2019. január 11., péntek

A II. VILÁGHÁBORÚS TENGERI ERŐDÖKBŐL KALÓZRÁDIÓK SUGÁROZTAK

MA IS TANULTAM VALAMIT BLOG
Szerző: MOLNÁR CSABA
2019.01.11.


Miután Nagy-Britannia de facto megnyerte az angliai csatát, a brit kormány úgy határozott, hogy a légvédelmi állásokat igyekszik távolabb helyezni a legérzékenyebb célpontoktól. Stratégiai szempontból a legfontosabb helyszíneknek a kereskedelmi kikötők – legfőképpen Liverpool, ahová rengeteg Amerikából indított hajókaraván futott be –, illetve a déli folyók tölcsértorkolatai számítottak. Ezeket pedig leghatékonyabban a tengerre épített vas monstrumokkal kívánták megvédeni.

A Temze torkolatát használták a német bombázók a London felé vezető út legfőbb irányjelzőjeként, majd a folyót – a kor legforgalmasabb vízi útját – követve csalhatatlanul rátaláltak a fővárosra. Tengerre épített erődök már a napóleoni háborúkban is léteztek, így adta magát az ötlet, hogy ilyen hadállásokat telepítsenek a folyók védelmére. Csakhogy 1942-ben nem álltak rendelkezésre évek a felépítésükre. Ezért Guy Maunsell mérnök olyan vas erődöket tervezett, amelyeket a parton építettek fel, majd hajón szállítottak a számukra kijelölt pontokra, jellemzően 10-15 kilométerre a szárazföldtől. Ott az olajfúró tornyokhoz hasonlóan, beton alapra épített fém állványokra rögzítették őket. Kinézetük sokak számára H. G. Wells világát idézi. Egy-egy erődöt öt-hat, körben elhelyezett szigetszerű épület alkotott, amelyek alapterülete 2-300 négyzetméter volt...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése