2018. december 8., szombat

AZ "ÖNKÉNT VÁLLALT TÚLMUNKA" BEVEZETÉSÉVEL SZIGORÍTANÁ TOVÁBB A TÚLÓRATÖRVÉNYT A FIDESZ

444
Szerző: HORVÁTH BENCE
2018.12.08.


Csütörtök este újabb fordulat következett be a munka törvénykönyvéhez benyújtott módosítóindítvány történetében: miután a hét elején még úgy tűnt, hogy a szakszervezetek tiltakozásának hatására a leginkább kifogásolt változtatások kikerülnek a Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők által benyújtott javaslatból, az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága végül mégis visszaszigorította a módosítási javaslatot.

Így a parlament elé végül a jelek szerint mégis egy olyan törvénymódosítás kerülhet szavazásra, amely elfogadása esetén kollektív szerződés nélkül is, pusztán a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodás értelmében lehet majd akár évi 400 órányi rendkívüli munkavégzést elrendelnie a munkaadónak. A csütörtök esti változtatások lényegét dr. Szabó Imre Szilárd munkajogász foglalta össze a 444-nek:

A Kósa-Szatmáry féle törvényjavaslat eredetileg kollektív szerződés nélkül, a munkáltató egyoldalú rendelkezése alapján lehetővé tette volna éves szinten jelenlegi 250 óra helyett 400 óra rendkívüli munkavégzés elrendelését. Az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési bizottsága kedden egy módosító javaslatot terjesztett elő, így maradhatott volna az a hatályos szabály, hogy a munkáltató által egyoldalúan elrendelhető rendkívüli munkavégzés maximum 250 óra, és kizárólag kollektív szerződésben (magyarul a munkavállalói érdekképviseletek beleegyezésével) lehet megállapodni éves óraszámának emeléséről. Ezt a tegnap este nyilvánosságra került Törvényalkotási bizottság által benyújtott összegző módosító javaslat írja felül, ami alapján a munkáltatónak lehetősége lesz kollektív szerződés nélkül is további 150 óra rendkívüli munkaidőt elrendelni, ha erre a munkavállalóval írásbeli megállapodást kötött (önként vállalt túlmunka). Ez a megállapodás, ha egyszer aláírásra kerül, az csak a naptári év végével mondható fel. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló hozzájárulása valójában jóval kevésbé önkéntes, mint ahogy az a törvénymódosítás korábbi kommunikációjából kitűnt. Összegzésként így megállapítható, hogy egy fontos lehetőséget vesz ki a végleges szöveg a szakszervezetek kezéből, így a korábbi kormányzati célokkal ellentétesen a kollektív szerződéses lefedettség növelése ellen hathat.

Jelenlegi formájában a módosítás egy új jogintézményt, az önként vállalt többletmunkát vezetné be, ami munkajogi szempontból is kevéssé ismert fogalom. És míg a másik tervezett változtatás, a munkaidőkeret hosszának megnövelése valójában kevés munkavállalót érintene ma Magyarországon, addig a rendkívüli munkavégzés lehetőségének növelése, ráadásul kollektív szerződés nélkül, sok munkavállaló életére lehet hatással...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése