A POLITIKÁNAK HASZNOS, HA TÖNKRETESZI A BÖLCSÉSZETET

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2025.02.05.

A Pázmány Germanisztika Tanszéke a hétvégén, 32 év után befejezte működését, mivel az egyetemi vezetés úgy döntött, a jövőben nem kíván germanisztikai tanulmányokat kínálni hallgatóinak. Bár a bölcsészképzések bezárása világtendencia, hazánkban most feltehetően felsőbb utasításnak tesznek eleget a nagy egyházi egyetemek azzal, hogy lemondanak több évtizedes műhelyeikről. Jóllehet, a Világgazdasági Fórum előrejelzése szerint a humán képzések elengedése stratégiai hiba, ennél is nagyobb válságot okozhat, hogy a magyar kormány minden erejével igyekszik visszafogni a felsőoktatásba kerülők számát. A fiatal diplomások arányát illetően mára a középmezőnyből az utolsó előtti helyre csúsztunk az Európai Unióban. Kinek az érdeke ez? Nagytotál.

„Azért írunk és olvasunk verseket, mert valamennyien az emberi fajhoz tartozunk. Az emberi faj pedig tele van szenvedéllyel. Az orvostudomány, a jog, a közgazdaság, ezek mind nemes dolgok, kellenek a létfenntartáshoz. De a költészet, a szépség, a romantika, a szerelem – ezek azok, amiért érdemes élni.” (Holt költők társasága)

Az elmúlt hetek, sőt, hónapok híradásai alapján joggal lehet az a benyomásunk, hogy egyre több repedésen át ömlik kifelé a víz a magyar felsőoktatás akváriumából. Az intézmények fenntartóinak üzleti szemlélete a jelek szerint megpecsételi a klasszikus értelemben vett bölcsészképzés sorsát. Az állam folytatja kivonulását a felsőoktatásból: újabb ingyenes férőhelyeket vont meg az egyetemektől, s miközben a szakképzést erősíti, zuhanórepülésben a felsőfokú képzettséggel rendelkezők aránya. Az ország legjobb egyeteme állami kézben, éhbéren vegetál.

A nagy egyházi intézmények fenntartói inkább milliárdos campusokba fektetik az államtól kapott vagyonukat, közben pénzhiányra és a túl kevés hallgatóra hivatkozva megszüntetik alapvető humán képzéseiket. Mondván: nem rentábilisak. A kevés hallgatóért viszont újabb versenyző is ringbe száll: szeptembertől új humán szakokkal jelentkezik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), amely biztos nyertese lesz a kialakult helyzetnek. De miért nem választják a humán pályát a fiatalok? Vajon csak Magyarországon váltak üzleti szemléletűvé az egyetemek? És tényleg nem lehet jól elhelyezkedni bölcsész diplomával? Nehéz átlátni, mi miért történik, de azért nem lehetetlen.

Készséges egyházi fenntartók a bölcsész szakok leépítése mögött

„Majd akkor lesz több oktató, ha lesz több hallgató!” – mondta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, miután az általa lényegében már felszámolt germanisztika szak képzésük kellős közepén lévő hallgatói arra kérték, biztosítsa számukra az oktatói hátteret. A bölcsészkarának alapító intézetei közé tartozó Germanisztika Tanszéket a Pázmány a „szakmai színvonal emelése és a rendelkezésükre álló kapacitások hatékonyabb kihasználása érdekében” indított együttműködésre hivatkozva engedte át a Károli Gáspár Református Egyetemnek. Nyilván ilyesmire fog hivatkozni akkor is, amikor a többi bölcsészképzését engedi majd át. Az elmúlt évek gyakorlatának tükrében ugyanis naivitás lenne azt hinni, hogy ez nem fog bekövetkezni. Bognár Zsuzsa, a Germanisztika Tanszék egykori vezetője legalábbis erről beszélt lapunknak...

ITT OLVASHATÓ