, mint hogy teljesen mindegy, ki a köztársasági elnök, ha az egyiknek le kell mondania, seperc alatt előkapnak valakit a farzsebükből, akit néhány hét alatt beültetnek a Sándor-palotába.

Schmitt Pál és Novák Katalin is alapvetően abba buktak bele, hogy sosem voltak önállóak, hogy nem saját jogon kerültek a posztjukra, hanem az egyetlen hatalmi központ, Orbán Viktor akaratából. Elnökként is elsősorban neki kellett megfelelniük, őt képviselték, és azonnal távozniuk kellett, amikor úgy tűnt, hogy esetleg rossz fényt vethetnek a miniszterelnökre. Ez ugye elkerülhető lett volna abban az esetben, ha nem a miniszterelnök helyezte volna őket a posztjukra.

Novák bukása után Orbán Viktor elvárásai valószínűleg nem extrán nagyok Sulyok Tamás felé, a Fidesz szempontjából bőven elég, ha mindenben teljesíti a kormány akaratát (ahogy alkotmánybíróként tette), és 10 évig nem bukik meg se valami hülye kegyelemmel, se plagizálással. Ez – egyelőre – megy is neki, de ha már ott van, megpróbálhatna nemcsak Orbán Viktor, hanem minden magyar köztársasági elnöke is lenni. A legrosszabb, ami történhet vele, hogy a fideszes képviselők nem jelölik még egy ciklusra.

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN