MELLÁR TAMÁS: MIT ÜZENNEK AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI HIÁNYSZÁMOK?

HÍRKLIKK
Szerző: MELLÁR TAMÁS
2024.03.06.

A Kereskedelmi és Iparkamara közgyűlésén Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is igen optimista hangot ütött meg, mindketten próbálták meggyőzni a hazai vállalkozókat, hogy az idei esztendő sokkal jobb lesz, mint az előző és azután pedig már egészen jó lesz minden. Ehhez képest Varga Mihály pénzügyminiszter sokkal borúsabb (reálisabb) képet festett föl.

A pénzügyminiszter bevallotta, hogy az idén nem fog teljesülni a költségvetési törvényben előírt 2,9 százalékos államháztartási hiány, a deficit ennél jóval magasabb, előreláthatóan 4,5 százalék lesz. Tehát még alig telt el két hónap az évből, máris romokban az éves költségvetési terv. És joggal lehet attól tartani, hogy ez a 4,5 százalék még nem a végső hiányszám, hiszen sok hónap áll előttünk. A tavalyi esztendő pedig megmutatta, hogy milyen dinamikusan tud változni az államháztartási hiánymutató: az eredeti terv 3,5 százalék volt, majd ezt módosította a pótköltségvetés 3,9 százalékra, aztán az év vége felé 5,2 százalékra, az idén januárban már 6 százaléknál tartottak és most pedig már valahol 6,5–7 százalék közé várják az illetékesek a 2023-as GDP-arányos államháztartási deficitet.

Varga Mihály azt is bevallotta ezen a találkozón, hogy még 2025–26-ban sem fog lecsökkenni a hiány a maastrichti 3 százalékos szint alá, a középtávú tervek szerint csak 2027-re teljesül az uniós előírás, akkorra ugyanis 2,4 százalékot írtak elő. Ezek a tervszámok és várakozások több dolgot is jeleznek.

Mindenekelőtt azt, hogy a 2023-as esztendő igen rossz eredményeket produkált: a GDP 0,8 százalékkal csökkent, az infláció éves szinten 17,6 százalék volt, a reálkeresetek 2,9 százalékkal mérséklődtek, a kiskereskedelmi forgalom 7,9 százalékkal zsugorodott. Az egy főre jutó fogyasztás tekintetében utolsók lettünk az Európai Unióban, már Bulgária is lehagyott bennünket. Az export ugyan éves szinten 2,2 százalékkal nőtt, de az év utolsó negyedében jelentősen csökkent, decemberben például 20 százalékkal.

Az ipari termelés is mérséklődött tavaly, de hogy mennyivel, azt a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos közleményei alapján nem lehet pontosan megállapítani. Az ipari termelés és értékesítés értéke (13.2.1.1. jelentés) táblázatból az derül ki, hogy az 2022-ben 57 922 milliárd Ft volt, 2023-ban pedig 57 204 milliárd. A két szám hányadosaként adódik az ipari termelés értékindexe: 98,76 százalék. A 2024. január 31.-i Gyorstájékoztató szerint az ipari termelői árindex a 2023-as esztendőben 107,8 százalék volt. Ezen két index alapján az ipari termelés volumenindexe 91,6 százalék (98,76/107,8) adódott (volumenindex = értékindex/árindex). Viszont a 2024 február 13-ai gyorsjelentés arról tudósított bennünket, hogy az ipari termelés volumene a 2023-as évben 5,5 százalékkal csökkent. Most akkor mekkora volt valójában az ipari termelés csökkenése: 8,4 százalék, vagy csak 5,5 százalék?

...

ITT OLVASHATÓ